Kár- és kórokozó kamaszkori kíváncsiság

Rendszeresen dohányzik a 14 és 18 év közötti romániai tinédzserek 22 százaléka, 8 százalékuk pedig legalább egyszer kipróbálta a marihuánafogyasztást – derült ki az Open Research társaság által szeptember-októberben végzett tanulmányból. A felmérés, amelyet 357, 14 és 18 év közötti fiatal megkérdezésével készítettek, arra is rávilágít, hogy a dohányzó tinédzserek 70 százalékának van legalább egy cigarettázó barátja.

A környezeti minta hatása

A hétfőn közzétett tanulmány következtetése szerint az, hogy egy kamasz dohányossá válik vagy sem, a környezeti mintáktól, a családi légkörtől és a szülői befolyástól is függ. A cigarettázó fiataloknak majdnem a fele (43 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy hiányoznak/nem élnek a közelében a szülei vagy nem állnak közeli kapcsolatban édesapjukkal (47 százalék). Ezeknek a kamaszoknak 53 százaléka vallotta azt, hogy nem működik jól a kapcsolata a szüleivel, 43 százaléka pedig traumatikus élmény hatására kezdett dohányozni.

A felmérés arra is kitér, hogy azok közül a fiatalok közül, akiknek legalább az egyik szülője dohányos, 61 százalék kezd rendszeresen cigarettázni. Ugyanakkor a kortárscsoport hatása is nagymértékben befolyásolja, hogy valaki a káros szenvedély rabjává válik-e: a dohányzó kamaszok 70 százalékának, míg a nem dohányzók 20 százalékának van rendszeresen cigarettázó barátja a tanulmány szerint.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok főként kíváncsiságból próbálták ki a marihuánát, és fogyasztásuk meglehetősen esetlegesnek minősíthető: a megkérdezettek legnagyobb része nem szívott füvet az utóbbi egy hónapban. A felmérésben nyilatkozó kamaszok közül a legfiatalabb, aki kábítószerezett már, 12 éves, 15 éves kor után pedig növekszik az arányuk. A marihuánát kipróbálók 32 százaléka barátoknál, 18 százaléka pedig utcán vagy bárokban próbálta ki a füvezést.

Abban, hogy a fiatalok elkezdenek dohányozni, a felmérés szerint óriási a szerepe a családi körülményeknek: nagymértékben számít, ha az apa nem vesz részt aktívan a család életében, ha nézeteltérések uralják az otthoni légkört, vagy a szülők közt feszültség tapasztalható. „Pubertáskorban intenzív átalakulás megy végbe az agyban, ennek következményeképpen a fiatalokat állandó jelleggel érzelmeik és benyomásaik uralják. Ily módon az alkohol és a dohányzás stresszcsökkentő és érzelemszabályozó szerepű lehet számukra” – mondta Dragoş Carneci, az Open Research társaság tanácsadója.

Kulcsszó: figyeljen oda a kamaszra a felnőtt

„Természetesen jó eséllyel lesz dohányzó abból a gyerekből, akinek a szülei is cigarettáznak, de ennek az ellenkezője sem ritka: megesik, hogyha a fiatal ezt a mintát látja otthon, pont ezért nem fog füstölni” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Kalóz János kolozsvári pszichológus, drogprevenciós szakember. Vélekedése szerint, abban hogy valaki elkezd-e rendszeresen dohányozni, hangsúlyos szerepű a kortárscsoport nyomása, hiszen a „bagósok” általában egyazon társaságba járnak, és ha valaki hozzájuk akar tartozni, akkor persze nem kötelező, de „illik” cigarettáznia.

Európa negyede dohányzik

A 2015-ös dohányzási attitűdökkel kapcsolatos Eurobarométer felmérés szerint a dohányosok aránya Európában két százalékponttal csökkent 2012 óta, ugyanakkor az európai lakosság mintegy negyede továbbra is dohányzik.

Magyarországon a 2015-ös Eurobarométer szerint a válaszadók 30 százaléka dohányzik, ami az EU-n belül a hatodik legmagasabb arány, a 2012-es felméréshez képest viszont két százalékpontos csökkenést jelent.

Magyarországon 2012. január 1-jétől hatályos a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szigorítása, amely többek között a szórakoztató-, vendéglátóhelyek beltéri egységeiből tiltotta ki a dohányzást.

Kalóz János arra is rámutatott, egyre inkább jellemző, hogy a fiatalok gyorsan akarnak felnőni, a felnőttek világához tartozónak szeretnék érezni magukat, ezért is kezdhetnek cigarettázni. „A pubertáskor kezdete manapság egyre koraibbá válik, a gyerekek akár már 9 éves korban elkezdenek kamaszodni, és ez érdekes módon fizikailag is megfigyelhető rajtuk. A gyors ütemű növekedéshez pedig óhatatlanul kíváncsiság és feltűnési vágy társul. Ennek következményeként is előfordulhat, hogy elkezdenek dohányozni vagy pszichoaktív szereket fogyasztani – mondta a pszichológus.

