„Ápolókból” szakemberek

„Elvágták azt a mesterséges köldökzsinórt, amely érthetetlen módon összekötötte az asszisztensnőket és bábaasszonyokat a fogtechnikusokkal. Ezentúl nem kell részt venniük azokon a számukra teljesen értelmetlen továbbképzőkön, melyeket például a bábaasszonyoknak szerveztek” – érzékeltette a törvény fontosságát Grigore Crãciunescu liberális parlamenti képviselő. A fogorvos-politikus sokat tett a rendelkezés megszavazásáért, a munka javát azonban Bónis István, az RMDSZ Máramaros megyei szenátora végezte.

Dobrai Angéla, a Fogtechnikusok Országos Szövetségének (ANTD) alelnöke reméli, a fogtechnikusok néhány éven belül az eddigi lépéshátrányból előnybe kerülhetnek. Az eddigi mostoha körülmények ellenére is a fogtechnikusok nagy része magánosodott, laboratóriumát pedig korszerűen fejlesztette. Megszűnt az a gond is, hogy eddig a fogtechnikusok számára az országban csak alkalomszerűen szerveztek továbbképző tanfolyamokat. Emiatt korábban a kedvezőbb szakmai besorolásokhoz szükséges kreditpontokat szinte csak az asszisztensnőknek és bábaasszonyoknak szervezett kurzusokon tudták begyűjteni. Aki tehette, hogy lépést tarthasson a szakma fejlődésével, külföldi kurzusokon próbálta pótolni a tudását. „A fogtechnikusok számára sajnos a mai napig nem készült jól átgondolt beiskolázási terv. Az országban senki nem tudná megmondani, jelenleg hány fogtechnikus tevékenykedik; egy viszont biztos: túltermelés folyik” – jelentette ki Mircea Suciu fogorvos, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadó tanára.

Az orvosok és technikusok viszont remélik, hogy a jövőben – főként a határ menti vidékeken – a magyarországi helyzethez hasonlóan Romániában is fellendül a fogászati turizmus. A nyugati polgároknak ugyanis anyagilag kifizetődő többnapos, átfogó fogászati kezelésre jönniük a friss uniós tagországokba. Ez viszont nemcsak a szakemberek tudásán és felszereltségén, a kötelező módon kibocsátandó minőségi bizonyítványán vagy az ország javuló infrastruktúráján múlik. Lényeges előrelépés lenne, ha a magyarországi kollégáikhoz hasonlóan, a romániai fogorvosok is szerződéses viszonyban állhatnának a nyugat-európai egészségügyi biztosítóházakkal. Ugyanakkor elengedhetetlennek tűnik a laborok minősítése, ehhez viszont – a napvilágot látott törvény értelmében – őszig létre kell hozni a szakmai kamarát. A fogtechnikusoknak eddig ugyanis saját szakmai kamarájuk sem volt.

A szervezetbe tömörült fogtechnikusok célja emellett a Távol-Keletről érkező iparosodási tendencia meggátolása. Mind a fogorvosok, mind a technikusok rendkívül fontosnak tartják, hogy a fogtechnikus továbbra is egyedi, „szájra szabott” darabokat adjon ki a kezéből, annak tudatában, hogy nem létezik két egyforma fog. Ezzel szemben egyes nyugati államokban távol-keleti, rendkívül olcsó munkaerő szerződtetésével valóságos szalagmunkát végeznek. Felismerve az orvosok és a betegek közös érdekeit, hét európai ország fogorvosai és fogtechnikusai szövetséget hoztak létre a szakmai értékek megóvása érdekében. A nemzetközi szervezet nyíltan szembeszáll a térségbe beáramló olcsó munkaerő és felgyorsított technológia alkalmazásával. A hazai fogtechnikusok is fontolóra veszik a szervezethez való csatlakozás lehetőségét, viszont tisztában vannak azzal, hogy a hazai törvények egyelőre nem teszik lehetővé a konkurencia kizárását.