A vendégváró Kalotaszentkirály: Erdély egyik legszebb falujában is visszaesett a falusi turizmus
Fotó: Makkay József
Az utóbbi öt esztendőben számottevően visszaesett az erdélyi faluturizmus keretében vendégül látott hazai és külföldi turisták száma. A Kolozs megyei Kalotaszentkirályon a vendégfogadók száma is a felére csökkent: a szolgáltatást ma már többnyire a magyar kormány által támogatott Határtalanul program keretében érkező diákok veszik igénybe. Összeállításunkban annak néztünk utána, hogy mi okozza az 1990-es években nagy reményekkel induló falusi vendéglátás megbicsaklását.
2025. június 08., 08:562025. június 08., 08:56
2025. június 08., 15:172025. június 08., 15:17
A falusi turizmus a rendszerváltás utáni évek nagy lehetőségeként jött számításba számos erdélyi településen, kiemelten a Székelyföld, Kalotaszeg, Torockó vidéke, Szászföld, valamint Máramaros és a Gutin-hegység térségében. Ezen tájegységek néhány településén már a kilencvenes években sikerült meghonosítani, ami a kétezres években tovább bővült főleg a Magyarországról érkező turistáknak köszönhetően.
Ezek a szálláshelyek többnyire családias hangulatúak, helyi stílusban berendezettek, saját fürdőszobával és konyhával rendelkeznek, és egy vagy több vendégszobával működnek.
Aki vendégként ezt a fajta vendéglátást kedveli, az Erdélyben a falusi turizmust művelő helyszíneken belekóstolhat gazdálkodási tevékenységekbe (állatgondozás, sajtkészítés, kenyérsütés), kézműves foglalkozásokba (varrás, fafaragás, szövés), helyi gasztronómiába (hagyományos erdélyi ételek kóstolása, főzési bemutatók), természetjárás, túrák a közeli hegyekbe, lovaskocsizás, biciklitúrák, illetve közkedveltek a kulturális programok is – néptáncbemutatók, helyi ünnepségek, templom- és várnéző túrák, stb.
Vincze Kecskés István szerint drasztikusan lecsökkent a felnőtt turistacsoportok száma
Fotó: Makkay József
A turizmusnak ezt a válfaját a hazai és a külföldi vendég a tömegturizmusra szakosodott szállodákban, panziókban nem találja meg, ugyanakkor a falusi turizmus sikeressége szorosan összefügg a helyi közösségek együttműködésével. A legtöbb településen turisztikai egyesületek, civil szervezetek vagy szövetkezetek segítik az érdeklődőket programok szervezésében, információadásban és marketingben.
A helyiek arra törekednek, hogy a természeti és kulturális értékek hosszú távon is megőrizhetők legyenek, és a vendéglátásban felhasznált ételek nyersanyaga minél nagyobb százalékban a helyi gazdaságokban megtermelt mezőgazdasági termékek közül kerüljön ki.
Szakemberek szerint a falusi turizmus Erdélyben a vidéki életformával nem csupán szállást, hanem élményt és kapcsolatot is kínál. A látogatók nemcsak kikapcsolódhatnak, hanem aktív részesei is lehetnek a hagyományokra épülő, vendégszerető közösség mindennapjainak.
Torockót kulturális rendezvényeiért is kedvelik a turisták
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A nagy tervekkel elindult falusi turizmus sok erdélyi településen mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek több oka van, amelyek közül kiemelkedik a gyenge erdélyi úthálózat – kevés az összefüggő autópálya-szakasz, és sok turisztikailag vonzó falu nehezen megközelíthető a rossz minőségű vagy hiányzó aszfaltozott utak miatt. További gond a tömegközlekedés hiánya: a legtöbb vidéki településen ritka vagy teljesen hiányzó buszjáratok nehezítik a turisták érkezését. Az is elriasztja a modern utazókat, hogy néhány területen még mindig gondot jelent a stabil mobilhálózat vagy internet-hozzáférés hiánya.
