Időjárás-változás és érzékenység

Az élőlények egy-egy meghatározott földrajzi tájhoz, világrészhez, éghajlathoz kötődnek, és az ottani „naptárhoz igazodó” frontok természetes velejárói az életüknek. A globális felmelegedés azonban megváltoztatja a jellemző éghajlatot, befolyásolja az egyes évszakokra jellemző időjárást, a napsugárzást, illetve a hideg-meleg légtömegek mozgását.

Ingerlékennyé válnak a melegfrontra érzékenyek
A frontok szoros kapcsolatban állnak a légkör ionizációs viszonyaival, elektromos töltésével, elsősorban az agyi folyamatokra, az idegrendszer működésére hatnak. A front a különböző hőmérsékletű, páratartalmú légtömegek találkozásának vonala, ahol az egyik légtömeg próbálja kiszorítani a másikat. Nyáron a frontátvonuláshoz hasonló viszonyokat lehet megélni a légkondicionált áruházakban, amikor negyvenfokos melegből hirtelen egy húszfokos hőmérsékletű helyiségbe lépünk, ahol a páratartalom is lényegesen eltér a kintitől. Aztán egy óra múlva fordított alkalmazkodást várunk a szervezetünktől, és ez, akár a fronthatás, már megviselhet bennünket. Különösen az áruház dolgozói szenvednek, hiszen ők annyi időt töltenek a hidegben, hogy utána nehéz elviselniük a meleget. A melegfront betörésekor az emelkedő hőmérséklettel párhuzamosan növekszik a levegő páratartalma, ugyanekkor csökken a légnyomás. A megfigyelések, statisztikák szerint a melegfrontra érzékenyek feszültté, ingerlékennyé válnak, emelkedik a vérnyomásuk, fáradtak, mégsem tudnak aludni. A kialvatlanság negatívan hat immunrendszerük működésére, emiatt könnyen megbetegszenek. Ha a felmelegedést nedves légtömegek érkezése kíséri, nagyon sokan panaszkodnak fejfájásra, migrénre, fantomfájdalmakra is. A légnyomáscsökkenés izgatja a szimpatikus idegrendszert, fokozódik az anyagcsere, a szívbetegek légzése nehézzé válik, vérükben emelkedik a fehérvérsejtek száma, növekszik a kalcium-, és csökken a káliumtartalom. A viszonylag stabil egyensúlyi állapot kilengése és a kialvatlanság növeli a balesetveszélyt, ezért az érintettek jól teszik, ha a kritikus napokban nem vezetnek autót. A meleg állandósulásával a panaszok fokozódhatnak, megnő a baleset kockázata is, különösen az infarktusra, embóliára, depresszióra hajlamosaknak ilyenkor kímélniük kell magukat; életveszélyes lehet a vérnyomásemelő közlekedés vagy akár egy csúcsforgalmi helyzet.

A hidegfront hatásai
A hidegfrontra a hőmérséklet és a páratartalom gyors csökkenése és az emelkedő légnyomás jellemző. A hideg lelassítja a frontra érzékeny embereket, csökkenti a vérnyomást, el is ájulhatnak. Az ízületi panaszokkal küszködők és a valamikor csonttörésen átesett emberek fájdalma fokozódik, emiatt képesek megjósolni a lehűlés érkezését is. Az asztmások sem szeretik a hidegfrontot, mely a megnövekedett görcskészség miatt veszélyes lehet számukra. Ha a hideg levegőnek nagy a páratartalma, ködös az idő , ezt nemcsak az ember hangulata szenvedi meg, hanem felerősödnek a reumatikus fájdalmak is, hasmenés, hascsikarás és a kólika is jelentkezhet. A hideg és a meleg léghullámokat kísérhetik erős széllökések is. A szelet talán senki sem szereti, mert idegesítő, ha összeborzolja a hajunkat, lefújja a fejfedőnket, megcsípi az arcunkat. Vannak a szelet kiválóan előrejelző emberek, akik, mielőtt még piroslana az ég alja, már idegenkednek attól, hogy kimenjenek a szabadba, még nem is éri a szél az arcukat, de már megfájdul a fejük. A fronthatások megelőzésében, a tünetek enyhítésében segíthetnek a magas kálium- és magnéziumtartalmú ételek, a felmelegedésre érzékenyeknél a természetes gyulladáscsökkentők, illetve jó szolgálatot tehet B1-vitamin szedése, az idegrendszert és a koncentrálóképességet erősítő sportok, mozgásművészetek űzése. Következetes napirenddel, rendszeres sétával, kirándulásokkal, a változatos, teljes értékű táplálkozással, korai lefekvéssel is megelőzhetjük a fronttal összefüggő panaszokat.