Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb jelentése szerint mintegy 20,3 millió halálesetet gátolt meg a kanyaróoltás 2000 és 2015 között. A vakcinának hála sokan hajlamosak elfelejteni, milyen veszélyes betegség is a kanyaró, holott nem mindenki olyan szerencsés, mint a fejlett világ lakói.
2016. november 20., 09:372016. november 20., 09:37
A jelentésből az is kiderül, hogy mindennap még mindig 400 gyerek hal meg a világon a kanyaró miatt. A WHO arra is rámutatott, hogy 2010 óta lelassult a globális immunizálási program – olvasható az Origón. A megmentett életek számát a tanulmány úgy becsülte meg, hogy összehasonlította a mostani halálesetek számát azokkal az értékekkel, amelyeket akkor mértek, mielőtt a WHO 2000-ben elkezdte a globális vakcinálás melletti kampányát. Úgy számolták, hogy 2000 és 2015 között 75 százalékkal csökkent a bejelentett kanyaróesetek száma, és 79 százalékkal csökkent a kanyaró okozta halálozások hányada.
A haladás ellenére azonban még mindig sok tennivaló akad. A Kaliforniában és Németországban nemrég kitört járványok megmutatták, hogy a levegőben terjedő vírus még mindig ugyanolyan halálos, mint bármikor. Nem is olyan régen, 1980-ban – a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált oltás (MMR) széles körű bevezetése előtt – 2,6 millió ember halt meg évente a kanyarótól.
Az oltás annyira sikeres volt, hogy valójában egész Amerikát nemrég kanyarómentesnek nyilvánították az oltási kampányoknak hála. Európában kicsit rosszabb a helyzet. Különösen sok eset fordult elő 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között Olaszországban (647), Romániában (554) és az Egyesült Királyságban (457), írja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) októberi jelentése. A világ kevésbé fejlettebb felén 134 200 gyerek halt meg a múlt évben a kanyaró miatt. A halálozások 75 százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Indiában, Indonéziában, Nigériában és Pakisztánban fordult elő.
Ez arra mutat, hogy nem szabad lazítani a szigorú oltási protokollokon, és igyekezni kell minél több gyereket beoltani a világ többi részén is, mert a kanyarót nem győztük le, csak visszaszorítottuk. A kanyaró (latinul morbilli) vírus által okozott emberi megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, kialakulhat agyvelőgyulladás, továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!