Falusi turizmus keretében Inaktelkén tábozó néptáncosok. A vendéglátók minden csoportnak örülnek
Fotó: Orbán Orsolya
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén felépült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. Az indulást követő években népszerű vendéglátóhelyet a koronavírus-járvány utáni időszak újratervezésre kényszerítette, mára pedig a megnövekedett költségek jelentős kihívások elé állítják a szálláshelyek üzemeltetőit. A Gazdaszemmel sorozat újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
2025. szeptember 03., 19:052025. szeptember 03., 19:05
Nagy a sürgés-forgás, telt ház fogad az inaktelki Csép Sándor Központ vendégházában: egy erdélyi tánccsoport itt tartja nyári felkészítő táborát. Énekhang, muzsika és jókedv tölti be a falura kilátást nyújtó, 13 szobás épület tágas teraszát.
A falusi turizmus fellendülésében bízó vendéglátók annak örülnének, ha minden héten hasonlóan népes csoport érkezne Erdélyből és Magyarországról, hiszen így hosszú távon is fenntartható maradna a magyarországi kormányzati támogatással a 2010-es évek második felében épült kulturális központ.
A kedvezményes szálláslehetőséget kínáló központ reggelit biztosít vendégeinek, ebédet és vacsorát azonban nem, mert az alacsony vendégszám mellett állandó konyhát fenntartani túl költséges lenne.
Simon Csaba, a Csép Sándor Központ vezetője. Tapasztalata szerint tíz év alatt sokminden megváltozott a falusi turimzusban is
Fotó: Orbán Orsolya
Simon Csaba felidézte: a központ ötlete Csép Sándortól származott, aki televíziós újságíróként sokat járta Kalotaszeget, jól ismerte az itteni közösséget, és szívügyének tekintette, hogy a gazdag népművészet, népzene és néptánc megőrzésére, valamint támogatására Inaktelkén hozzanak létre egy kulturális központot, amely hosszabb távon a falusi turizmusból tartaná fenn magát. (A 2013-ban, 74 évesen elhunyt Csép Sándor 1990-től az újraalakult kolozsvári rádió és televízió főszerkesztőjeként tevékenykedett, majd a két intézmény szétválása után nyugdíjazásáig a televízió magyar szerkesztőségét vezette).
Ennek előzménye volt, hogy a helyi református egyházközség rossz állapotban lévő tájházát használhatóvá tették, mellé játszóteret is építettek, így minden korosztályt megszólítottak. „Kallós Zoltán válaszúti központjához hasonló kalotaszegi kulturális centrumot képzeltünk el, ha nem is olyan méretekben” – foglalja össze a kezdeti terveket vendéglátónk, akivel a felújított tájházat és kultúrcsűrt is meglátogatjuk. Ez utóbbi azóta számos kulturális rendezvény színhelyéül szolgált a Nádas-menti faluban.
A Csép Sándor nevét viselő inaktelki vendégház
Fotó: Orbán Orsolya
A központ átadását követő években látványos vendégsereget könyvelhettek el a szinte színmagyar faluban. Akkoriban sokan fedezték fel a kalotaszegi településeket: a térségbe irányuló turizmusnak Kalotaszentkirály volt a központja, de sokan jöttek a Cifra-Kalotaszegként ismert Nádas-menti falvakba is, elsősorban Inaktelkére, ahol kényelmes és olcsó szálláshelyek várták a vendégeket.
Kalotaszeg felfedezése ma is tart: csoportokban érkeznek gyerekes családok Magyarországról, és a magyar kormány által támogatott Határtalanul program is sokat segít, amelynek keretében magyarországi iskolások keresnek fel erdélyi településeket. Simon Csaba szerint azonban az árak és a költségek elszabadulása jelenti az igazi gondot – a polgármesteri hivatalnak évente 65 ezer lejt adót fizetnek az épület után. Ha ehhez hozzászámítják az egyéb fenntartási költségeket, csak drasztikus áremeléssel tudnák kiegyensúlyozni a bevételeket, ez viszont elriasztaná a vendégeket. Idén ráadásul elapadt az anyaországi támogatás is – nehezebb lehívni a kulturális tevékenységek fenntartására szolgáló forrásokat –, amelyek részben fedezték a központ működését.
Kilátás a kalotaszegi falura
Fotó: Orbán Orsolya
Simon Csaba úgy látja: annak ellenére is nehéz önfenntartó módon működtetni egy regionális kulturális központot, hogy erdélyi és magyarországi csoportok változatlanul érdeklődnek Kalotaszeg iránt. „Akik eljönnek hozzánk, nagyon szeretik ezt a helyet – többen visszatérő vendégeink. A közösség befogadja őket, szívesen vannak együtt velük, a helyiek táncokat, énekeket tanítanak.
