Bár ma már igazi hungarikum, a szaloncukor ősét, a túltelített cukoroldatból felfőzéssel készült, puha, kikristályosított masszát, vagyis a fondantcukrot először Franciaországban a 16. század folyamán kezdték készíteni.
2015. december 24., 10:572015. december 24., 10:57
Tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítésével a 19. század első harmadában érkezett Magyarországra, majd vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák díszévé.
A báró nagynénjének karácsonyfája
A szaloncukor szinte egyidős a magyar karácsonyfa-állítás hagyományával: báró Podmaniczky Frigyes emlékirataiban szerepel, hogy egyik osztrák nagynénje volt az, aki 1825-ben először karácsonyfát állított Magyarországon. Eleinte gyümölcsöket, aszalt különlegességeket, papírból kivágott díszeket, süteményeket akasztottak a karácsonyfára.
Az első szaloncukrok a 19. század első felében kerültek kereskedelmi forgalomba, és azóta is kizárólag a magyar karácsonyfákat díszítik. Akárcsak a faállítás hagyománya, a cukorka neve is német eredetű: a „salonzuckerl\" szóból ered, Jókai még „szalonczukkedli\"-nek nevezte. Még ezen a néven emlegetik a 19. század végi magyar receptkönyvek is. Kugler Géza 1891-ben megjelent Legújabb nagy házi cukrászat című könyvében már tizenhétféle szaloncukorreceptet ajánl. A karácsonyi cukrász, mintakönyvekben pedig a különböző habcsókok és csokoládédíszek mellett sokféle formájú és díszítésű szaloncukrot is kínáltak.
Kézzel készített ünnepi édesség
Magyarországon kezdetben kézzel készítették a szaloncukrot: egyszerű cukorkaféleségeket, csokoládégolyócskákat burkoltak selyempapírba, majd színes sztaniolba. A cukorkák igényes és tetszetős csomagolása érdekében a cukrászok külön sztaniolmintakönyvet is készítettek, amelyből a vásárló a neki tetsző színárnyalatba csomagoltathatta karácsonyi szaloncukrát.
A selyempapírra szokás volt kis képecskéket ragasztani, a végét pedig szaloncukor-rojtozó géppel „rojtozták\". A rojtozó, vagy ahogy akkoriban nevezték, „ricselő gépet\", híres budapesti és vidéki cukrászdákban az inasok tiszte volt működtetni. A szaloncukor gyártásának gépesítése Magyarországon több cég nevéhez is köthető. Gőzgépekkel felszerelt csokoládégyár, amelyben már szaloncukrot is gyártottak, már 1883-tól üzemelt a Szentkirályi utcában. Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester gyárában az első fondantkészítő gépek gyártották a szaloncukrokat a Gerbeaud cukrászda számára.
Évekig őrizgetett szaloncukor
A századforduló környékén Erdélyben és a Felvidéken is szokássá vált az ünnepi szaloncukor-fogyasztás. Sokan meg sem ették a szaloncukrot, évekig őrizgették az újabb és újabb ünnepre, mások csak a papírjára vigyáztak, abba csomagolták a következő évben a saját maguk főzte szaloncukrot. Mindezzel párhuzamosan soha nem látott lendületet vett a cukorka- és csokoládégyárak tömegtermelése, amivel fokozatosan javult a minőség, bővült a választék, egyre dekoratívabbak lettek a csomagolások, csökkentek az árak is, ezért nőtt a kereslet is.
Az első és a második világháború körüli elszegényedés idején azonban visszaszorult a gyári szaloncukor-termelés. Ekkor kényszerből ismét visszatért a kézművesség: a családok újból otthon állították elő a karácsonyfadíszeket és a szaloncukrokat. A kommunista éra szellemiségét hűen tükrözve a szaloncukorgyártás az ötvenes években igazi uniformizált tömegtermelésként tért vissza. Kezdetben mindenütt halványsárga vagy rózsaszín belű konzum, majd zselés ízesítésű cukorkát lehetett kapni. A klasszikusan széles választék a piacgazdasággal jelent meg újból, ma már a mákostól egészen a Fekete-erdő-ízűig szinte bármilyen szaloncukrot kaphatunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!