Rámutatott, alapvető e tekintetben természetes a kíváncsiságuk, hogy új dolgokat akarnak kipróbálni, ez pedig a „csakazértis”-típusú lázadásukhoz is kapcsolódhat. „Ha például a kamasznak tiltják a szülei, hogy dohányozzon, annál inkább ki fogja próbálni, hiszen ez egyfajta kapaszkodót jelent számára: újabb ok, ami ellen lázadhat” – mutatott rá a szakember. Kifejtette, naponta 3–4 kávézó előtt vezet el az útja, és rendszeresen lát iskolásokat oda betérni, a helyiségben pedig természetesen vágni lehet a füstöt.

„Kíváncsi vagyok, hogy a frissen életbe lépett dohányzási korlátozás megváltoztatja-e a cigarettázó fiatalok számáról most készített statisztikákat” – mondta a pszichológus, aki a marihuánafogyasztásról készült felmérés eredményeire is kitért. Úgy fogalmazott, a pszichoaktív szerek esetében is érvényes az, ami a fiatalok alkoholfogyasztásával kapcsolatos: ilyenkor egyfajta kihívásnak tekintik és versenghetenek egymással, hogy melyikük meri kipróbálni.

„A drogfogyasztás sajnos elviheti a fiatalokat egy olyan útra, aminek nem látni a végét. A kamasz úgy érzi, hogy a kábítószer enyhíti a szorongást, a stresszt, és elkezdi keresni ezt az érzést, holott a problémáit természetesen nem oldja meg. Ahhoz, hogy minél kevesebb kár érje a gyereket, hogy ne váljon káros szenvedélyek rabjává, a pedagógusnak és a szülőnek nagyon jelen kell lennie a kamasz életében” – hívta fel a figyelmet Kalóz János.

A felnőttnek kíváncsinak kell lennie a gyerekre, nagyon oda kell figyelnie arra, mi történik az életében. A kíváncsiság és odafigyelés csodákra képes – hangsúlyozta. Kalóz János fontosnak tartja azt is, hogy az osztályfőnök például ne csak arra legyen kíváncsi, milyen a gyerek teljesítménye, hanem arra is, hogyha nem teljesít megfelőképpen, akkor mi lehet a gond. „Mivel a szülők sokszor csak este találkoznak a kamaszokkal, fontos lenne, hogy napközben is meghallgassa őket alkalomadtán egy pedagógus az iskolában. A megelőzéshez tartozik és lényeges, hogy legyen valaki, akinek a gyerek elmondhatja, mi bántja, legyen a közelében felnőtt, akinek van rálátása a kamaszodó gyerek életére” – hívta fel a figyelmet a drogprevenciós szakember.

Újfajta, veszélyes drog miatt kerültek kórházba fiatalok

Egy újfajta kábítószer miatt került kórházba több tucat romániai fiatal. A szintetikus, rendkívül káros anyagot az országba juttató 11 brassói fiatalt 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték. A szert, amelyet már betiltottak Németországban – ahol két személy meghalt a fogyasztása miatt – egy, két fiatal által irányított drogterjesztő hálózat népszerűsítette Brassóban és Feketehalmon, amelyet a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT) számolt fel szerdán. A drogterjesztők Nagy-Britanniában vásárolták a vegyi anyagot, amelyet nátrium-hidroxiddal (marószóda) és acetonnal vegyítve adtak el a tinédzsereknek – írta a Digi24 oldal.

Az ügyészek szerint az így nyert kábítószert gyógynövényekből készült teafű közé keverték, egygrammnyi anyagot 20–30 lejért árusítottak. „Ezek az újfajta kábítószerek rendkívül veszélyesek lelki és fizikai szempontból is. Légzési nehézséget, szívműködésbeli rendellenességeket okozhatnak, ugyanakkor komoly pszichiátriai szövődményeik lehetnek” – mondta a sajtónak Cristian Op­rişan, a Konstanca–Tulcea régió drogmegelőző központjának vezetője.

Az aradi sürgősségi kórház főorvosa úgy nyilatkozott, hasonló esetekben arra kényszerülnek, hogy csupán a tüneteket kezeljék, hiszen a páciensek nem vallják be, hogy kábítószert fogyasztottak, és az orvosok csak későn szereznek erről tudomást. „A legveszélyeztetettebb a kamaszok korosztálya e tekintetben. Mivel nagyon olcsón árulják az effajta kábítószert, jóval több fiatal szerzi meg, mint a kétszer ennyibe kerülő, klasszikusnak számító drogokat” – mutatott rá Cătălin Borcoman, a brassói DIICOT főügyésze.

Brassóban, a Brassó megyei Feketehalmon és Szászvolkányban összesen 25 személyt vettek őrizetbe, miután házkutatást tartottak náluk és kihallgatták őket. Bár a forgalomban lévő etnobotanikai szerek listáját időről időre frissítik a hatóságok, a drogterjesztők mindig egy lépéssel előttük járnak és új szerkombinációkkal rukkolnak elő. Az a szer, ami miatt most került kórházba több tucat fiatal, tavaly jelent meg a piacon.

A pszichoaktív szereket a köznyelvben drogoknak vagy kábítószereknek nevezik, ezek természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek a szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatnak, megváltoztatják annak működését, függőséget okozhatnak, hiányuk elvonási tünetekkel járhat. A drogfogyasztók a szakirodalom szerint általában önbizalomhiányosak, hajlamosak a depresszióra, és nincsen határozottan körvonalazott értékrendjük.