A vendégváró Kalotaszentkirály: Erdély egyik legszebb falujában is visszaesett a falusi turizmus
Fotó: Makkay József
Az utóbbi öt esztendőben számottevően visszaesett az erdélyi faluturizmus keretében vendégül látott hazai és külföldi turisták száma. A Kolozs megyei Kalotaszentkirályon a vendégfogadók száma is a felére csökkent: a szolgáltatást ma már többnyire a magyar kormány által támogatott Határtalanul program keretében érkező diákok veszik igénybe. Összeállításunkban annak néztünk utána, hogy mi okozza az 1990-es években nagy reményekkel induló falusi vendéglátás megbicsaklását.
2025. június 08., 08:562025. június 08., 08:56
2025. június 08., 15:172025. június 08., 15:17
A falusi turizmus a rendszerváltás utáni évek nagy lehetőségeként jött számításba számos erdélyi településen, kiemelten a Székelyföld, Kalotaszeg, Torockó vidéke, Szászföld, valamint Máramaros és a Gutin-hegység térségében. Ezen tájegységek néhány településén már a kilencvenes években sikerült meghonosítani, ami a kétezres években tovább bővült főleg a Magyarországról érkező turistáknak köszönhetően.
Ezek a szálláshelyek többnyire családias hangulatúak, helyi stílusban berendezettek, saját fürdőszobával és konyhával rendelkeznek, és egy vagy több vendégszobával működnek.
Aki vendégként ezt a fajta vendéglátást kedveli, az Erdélyben a falusi turizmust művelő helyszíneken belekóstolhat gazdálkodási tevékenységekbe (állatgondozás, sajtkészítés, kenyérsütés), kézműves foglalkozásokba (varrás, fafaragás, szövés), helyi gasztronómiába (hagyományos erdélyi ételek kóstolása, főzési bemutatók), természetjárás, túrák a közeli hegyekbe, lovaskocsizás, biciklitúrák, illetve közkedveltek a kulturális programok is – néptáncbemutatók, helyi ünnepségek, templom- és várnéző túrák, stb.
Vincze Kecskés István szerint drasztikusan lecsökkent a felnőtt turistacsoportok száma
Fotó: Makkay József
A turizmusnak ezt a válfaját a hazai és a külföldi vendég a tömegturizmusra szakosodott szállodákban, panziókban nem találja meg, ugyanakkor a falusi turizmus sikeressége szorosan összefügg a helyi közösségek együttműködésével. A legtöbb településen turisztikai egyesületek, civil szervezetek vagy szövetkezetek segítik az érdeklődőket programok szervezésében, információadásban és marketingben.
A helyiek arra törekednek, hogy a természeti és kulturális értékek hosszú távon is megőrizhetők legyenek, és a vendéglátásban felhasznált ételek nyersanyaga minél nagyobb százalékban a helyi gazdaságokban megtermelt mezőgazdasági termékek közül kerüljön ki.
Szakemberek szerint a falusi turizmus Erdélyben a vidéki életformával nem csupán szállást, hanem élményt és kapcsolatot is kínál. A látogatók nemcsak kikapcsolódhatnak, hanem aktív részesei is lehetnek a hagyományokra épülő, vendégszerető közösség mindennapjainak.
Torockót kulturális rendezvényeiért is kedvelik a turisták
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A nagy tervekkel elindult falusi turizmus sok erdélyi településen mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek több oka van, amelyek közül kiemelkedik a gyenge erdélyi úthálózat – kevés az összefüggő autópálya-szakasz, és sok turisztikailag vonzó falu nehezen megközelíthető a rossz minőségű vagy hiányzó aszfaltozott utak miatt. További gond a tömegközlekedés hiánya: a legtöbb vidéki településen ritka vagy teljesen hiányzó buszjáratok nehezítik a turisták érkezését. Az is elriasztja a modern utazókat, hogy néhány területen még mindig gondot jelent a stabil mobilhálózat vagy internet-hozzáférés hiánya.
A vendéglátás szempontjából nagy kihívás, hogy sok falusi szállásadó nem rendelkezik idegenforgalmi vagy vendéglátói szakképesítéssel, ami hatással van a szolgáltatások minőségére, a szaktudás hiányát ugyanis nem lehet csupán kedvességgel pótolni. Gondot jelentenek a nyelvi akadályok is a külföldi turisták fogadásánál.
nem tudja szolgáltatását hatékonyan reklámozni online platformokon vagy a közösségi médiában. A sikertelenséghez hozzájárul az is, hogy a vidéki lakosság sok esetben nem fér hozzá időben a pályázati lehetőségekről szóló információkhoz, illetve a pályázatok megírásához és lebonyolításához gyakran nincs helyi szaktudás vagy segítség.
