Új veszélyforrás: a mobilinternet

A felmérés során 25 európai uniós országban, köztük Romániában is vizsgálták a gyerekek internethasználati szokásait. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egyre több gyerek lép fel a világhálóra mobiltelefonja segítségével – ami azt is jelenti, hogy olyankor is böngészni tudja a virtuális világot, amikor nem felügyelik a szülei. Néhány évvel korábban csak a családi számítógép állt rendelkezésükre, amit a szülők hatékonyabban ellenőrizhettek, és sokkal egyszerűbb volt olyan biztonsági beállítások aktiválása is, amelyek révén a gyerek bizonyos, számára tiltottnak minősített tartalmakhoz nem férhet hozzá.

Éppen ezért – javasolják a szakemberek – új biztonsági intézkedések mielőbbi foganatosítására van szükség, hogy megelőzhető legyen, hogy a gyerekek olyan tartalmakhoz férjenek hozzá, amihez nem szabadna, hisz akár maradandó traumát is szenvedhetnek.

Az Eu Kids Online kutatóinak évről évre megjelenő tanulmányaikkal az is a szándéka, hogy felhívják a politikum és a kormányzat figyelmét a gyerekekre leselkedő on-line veszélyekre, hogy tenni tudjanak azért, hogy a fiatalkorúak minél kevésbé legyenek kitéve az on-line erőszaknak (ezt a szakemberek angol kifejezéssel cyber-bullyingnak nevezik), a pornográfiának, illetve a számukra veszélyt jelentő kapcsolatoknak.

A következtetések országonkénti lebontásából kiderül, hogy a romániai és a bulgáriai gyerekek töltik el a legtöbb időt a virtuális tartalmak böngészésével. Miközben az uniós átlag napi 88 perc, addig nálunk és déli szomszédunknál ez eléri a 119 percet. „Új felhasználók, új veszély” – így nevezték el a két országot magában foglaló kategóriát is, utalva arra, hogy főként a telefonok és más, internetezésre használható eszközök igazából csak az elmúlt időszakban lettek annyival olcsóbbak, hogy a felzárkózó térségben is egyre több család engedheti meg magának. Ez pedig onnan is meglátszik, hogy például a romániai gyerekek jóval kevesebb alkalmazást tudnak használni, mint ahogy kevésbé ismerik a biztonsági alkalmazásokat is – amellett hogy legtöbbjük nem tudja, hogyan kell lementeni egy honlapot a kedvencek közé, azt sem tudják, hogy lehet letiltani egy nemkívánatos személyt.

Utóbbi a szakemberek szerint aggodalomra ad okot, s éppen ezért kellene kidolgozni egy médianevelési és biztonságos internethasználati stratégiát. A felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az alkalmazások nem megfelelő ismerete vezet oda, hogy uniós szinten a romániai gyerekek azok, akik nagy arányban jelezték a felmérés készítőinek: voltak már kitéve on-line erőszaknak, kaptak szexuális tartalmú üzeneteket, s szintén ők azok, akiket a leginkább megérintettek ezek a történések.

„Nyugtalanságot okozó, szenzációhajhász címek és megtévesztő üzenetek uralják a közbeszédet az új technológiákat használó gyerekek kapcsán. A pánik és a félelem pedig gyakran elkendőzi a valóságot” – fogalmazta meg következtetésképpen Sonia Livingston, a London School of Economics professzora, az EU Kids Online projekt koordinátora. Szerinte ezért a felmérés következtetései alapján kirajzolódó robotképnek arra kellene rábírnia az iskolákat, a szülőket, a civil társadalmat, az IT-ipart, illetve magukat a gyerekeket, hogy egyensúlyt teremtsenek az új technológiák kínálta lehetőségek és a bennük felsejlő veszélyek között.