Harmonikus egyensúly munka és magánélet között

Young Ah Park pszichológus docens, korábbi sikeres üzletasszony kutatása során a munkahelyi stressz hatásait, a munka és család közötti, egyre inkább összemosódó határok kezelését, valamint a munkaidő alatt felgyülemlett stressz levezetésének folyamatát vizsgálta.

Kiélezett versenyhelyzet

Park szerint az okostelefonokon, táblagépeken vagy laptopokon keresztül történő munkavégzés mára teljesen általánossá vált, aminek következtében a dolgozók többsége képtelen kikapcsolódni az otthoni környezetben, és a munka valósággal rátelepül a családi életre, így szinte lehetetlen kipihenni a munka okozta stresszt – olvasható a Harmonet.hu-n. „A munkahelyeken a versenyhelyzet egyre kiélezettebbé válik, miközben az emberek folyamatosan rettegnek a munkájuk elvesztése miatt, egyre magasabb fizetést, felelősségteljesebb pozíciókat céloznak meg, és úgy érzik, hogy egyre több dolgot kell feláldozniuk a karrierjük oltárán\" - mondta Park. „Igyekeznek azt a képet fenntartani magukról, hogy a normál munkaidőn kívül is bármikor elérhetőek a kommunikációs és információs technológia révén.\" Az e-mailek állandó ellenőrzése a telefonon vagy laptopon segíthet abban, hogy ne maradjunk le semmi fontos információról a munkánkkal kapcsolatban, ezzel azonban óhatatlanul előidézzük, hogy a munka rátelepszik a családi, illetve magánéletünkre. Az aggasztó munkahelyi hírek például könnyen rányomják bélyegüket az otthoni hangulatra is, amitől egyszerűen nem tudunk kikapcsolódni, feltöltődni.

Megszabadulni a munka világától

„Annak érdekében, hogy megteremthessük a munka és magánélet közötti harmonikus egyensúlyt, szigorú szabályokat kell hoznunk a kommunikációs és információs eszközök munkaidőn kívüli használatával kapcsolatban. A legjobb, ha döntésünket tudatjuk munkatársainkkal és feletteseinkkel. Természetesen előfordulhatnak egy cég életében olyan időszakok, amikor elkerülhetetlen a szabadidőben történő, extra munkavégzés, de fontos, hogy ez ne váljon természetessé, és ne legyen hétköznapjaink állandó része\" – figyelmeztetett Park.

A cégeknek is elemi érdekük, hogy az alkalmazottaik mentálisan kipihenten, felfrissülten és főként stresszmentesen érkezzenek vissza a munkahelyükre, és ezt csak úgy lehet elérni, ha a dolgozók a szabadidejükben megtanulnak elszakadni a munka világától.

A munkahelyi stressz is „fertőzhet\"
Egy friss kutatás szerint a körülöttünk élő emberek stresszhelyzetre adott reakciói – nevezetesen, hogy pozitívan vagy negatívan válaszolnak rájuk – meghatározhatják a saját gondolkodásunkat, amikor éppen valamilyen változáson megyünk keresztül. Sőt a negatív gondolkodással járó emelkedett depressziókockázatra ugyancsak fogékonyabbak vagyunk az említett időszakokban az eredmények alapján. A tanulmány elkészítéséhez a szakértők 103 szobatárspárost vizsgáltak meg az elsőéves egyetemisták közül. Kognitív sérülékenységükre voltak kíváncsiak, amely azt mutatja meg, hogy hajlamosak-e a negatív eseményeket saját hibaként megélni, ami még több viszontagsághoz vezet. A magas kognitív sérülékenységhez magasabb depressziókockázat is társul. „Rájöttünk, hogy a résztvevők kognitív sérülékenysége erős összefüggésben van a szobatársukéval, és fordítva\" – összegezték a kutatók. A szakirodalom korábban azt feltételezte, hogy a kognitív sérülékenység nem változik a korai kamaszkort követően. Az új eredmények azonban erre rácáfolnak: a nagymértékű változások az életben módosíthatják a jellemvonást. A kutatók megjegyezték, hogy genetikai, biológiai és környezeti faktorok is szerepet játszhatnak ennek alakulásában – adta hírül a MediPress. „Az általunk megfigyelt tendencia egybeesik több pszichológiai és biológiai tanulmány eredményeivel, miszerint felnőttkorban is változhatunk\" – magyarázták a szakértők. A tanulmány a Clinical Psychological Science című szakfolyóiratban jelent meg.