A falusi vendégfogadással az utóbbi években nagy számban felhagyók leginkább arra panaszkodnak, hogy a szálláshelyek bejegyzése és engedélyeztetése nehézkes és bürokratikus feladat, másrészt sokak számára elrettentőek az adóterhek: a kisebb falusi vállalkozások számára a közterhek és járulékok aránytalanul megterhelőek lehetnek.
Vincze Kecskés István panziója Kalotaszentkirályon
Fotó: Makkay József
Egyes becslések szerint az utóbbi öt évben Erdélyben mintegy 30 százalékkal csökkent a falusi vendéglátók száma. A korábban jó kereseti lehetőségnek tartott falusi turizmus megbicsaklása mögött ugyanakkor generációváltást is látnak a szakemberek. A Krónikának nyilatkozó Vincze Kecskés István, a kalotaszentkirályi falusi turizmus főszervezője arra panaszkodik, hogy a korábbi 40 vendéglátó gazda fele lemorzsolódott. Az egyik fő oka ennek az e-számlázási rendszer és a kasszagépek kötelező bevezetése volt, ami számos idős embert kirostált, akiknek sem kedvük, sem tudásuk nem volt az új pénzügyi elvárások elsajátítására.
Ezeket az új követelményeket meg lehet tanulni, mint ahogy a vendéglátást folytatók is hamar elsajátították” – mutatott rá portálunknak a kalotaszegi turistaszervező.
Az igazi gond a Magyarországról és Felvidékről Erdélybe utazó felnőtt turisták számának drasztikus csökkenése, ami az utóbbi tíz évben mintegy felére esett vissza.
Ezek zömében a magyar lakta vidékeket, a magyar falvakat, a magyar érdekeltségű épített, kulturális és gasztronómiai örökséget keresték.
Ezek kiesését nehéz pótolni, véli a kalotaszentkirályi vendéglátó.
Vincze Kecskés István úgy látja, hogy a kalotaszentkirályi, és általában az erdélyi magyar érdekeltségű falusi turizmus megmentője a magyar kormány által támogatott Határtalanul program, amelynek keretében sok magyarországi diák érkezik Erdélybe. Áprilistól júliusig erre alapozzák a kalotaszentkirályi vendéglátást is – ezen a héten mintegy 150-200 diákot látnak vendégül a kalotaszegi faluban több napra is. A diákok csillagtúra keretében, buszos kirándulással Kolozsvárra, Torockóra, a Tordai-hasadékba, vagy éppen Zsibóra látogatnak el. Júliustól a tanulók helyét a felnőtt turizmus kellene átvegye, ami az utóbbi időszakban viszont a felére csökkent.
Torockói utcakép: a Kalotaszegen megszálló magyarországi gyerekcsoportok ide is ellátogatnak
Fotó: Makkay József
Vincze Kecskés szerint a magyar érdekeltségű erdélyi falusi turizmus jövője elsősorban attól függ, hogy folytatódik-e a magyarországi Határtalanul program.
A jövőre nézve a kalotaszegi idegenforgalmi szervező gondot lát abban is, hogy az észak-erdélyi autósztráda átadásával a kalotaszegi falvak kiesnek a tranzitturizmusból. Az erdélyi falusi turizmus fő kedvezményezettje eddig is a Székelyföld volt, így amennyiben autópályán könnyebben elérhető lesz, a magyarországi turisták körében lanyhulni fog Erdély más vidékei iránt az érdeklődés.
A 15 ezer vendégéjszakát elérő kalotaszentkirályi falusi turizmusban is egyik napról a másikra omlott össze a nagy reményekkel kecsegtető foglalkozás. A mintegy negyven panzió tulajdonosa egyelőre kivár, de a turistaszervező szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a legjobb forgatókönyv szerint is a tavalyi forgalomnak legfeljebb a harminc százalékára számíthatnak idén.&a
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan tovább, egyetemisták? Erdélyben vagy külföldön, diplomájuk szerinti szakmájukban vagy azon kívül képzelik el a közeljövőjüket, munkavállalásukat – ezt kérdeztük a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem néhány végzős hallgatójától.
„Az RMDSZ már sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára. Ha elfogadta volna az apátság a jogi szolgálatainkat, lehet, nem így alakul ez a történet” – hangsúlyozta Fejes Rudolf Anzelm atya kilakoltatása kapcsán Csoma Botond.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az ország területének jelentős részére érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Vége lehet a kutyák élethosszig tartó láncra verésének Romániában: egy új törvénytervezet napi két órában korlátozná a megkötve tartást, a szabályszegőket pedig bírsággal, ismételt esetben akár az állat elkobzásával is sújthatnák.
Újabb állatok pusztultak el a récekeresztúri vadállatfarmon, ahol tavasszal több száz bölény és szarvas pusztulása miatt indult vizsgálat. A friss felvételek szerint a helyzet hónapokkal később sem rendeződött.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
Trianon évfordulójának a napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – írta csütörtökön a nemzeti összetartozás napján közzétett üzenetében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!