Különleges ünnepi főételek: kacsa-, csirke- és sertéshúsból

Narancsos kacsa

Hozzávalók: 4 db kacsacomb, 1 db kacsamell (egész), 3 közepes db narancs, 2 közepes fej vöröshagyma, 2 közepes fej fehér hagyma, 3 db sárgarépa, 1 kis db zeller, 2 db alma, 4 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál szegfűbors, 1 dl alaplé, 1 dl vörösbor, só ízlés szerint, bors ízlés szerint, 2 szál rozmaring (friss vagy 1 tk. szárított).

Elkészítés: A zöldségeket és a gyümölcsöket megpucoljuk, és nagyobb darabokra vágjuk. A narancsot gerezdekre vagy karikára a héjával együtt. A kacsa húsát megmossuk, és a nagyobb zsírdarabokat levágjuk róla. Majd a húsok bőrös részét kockás alakban finoman bevagdossuk. Bőségesen sózzuk és borsozzuk, majd fél órára berakjuk a hűtőbe pihenni. A levágott zsírdarabokat egy serpenyőben jól kisütjük, majd ebben a zsírban a kacsamelleket elősütjük úgy, hogy a forró zsírba először a bevagdosott bőrös felét tesszük bele. 1-1 percet sütjük mind a két oldalát, majd kitesszük egy tányérra.

A feldarabolt zöldségeket és az almát beleöntjük a tepsibe, majd a kisütött zsírt ráöntjük. A zöldségekre rátesszük a rozmaringágat, vagy megszórjuk a szárított rozmaringgal, és rászórjuk a szegfűborsot is, majd elrendezzük rajta a kacsacombokat és a melleket úgy, hogy a bőrös oldala először lefelé legyen, majd rápakoljuk a narancsdarabokat. Ha gerezdekre vágtuk, akkor a levét kicsit rányomkodhatjuk a húsra, így még finomabb lesz. Ráöntjük a húslevest. Lefedjük a tepsit, majd 160 fokra előmelegített sütőbe tesszük és óránként 10 fokot emelünk a hőmérsékleten addíg, míg el nem érjük a 190 fokos hőmérsékletet. Félidőben megfordítjuk a húsokat, és meglocsoljuk a vörösborral, majd mikor elértük a 180 fokot, akkor kitakarjuk a tepsit, és addig sütjük tovább, amíg a kacsa bőre szép ropogós nem lesz.

Aszalt szilvával töltött csirkecomb

Hozzávalók: 6 db csirkecomb, 10 dkg aszalt szilva, 6 ek. mogyoróvaj, 20 dkg bacon, 3 ek. sertészsír, 1 fej fokhagyma, fűszersó ízlés szerint.

Elkészítés: A csirkecombokról a bőrt lehúzzuk (aki szereti, rajta is hagyhatja), felső részét kicsontozzuk. A csont helyére mogyoróvajat kenünk, és beleteszünk 4-5 db aszalt szilvát. Összehajtjuk, és baconszeletekkel körbetekerjük. Egy tepsit alaposan kizsírozunk, és belefektetjük a combokat. Ízlés szerinti fűszersóval meghintjük. A fokhagymát gerezdekre szedjük, és héjastól a hús köré szórjuk. Aláöntünk 2 dl vizet, és alufóliával vagy fedővel befedjük. Egy órát lefedve, fél órát fedő nélkül sütjük. Tálalhatjuk párolt káposztával, rizzsel vagy burgonyával.

Töltött karaj csirkemájjal

Hozzávalók: 1,2 kg sertés rövidkaraj, 1 ek. libazsír, 1 dl fehérbor, 3 ek. akácméz. Töltelék: 1,5 db csirkemáj (vagy 2 kisebb db), 2 db zsemle, 2 dl víz (vagy tej, az áztatáshoz), 1 csokor petrezselyem, 1 db tojás, 1 ek. napraforgóolaj, 1 közepes db vöröshagyma, só ízlés szerint, fekete bors ízlés szerint.

Elkészítés: A karajt hosszában kb. a szélességének a háromnegyedéig bevágjuk úgy, hogy a két vége előtt kb. 1-1 cm-rel kezdjük és hagyjuk abba a vágást, vagyis hosszában zsebet vágunk a húsba. Kívül-belül bedörzsöljük sóval, félretesszük, míg a tölteléket elkészítjük. A masszát beletöltjük a karajon vágott zsebbe, majd hústűkkel összezárjuk, és átkötözzük pamutcérnával. A töltött karajt sütőzacskóba tesszük, teszünk a zacskóba egy nagy kanál libazsírt (lehet olaj vagy sertészsír is), és öntünk bele kb. 1 dl fehérbort is a párolás miatt.

Amikor a zacskóban szép pirosnak látjuk a húst, kibontjuk, lehúzzuk a zacskót, és még a tepsiben a kisült lével, ha szükséges, kicsit tovább sütjük. Ha elég puha a hús, akkor erre nincs már szükség. A sütés után rögtön megkenjük mézzel a húst, ettől egy kellemes, pikáns ízt kap. Töltelék: A két kisebb csirkemájat elkaparjuk, egy tálba rakjuk. A zsemléket beáztatás után kicsavarva a májhoz adjuk, beleaprítjuk a csokor petrezselymet, hozzáadjuk a tojást, kevés olajon megdinszteljük az apró kockára vágott vöröshagymát, amit a sóval, borssal együtt szintén a májhoz adunk. Az egészet kézzel jól összegyúrjuk, és ha esetleg túl lágy lenne a töltelék, akkor még annyi zsemlét adunk hozzá, hogy egy összetartó masszát kapjunk.