Fotó: Barabás Ákos
A nyári vakáció utánra, a következő tanév elejére halasztották a tanügyi általános sztrájk kirobbantását. A Krónikának nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint nem kívánják bojkottálni a végzősök vizsgáját, hiszen a diákok nem hibásak.
Elmarad a tanügyi szakszervezetek által kilátásba helyezett általános sztrájk, az oktatási rendszerben dolgozó szakemberek azonban nem adják fel a küzdelmet, nem elég számukra a mézesmadzag, ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány betartsa ígéreteit.
A Krónikának nyilatkozó szakszervezeti vezetők egyetértenek abban, hogy a diákok érdekében, a már elkezdődött érettségit és a nyolcadikosok közelgő képességvizsgáját szem előtt tartva ebben a tanévben – amelyből már csak ez a hét van hátra – nem szerveznek tiltakozó akciót. Abban viszont eltökéltek, hogy a nyári vakáció után,
Vioara Temian, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kolozs megyei alelnöke lapunknak leszögezte: a tanárok nem akarják sem az érettségit – amelynek szóbeli próbái már zajlanak, írásbeli szakasza pedig június 26-án kezdődik –, sem a jövő héten sorra kerülő képességvizsgát veszélybe sodorni, hiszen a végzősök nem hibásak a kialakult helyzetért.
Az általános sztrájk így egyelőre elmarad, de Vioara Temian szerint a következő tanév kezdetekor mindenképpen számítani kell rá. Az alelnök a tanügyi alkalmazottak egyik legfontosabb kifogásaként azt említette, hogy a kormányprogramba foglaltakkal ellentétben – a parlament által elfogadott, és már csak Klaus Johannis államfő szignójára váró egységes bérezési törvénytervezet értelmében –
„Számunkra valahogy sosincs elég pénz” – panaszolta Vioara Temian. Nem fogadták el a szakszervezetek azon javaslatát sem, hogy azok a pedagógusok, akik betegség miatt nem tudják ellátni munkájukat száz százalékosan, 3 évvel korábban mehessenek nyugdíjba. Nem tartják hatékonynak a pluszmunkáért járó javadalmazást sem, ezt ugyanis szabadnapokkal, nem pedig többletfizetéssel jutalmazzák, holott ez volna az elvárható.
A Kolozs megyei szervezet alelnöke rámutatott: azt már kár is említeni, hogy a kormány még mindig nem volt hajlandó gyakorlatba ültetni a még 2008-ban elfogadott, az államfő által ki is hirdetett, a tanügyi alkalmazottaknak 50 százalékos béremelést előíró törvényt. Az azóta elmaradt pluszjuttatásokat helyi szinten,
„Ezek az összegek az idei büdzsében sem szerepeltek. Azt ígérték, a júliusi költségvetés-kiigazítás során megkapjuk, de ezt is elmulasztották megtenni, most azt állítják, a novemberi kiigazításkor belefoglalják, erre vagy sor kerül vagy nem” – részletezte Vioara Temian.
Hangsúlyozta: hiába tárgyaltak több ízben a szakszervezeti vezetők a kormány illetékeseivel, nem találták meg a szükséges forrásokat az oktatásban dolgozók számára, emiatt például
erre csak 2018-ban, az is lehet, hogy csak a jövő év végén kerül sor.
„Mivel lehetnénk elégedettek, amikor semmit sem tartanak be abból, amit a kormányprogramban megígértek? Sőt még az állítják, hogy a mi szakszervezetünk vezetői elfogadták a munkaügyi minisztérium javaslatát, hogy jövőre halasszák a béremelést, ami egyszerűen nem igaz” – panaszolta a Kolozs megyei alelnök.
Úgy vélte, mivel csak néhány nap van hátra a tanévből, nem sok értelme lenne most általános sztrájkot kirobbantani, ráadásul hamarosan a kormány tagjai, valamint a képviselők és a szenátorok is szabadságra mennek. „A kormányépület üres falaival szemben tiltakozzunk?” – érvelt.
Hasonló állásponton vannak a FSLI Kovászna megyei szervezetének tagjai is: Nagy Gábor elnök a Krónikának leszögezte, a munkakonfliktus nem ért véget, a nyári vakáció után megtalálják a módját annak, hogy
Nagy ugyanakkor elsősorban azt fájlalja, hogy a pedagógusok elfordultak a közélettől, saját jogaikért is egyre kevesebben állnak ki. Rámutatott: Háromszéken a pedagógusok 34 százaléka támogatta az általános sztrájk kirobbantását, miközben az országos átlag elérte a 47 százalékot. „Ez gyenge eredmény, a munkaszüntetéshez legalább 80 százalékos támogatottságra lenne szükség” – értékelte az eredményeket a szakszervezeti elnök.
A vidéki iskolákban egyébként hatékonyabb volt a mozgósítás, például Nagybaconban és Rétyen a tanügyi alkalmazottak 98 százaléka vállalta volna a sztrájkot. A nagynevű városi tanintézetekben azonban jóval kisebb a tiltakozási kedv, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnázium nem is készítettek összesítést, miközben a Mikes Kelemen Főgimnázium 96 pedagógusa közül 39 írta alá a sztrájkvállalási ívet.
Nagy Gábor kifejtette: míg a kilencvenes évek elején felvállalták a különböző ügyeket a pedagógusok, ha kellett, utcára vonultak, ma már egyre nehezebben mozdulnak meg. „A március 15-ei ünnepségeken is egyre kevesebb tanárt látok, a trianoni megemlékezésre sem mennek el. Sőt
– részletezte a szakszervezet háromszéki elnöke.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének országos vezetői hétfői közleményükben számoltak be arról, hogy nem teljesülnek az általános sztrájk kirobbantásának törvényes feltételei, ezért elhalasztják az akciót, de ez nem azt jelenti, hogy a tanügyi alkalmazottak elégedettek lennének az egységes bértörvénnyel.
Nem lépnek sztrájkba a pedagógusok hétfőn, ellenben továbbra is elégedetlenek a bértörvénnyel. Jövő tanév elején újabb tiltakozásokra kell számítani.
Hétfő reggel ugyanakkor több Kolozs megyei, valamint bukaresti hatodik kerületi iskolában sztrájkot robbantottak ki a pedagógusok, az akciót azonban néhány óra után abbahagyták. Pavel Năstase oktatási miniszter leszögezte: nem beszélhetünk sztrájkról, amíg minden törvényes feltétel nem teljesül, ezt a pedagógusoknak is meg kell érteniük. Tudomása szerint hétfőn az ország mindegyik iskolájában zavartalanul zajlott az oktatás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!