Tippek a téli bőrápoláshoz

A hideg ellen az egyik legkézenfekvőbb megoldás a test betakarása, az arcot azonban nehezebb megvédeni a csípős hidegtől. Azért birkózik meg bőrünk nehezen a hideggel, mert tápanyaghiányban szenved, mert 8 fok alatt nem működnek a faggyúmirigyek, emiatt kiszáradnak a szövetek, így gyakran repedezések és pörsenések jelentkeznek a bőrön.

A száraz levegő még több folyadéktól fosztja meg a bőrt, ezt tovább fokozhatja a síeléssel együtt járó szél, az intenzív magaslati napsütés és a szélsőséges belső és külső hőmérséklet-ingadozások.

Bőrmelegítő krémek

A legújabb kutatások során olyan krémeket fejlesztettek ki, amelyek úgynevezett „termoösszetevőket” tartalmaznak. Ezek serkentik a mikrokeringést, ettől a bőr felmelegszik függetlenül attól, hogy milyen hideg van odakinn.

Fontos, hogy a hidegben használt készítmények lehetőleg ne tartalmazzanak vizet, hogy a bőrre ne fagyjon rá a nedvesség. Az értékes zsírok és tápanyagok azonban nem hiányozhatnak az ideális téli arckrémből. A napsütés is komoly veszélyt jelent nemcsak a magas hegyekben – bár ott még inkább oda kell figyelni, hiszen az UV-sugárzás 1000 méterenként kb. 15%-kal növekszik –, hanem sajnos már mindenütt. A friss fehér hó persze még rátesz egy lapáttal, mert nagyon erősen visszatükrözi a napsütést.

Az újfajta krémek szerencsére nemcsak „intelligens” szűrőrendszert tartalmaznak, hanem könnyen és gyorsan átadják a bőrnek az összes szükséges tápanyagot is, melyektől az simává és puhává válik. A télisportok megszállottjainak fontos tudni, hogy a napsugárzás ellen védő krémeket nem elég a sípályán fölkenni, hanem már előtte egy fél órával gondoskodni kell róla, napközben pedig többszöri újrakrémezésre van szükség.

Ne feledjük a napvédő faktorokat sem, különben állunk, orrunk és füleink bánhatják, mivel „kiállnak”, így sokkal jobban ki vannak téve a hidegnek és a napsugaraknak. A kezek védelméről jó tudni, hogy kesztyűre mindenképp szükség van, de vegyük komolyan, hogy a legrövidebb, kesztyű nélküli pillanatban is azonnal kivörösödhet, kirepedezhet a kéz bőre.

Valóban hatékonyak a szájápoló rúzsok?

Amíg tart a hideg, a száj is érzékenyebb. Ezért sokan használnak lépten-nyomon különböző „szőlőzsírokat”, pedig nem is biztos, hogy ez a megoldás. Aki állandóan kenegeti a száját mindenféle szájápoló rúzsokkal, hosszú távon túl nagy igénybevételnek teszi ki az érzékeny bőrfelületet. Holott eléggé tönkreteheti ezt télen a fűtéstől száraz levegő vagy a jeges, téli szél. Ezért van szükség ilyenkor még nagyobb odafigyelésre, mint az év többi részében.

Használhatunk például körömvirág-, mandula- vagy rózsaolajas balzsamot, amely még nagyon kiszáradt száj esetén is csodát tesz. Ha pedig kiegészítésként, alkalomadtán fogkefével gyöngéden meg is masszírozzuk, vagy speciális bőrradírt alkalmazunk, akkor különösen puha lesz a bőr. Sminkelésnél figyeljünk arra, hogy a szájra csak érzékeny bőrre készített festék kerüljön, a szájkontúrceruza pedig legyen puhább az átlagosnál, esetleg használjunk puha ecsetet, nehogy fölsértsük a kiszáradt, esetleg gyulladt bőrfelületet.

Nagyon jót tesz, ha a termék folyadékpótló glicerint és nyugtató hatású allantoint és pantenolt tartalmaz. Ha bereped a száj sarka, az ember késztetést érez, hogy „nyalogassa a sebeit”, de ezzel csak ront a helyzeten. A folyamatos nedvesítés csak még inkább kiszárítja a kisebesedett részeket. Ilyen esetben tegyünk a berepedt részre jó vastagon mézet, és hagyjuk, hogy bőrünk lassan beszívja, így hamarabb rendbe jön.