Kezelhető kellemetlen tünetek

A betegség jelenleg nem gyógyítható, de a tünetek kezelhetők, és az asztmások igen nagy hányadánál elérhető, hogy az asztma semmilyen korlátozást ne jelentsen az életvitelükben – hívták fel a figyelmet szakemberek az asztma május 3-ai világnapja apropóján. Az asztmások száma világszerte 300 millió főre tehető, Európában 30 millió asztmás él – írta a Hvg.hu.

Az asztma jelentősen kihathat a beteg fizikai és lelkiállapotára: sok asztmás állandó bizonytalanságról panaszkodik, szégyelli a betegségét, és van, aki úgy érzi, mintha elszigetelődne. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de ez korántsem jelenti azt, hogy szükségszerűek lennének a kellemetlen tünetek. Ma már az asztma kezelése eljutott arra a szintre, hogy a tünetek kordában tarthatók, és az asztmások döntő többségének jó esélye van arra, hogy a betegsége semmilyen tevékenységben, akár még az intenzív sportolásban se korlátozza.

Különböző okok az asztma mögött

Az asztma kialakulásának lehetnek genetikai és környezeti okai egyaránt. A környezeti tényezőknek, így a levegő szennyezettségének és az allergiát okozó anyagoknak meghatározó szerepe van abban, hogy az asztmára genetikailag hajlamos személynél kialakul-e a betegség, és ha igen, milyen formában.

Az asztmás betegek légútjai érzékenyebbek a külső ingerekre, így a légutak könnyebben begyulladnak a belélegzett anyagok hatására, de akár fizikai megterhelés és stressz következtében is. A gyulladás következtében a nyálkahártya megduzzad, a légutak beszűkülnek, és fokozódik a váladéktermelés. Ezek okozzák a légzési nehézségeket és a köhögést, és ezek a tünetek aztán igen megterhelőek lehetnek az asztmás személy életvitelére.

Serdülőkori tünetmentesség

Mivel a gyermekkori asztma 90%-a allergiához köthető, ezért a pollenszezon erősödésekor nagyobb figyelmet kap ez az egyébként is fontos kérdés, de pl. kockázatot jelent egy asztmás gyerekre, ha olyan személlyel él egy lakásban, aki dohányzik, mivel a dohányfüst is igen erős allergén lehet. Az asztmás gyermekek mintegy felénél ötéves kor előtt jelentkezik a betegség. A gyerekek többségénél is kontrollálható a betegség megfelelő terápiával, de mivel az asztma jelenleg nem gyógyítható, ezért a gyermekek sem gyógyulnak ki belőle – még akkor sem, ha a többségük serdülőkorban látványos javulást tapasztal, sőt akár teljesen tünetmentessé válik.

De ilyenkor sem szabad gyógyultnak tekinteni a gyermeket, és különösen nagy hiba, ha a tünetmentesség miatti megkönnyebbülés hatására a hozzátartozók leállnak a gyógyszeres kezeléssel. A serdülőknél a javulás ugyanis amiatt következik be, hogy a növekedéssel együtt tágulnak a légutak is. Mindenesetre a serdülőkori tünetmentesség egyértelműen pozitív fejlemény, de éppen a kezelés fenntartásával lehet elérni azt, hogy a tünetmentesség jó eséllyel fenn is maradjon. Különösen fontos, hogy az asztmás beteg minden állapotváltozásáról tudjon a kezelőorvos, mert csak így biztosítható a megfelelő terápia beállítása.

Jól kontrollált betegség

Az asztmás beteg esetében arra kell törekedni, hogy a megfelelő terápia beállításával minél jobban működjenek a légzésfunkciók. A legtöbb esetben elérhető a légzésfunkciók normális működése, így az asztmás személy korlátozásoktól mentes, aktív életet élhet, amelybe akár az intenzív sportolás is belefér. Az alapterápia a légutak gyulladásának csökkentésére irányul, a jól kontrollált betegeknél akár teljesen el is maradhatnak az asztmás rohamok. De ha csak gyulladáscsökkentő-kezeléssel nem érhető el a kontrollált állapot, akkor gyulladáscsökkentővel együttesen alkalmazott, hosszú hatású hörgőtágítókra is szükség lehet.

Az elmúlt években igen sokat fejlődött az asztmaterápia. A különböző hordozható inhalátorokkal már közvetlenül a beteg tüdejébe vihetők be a hatóanya­gok. A megfelelő fenntartó inhalációs terápia biztosíthatja a normális életvitelt, így azt, hogy a beteg elkerülhesse a kórházi kezelést, és ne essen ki a családi tevékenységekből, tanulásból vagy munkából. Emiatt is nagy a jelentősége a korszerű, hosszú hatású gyógyszerek alkalmazásának a terápiában. A megfelelő terápia beállításához azonban a kezelőorvosnak minden, a beteget érintő körülményről tudnia kell, így például a serdülőkori állapotjavulásról is. Az asztma világnapjának egyik legfontosabb küldetése éppen ezért az, hogy felhívja a beteg és a hozzátartozók figyelmét az orvossal való rendszeres kapcsolattartásra.