Mindennapi feszültségoldó módszerek

Nem jó stratégia a konfliktuskerülés

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel, melyeket automatikusan, tudatos megfontolás nélkül alkalmazunk – olvasható a Mipszi.hu honlapon. A hatékony stresszkezelés lényeges eleme azonban az, hogy a módszereket tudatosan, a helyzetnek megfelelően válasszuk meg. A konfliktusok kerülése általában nem jó stratégia – bizonyos esetekben azonban mégis ezt kell választanunk (például ha más, fontos és sürgős céljaink is vannak, és nem akarjuk az erőinket szétforgácsolni).

Tudnunk kell, hogy az automatikus viselkedések szintén tapasztalati úton, tanulással épülnek be a viselkedésünkbe, ezért módosíthatók, és hatékonyságuk növelhető. Az iskolában töltött évek száma például jó védőfaktor a stresszel kapcsolatban, pedig külön stresszkezelő módszereket a közoktatásban általában nem tanítanak. Viszont több idő áll rendelkezésünkre megfigyelni mások viselkedését, és az abból hasznosnak ítélteket egy viszonylag védett környezetben (az iskolai közösségben) kipróbálhatjuk. Mennyivel több lehetőségünk van például (súlyosabb következmények nélkül) ellentmondani egy tanárnak, mint egy munkahelyi vezetőnek?

Segítséget kérni sokszor szégyen

Fontos szempont a „hétköznapi” stresszkezelő módszerek tudatosítása és ezek beiktatása a mindennapokba – ez sokszor nem is olyan egyszerű (gondoljunk csak az egyik leghatékonyabb módszerre, a rendszeres testmozgásra), mert életmódváltozást kíván. A másik hétköznapi problémamegoldó és stresszcsökkentő módszer a másoktól való segítségkérés – sajnos ezt sem könnyű a hétköznapokba bevezetni, s ez részben a kulturális hatásoknak köszönhető. Bizonyos kultúrákban ugyanis segítséget kérni sokszor szégyen, a gyengeség jele – másutt viszont az első lépés a leghétköznapibb problémák megoldásában is.

A mi kultúránk ebből a szempontból köztes helyzetben van – a magyar emberek könnyebben kérnek segítséget másoktól, mint például a skandinávok, de nehezebben, mint mondjuk a mediterrán népek. A harmadik fontos hétköznapi módszer a rendszeres, feltöltődéssel járó aktív pihenés. A teljesítményt előtérbe helyező kultúra ezt is gyakran háttérbe szorítja – hányszor végzünk szabadidőnkben valamilyen munkának minősülő tevékenységet. Utóbbi probléma egyébként egyidős lehet az emberiséggel – ezért számos vallásban a heti egy pihenőnap nem lehetőség, hanem kötelesség.

Bizonyos mennyiségű stressz kell a sikerhez

Amit a köznyelvben stressznek nevezünk, azt a szaknyelvben distressznek hívják. Így nevezte Selye János, a stressz híres magyar kutatója a káros stresszt. A stressz ugyanis nem feltétlenül ördögtől való dolog. Bizonyos mennyiségű stressz szükséges a sikeres élethez, ahhoz, hogy motiváltak, energikusak legyünk. Tehát különböző típusú stresszfajták léteznek, és a káros stressz az, ami veszélyezteti a személy pszichés, mentális vagy fizikai állapotát. Vagyis amikor a stresszről beszélünk, akkor valójában a distresszre gondolunk.

A tartós stressz tüneteinek felismerése annál sokkal komplexebb dolog, mint mikor a fejünk fáj, és ezt érezzük. Vannak olyan pszichiátriai kórképek, amelyek a stressz hatására vagy a szorongás eredményeként jelennek meg az emberben, és amelyeknek a tünetei megtévesztésig hasonlítanak például a szívinfarktuséihoz: légszomjjal, mellkasi fájdalommal, gyors szívveréssel járnak.

Mikor válik károssá a stressz?

A stressz akkor válik károssá, amikor krónikus emocionális terhelést okoz. Tehát ha valakinek az életében olyan tartós konfliktus alakul ki, amit nem tud rendezni. Például egy tartósan fennálló rossz házasság, amikor mondjuk a nehéz anyagi helyzetből nincs kiút, vagy ha valakinek hosszú időn keresztül rosszak a szociális körülményei. Akut stressz is képes komoly válaszreakciókat kiváltani, de ennek nagyon erős stressznek kell lennie, például életet fenyegető eseménynek. A stressztűrő képesség nagyon bonyolult, a személyiségben létező megküzdési stratégia, vagyis egyénenként változó. Akinek jó az önismerete, elégedett az életével, kiegyensúlyozott az életvitele, az jobban ellenáll a különböző stresszfajtáknak.