A vendéglátás szempontjából nagy kihívás, hogy sok falusi szállásadó nem rendelkezik idegenforgalmi vagy vendéglátói szakképesítéssel, ami hatással van a szolgáltatások minőségére, a szaktudás hiányát ugyanis nem lehet csupán kedvességgel pótolni. Gondot jelentenek a nyelvi akadályok is a külföldi turisták fogadásánál.
nem tudja szolgáltatását hatékonyan reklámozni online platformokon vagy a közösségi médiában. A sikertelenséghez hozzájárul az is, hogy a vidéki lakosság sok esetben nem fér hozzá időben a pályázati lehetőségekről szóló információkhoz, illetve a pályázatok megírásához és lebonyolításához gyakran nincs helyi szaktudás vagy segítség.
A falusi vendégfogadással az utóbbi években nagy számban felhagyók leginkább arra panaszkodnak, hogy a szálláshelyek bejegyzése és engedélyeztetése nehézkes és bürokratikus feladat, másrészt sokak számára elrettentőek az adóterhek: a kisebb falusi vállalkozások számára a közterhek és járulékok aránytalanul megterhelőek lehetnek.
Vincze Kecskés István panziója Kalotaszentkirályon
Fotó: Makkay József
Egyes becslések szerint az utóbbi öt évben Erdélyben mintegy 30 százalékkal csökkent a falusi vendéglátók száma. A korábban jó kereseti lehetőségnek tartott falusi turizmus megbicsaklása mögött ugyanakkor generációváltást is látnak a szakemberek. A Krónikának nyilatkozó Vincze Kecskés István, a kalotaszentkirályi falusi turizmus főszervezője arra panaszkodik, hogy a korábbi 40 vendéglátó gazda fele lemorzsolódott. Az egyik fő oka ennek az e-számlázási rendszer és a kasszagépek kötelező bevezetése volt, ami számos idős embert kirostált, akiknek sem kedvük, sem tudásuk nem volt az új pénzügyi elvárások elsajátítására.
Ezeket az új követelményeket meg lehet tanulni, mint ahogy a vendéglátást folytatók is hamar elsajátították” – mutatott rá portálunknak a kalotaszegi turistaszervező.
Az igazi gond a Magyarországról és Felvidékről Erdélybe utazó felnőtt turisták számának drasztikus csökkenése, ami az utóbbi tíz évben mintegy felére esett vissza.
Ezek zömében a magyar lakta vidékeket, a magyar falvakat, a magyar érdekeltségű épített, kulturális és gasztronómiai örökséget keresték.
Ezek kiesését nehéz pótolni, véli a kalotaszentkirályi vendéglátó.
Vincze Kecskés István úgy látja, hogy a kalotaszentkirályi, és általában az erdélyi magyar érdekeltségű falusi turizmus megmentője a magyar kormány által támogatott Határtalanul program, amelynek keretében sok magyarországi diák érkezik Erdélybe. Áprilistól júliusig erre alapozzák a kalotaszentkirályi vendéglátást is – ezen a héten mintegy 150-200 diákot látnak vendégül a kalotaszegi faluban több napra is. A diákok csillagtúra keretében, buszos kirándulással Kolozsvárra, Torockóra, a Tordai-hasadékba, vagy éppen Zsibóra látogatnak el. Júliustól a tanulók helyét a felnőtt turizmus kellene átvegye, ami az utóbbi időszakban viszont a felére csökkent.
Torockói utcakép: a Kalotaszegen megszálló magyarországi gyerekcsoportok ide is ellátogatnak
Fotó: Makkay József
Vincze Kecskés szerint a magyar érdekeltségű erdélyi falusi turizmus jövője elsősorban attól függ, hogy folytatódik-e a magyarországi Határtalanul program.
A jövőre nézve a kalotaszegi idegenforgalmi szervező gondot lát abban is, hogy az észak-erdélyi autósztráda átadásával a kalotaszegi falvak kiesnek a tranzitturizmusból. Az erdélyi falusi turizmus fő kedvezményezettje eddig is a Székelyföld volt, így amennyiben autópályán könnyebben elérhető lesz, a magyarországi turisták körében lanyhulni fog Erdély más vidékei iránt az érdeklődés.
A 15 ezer vendégéjszakát elérő kalotaszentkirályi falusi turizmusban is egyik napról a másikra omlott össze a nagy reményekkel kecsegtető foglalkozás. A mintegy negyven panzió tulajdonosa egyelőre kivár, de a turistaszervező szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a legjobb forgatókönyv szerint is a tavalyi forgalomnak legfeljebb a harminc százalékára számíthatnak idén.&a
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!