Fotó: Barabás Ákos
A nyári vakáció utánra, a következő tanév elejére halasztották a tanügyi általános sztrájk kirobbantását. A Krónikának nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint nem kívánják bojkottálni a végzősök vizsgáját, hiszen a diákok nem hibásak.
Elmarad a tanügyi szakszervezetek által kilátásba helyezett általános sztrájk, az oktatási rendszerben dolgozó szakemberek azonban nem adják fel a küzdelmet, nem elég számukra a mézesmadzag, ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány betartsa ígéreteit.
A Krónikának nyilatkozó szakszervezeti vezetők egyetértenek abban, hogy a diákok érdekében, a már elkezdődött érettségit és a nyolcadikosok közelgő képességvizsgáját szem előtt tartva ebben a tanévben – amelyből már csak ez a hét van hátra – nem szerveznek tiltakozó akciót. Abban viszont eltökéltek, hogy a nyári vakáció után,
Vioara Temian, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kolozs megyei alelnöke lapunknak leszögezte: a tanárok nem akarják sem az érettségit – amelynek szóbeli próbái már zajlanak, írásbeli szakasza pedig június 26-án kezdődik –, sem a jövő héten sorra kerülő képességvizsgát veszélybe sodorni, hiszen a végzősök nem hibásak a kialakult helyzetért.
Az általános sztrájk így egyelőre elmarad, de Vioara Temian szerint a következő tanév kezdetekor mindenképpen számítani kell rá. Az alelnök a tanügyi alkalmazottak egyik legfontosabb kifogásaként azt említette, hogy a kormányprogramba foglaltakkal ellentétben – a parlament által elfogadott, és már csak Klaus Johannis államfő szignójára váró egységes bérezési törvénytervezet értelmében –
„Számunkra valahogy sosincs elég pénz” – panaszolta Vioara Temian. Nem fogadták el a szakszervezetek azon javaslatát sem, hogy azok a pedagógusok, akik betegség miatt nem tudják ellátni munkájukat száz százalékosan, 3 évvel korábban mehessenek nyugdíjba. Nem tartják hatékonynak a pluszmunkáért járó javadalmazást sem, ezt ugyanis szabadnapokkal, nem pedig többletfizetéssel jutalmazzák, holott ez volna az elvárható.
A Kolozs megyei szervezet alelnöke rámutatott: azt már kár is említeni, hogy a kormány még mindig nem volt hajlandó gyakorlatba ültetni a még 2008-ban elfogadott, az államfő által ki is hirdetett, a tanügyi alkalmazottaknak 50 százalékos béremelést előíró törvényt. Az azóta elmaradt pluszjuttatásokat helyi szinten,
„Ezek az összegek az idei büdzsében sem szerepeltek. Azt ígérték, a júliusi költségvetés-kiigazítás során megkapjuk, de ezt is elmulasztották megtenni, most azt állítják, a novemberi kiigazításkor belefoglalják, erre vagy sor kerül vagy nem” – részletezte Vioara Temian.
Hangsúlyozta: hiába tárgyaltak több ízben a szakszervezeti vezetők a kormány illetékeseivel, nem találták meg a szükséges forrásokat az oktatásban dolgozók számára, emiatt például
erre csak 2018-ban, az is lehet, hogy csak a jövő év végén kerül sor.
„Mivel lehetnénk elégedettek, amikor semmit sem tartanak be abból, amit a kormányprogramban megígértek? Sőt még az állítják, hogy a mi szakszervezetünk vezetői elfogadták a munkaügyi minisztérium javaslatát, hogy jövőre halasszák a béremelést, ami egyszerűen nem igaz” – panaszolta a Kolozs megyei alelnök.
Úgy vélte, mivel csak néhány nap van hátra a tanévből, nem sok értelme lenne most általános sztrájkot kirobbantani, ráadásul hamarosan a kormány tagjai, valamint a képviselők és a szenátorok is szabadságra mennek. „A kormányépület üres falaival szemben tiltakozzunk?” – érvelt.
Hasonló állásponton vannak a FSLI Kovászna megyei szervezetének tagjai is: Nagy Gábor elnök a Krónikának leszögezte, a munkakonfliktus nem ért véget, a nyári vakáció után megtalálják a módját annak, hogy
Nagy ugyanakkor elsősorban azt fájlalja, hogy a pedagógusok elfordultak a közélettől, saját jogaikért is egyre kevesebben állnak ki. Rámutatott: Háromszéken a pedagógusok 34 százaléka támogatta az általános sztrájk kirobbantását, miközben az országos átlag elérte a 47 százalékot. „Ez gyenge eredmény, a munkaszüntetéshez legalább 80 százalékos támogatottságra lenne szükség” – értékelte az eredményeket a szakszervezeti elnök.
A vidéki iskolákban egyébként hatékonyabb volt a mozgósítás, például Nagybaconban és Rétyen a tanügyi alkalmazottak 98 százaléka vállalta volna a sztrájkot. A nagynevű városi tanintézetekben azonban jóval kisebb a tiltakozási kedv, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnázium nem is készítettek összesítést, miközben a Mikes Kelemen Főgimnázium 96 pedagógusa közül 39 írta alá a sztrájkvállalási ívet.
Nagy Gábor kifejtette: míg a kilencvenes évek elején felvállalták a különböző ügyeket a pedagógusok, ha kellett, utcára vonultak, ma már egyre nehezebben mozdulnak meg. „A március 15-ei ünnepségeken is egyre kevesebb tanárt látok, a trianoni megemlékezésre sem mennek el. Sőt
– részletezte a szakszervezet háromszéki elnöke.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének országos vezetői hétfői közleményükben számoltak be arról, hogy nem teljesülnek az általános sztrájk kirobbantásának törvényes feltételei, ezért elhalasztják az akciót, de ez nem azt jelenti, hogy a tanügyi alkalmazottak elégedettek lennének az egységes bértörvénnyel.
Nem lépnek sztrájkba a pedagógusok hétfőn, ellenben továbbra is elégedetlenek a bértörvénnyel. Jövő tanév elején újabb tiltakozásokra kell számítani.
Hétfő reggel ugyanakkor több Kolozs megyei, valamint bukaresti hatodik kerületi iskolában sztrájkot robbantottak ki a pedagógusok, az akciót azonban néhány óra után abbahagyták. Pavel Năstase oktatási miniszter leszögezte: nem beszélhetünk sztrájkról, amíg minden törvényes feltétel nem teljesül, ezt a pedagógusoknak is meg kell érteniük. Tudomása szerint hétfőn az ország mindegyik iskolájában zavartalanul zajlott az oktatás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!