– mutat rá a valós helyzetre.
Inaktelkén azonban nem vált be annyira a falusi vendéglátás, mint Kalotaszentkirályon. A legtöbben Kolozsváron dolgoznak – kora reggeltől estig –, így hosszú munkanapjuk közepette nincs idejük kiegészítő foglalkozásra. A faluból lassan eltűntek a hagyományos kalotaszegi tisztaszobák is, amelyeket régen megmutattak a vendégeknek – ma sok helyen csak lomtárként szolgálnak.
Kalotaszegi festett bútorok a tájházban
Fotó: Orbán Orsolya
Hagyományos állattartással is egyre kevesebben foglalkoznak, pedig a vendégek közül sokan kíváncsiak lennének rá, hogyan él egy juh- vagy tehéntartó gazda portája, ahol a gyerekek állatokat simogathatnának.
Az elmúlt tíz-húsz év gyökeres változásai nem kedveznek a falusi turizmusnak.
Simon Csaba szerint mégis érdemes lenne fiatalokat bevonni, hiszen a falu és a vidék olyan értékeket kínál, amelyekre ma is van igény.
Hasonlóan vélekedik a szintén inaktelki Varga-Mihály Márton televíziós újságíró is, aki Simon Csaba jobbkeze az egyesület és a központ működtetésében. „Inaktelkiként és kolozsváriként is azt látom, hogy van érdeklődés a falu iránt, több értelmiségi család is kiköltözött.
Jönnek holland családok is, tehát közösen kellene kezelni ezt a gazdag kínálatot, és közös értékként bemutatni a vendégeknek” – magyarázza a közszolgálati televízió (TVR) regionális stúdiója magyar szerkesztőségének munkatársa.
A tájházban a hagyományos kalotaszegi népviselet darabjai is megtekinthetőek
Fotó: Orbán Orsolya
Varga-Mihály szerint az egyik fő probléma, hogy sokan olyasmivel foglalkoznak, amihez nem értenek. „Az inaktelki ember beköltözik Kolozsvárra, és olyasmivel próbálkozik, amihez nincs tudása, miközben a kolozsvári ember kiköltözik Inaktelkére, és gazdálkodni szeretne, de ő sem ért hozzá.
– vonja le a következtetést. A megoldást a helyi értékek megmentésében, a falusi turizmus fellendítésében látja: ha értelmiségiek összefognának, segíthetnének a közösségnek menteni, ami még menthető. Különben nemcsak a hagyományos tehén- és bivalycsordák tűnnek el végérvényesen a kalotaszegi falvakból, hanem a népviselet és más hagyományok is, amelyeket ma még meg lehetne mutatni a világnak – és főként a Kalotaszegre kíváncsi vendégeknek.
Varga-Mihály Márton szerint az útkeresésben szükség volna a kalotaszegi falvak értelmiségének a segítségére
Fotó: Orbán Orsolya
A Csép Sándor ház homlokzata
Fotó: Orbán Orsolya
A kolozsvári Kétágú-templom tornyában működő Hóstáti Múzeumba látogattunk el a Gazdaszemmel sorozat e heti videós riportjában.
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lezuhant és meghalt egy 29 éves bukaresti nő a Királykő-hegységben; a rendőrség vizsgálja az eset körülményeit.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Amikor a legendás futballista Bölöni László arról mesélt, hogy a nyolcvanas évek Bukarestjében annyira ismert volt, hogy a rendőrök végül azt tanácsolták neki: „ha megáll a piros lámpánál, megáll a város – inkább hajtson át”.
Egyre hevesebb vita bontakozik ki a brassói Transilvania Egyetem körül, miután a vezetőség megerősítette: a nappali tagozatos hallgatók számára kötelező a kurzusokon való részvétel.
Akadályba ütközik Románia egyik legambiciózusabb turisztikai fejlesztési projektje, a tordai sóbánya bővítése és a kezelőközpont korszerűsítése: törölték az áfa nélkül közel 20 millió eurósra becsült projekt megvalósítására kiírt pályázatot.
Vasárnap reggel visszatérhettek otthonukba azok az emberek, akiket nem sokkal korábban kimenekítettek tömbházukból, miután robbanás történt az ingatlanban, valószínűleg gázszivárgás miatt.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!