
2012. március 16., 08:552012. március 16., 08:55
Egy nemrég nyilvánosságra hozott, 5–13 éves gyerekek körében végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a nagy-britanniai gyerekek például immár probléma nélkül kezelik az iPadet és az iPhone-t, a DVD-lejátszó és az okostelefon magabiztos használatával is könnyedén megbirkóznak, azonban esetenként nehézséget okoz nekik akár cipőfűzőjük megkötése is. Ugyanígy a fára mászás, a teakészítés, a sátorépítés csak keveseknek megy, gyakorlati készségeik hiányosak – derült ki a felmérésből, amelyet 1000 gyerek körében végzett az NPower nevű energetikai cég.
Nemcsak Nyugaton jellemző, hogy egyre kevesebb gyereknek fejlődik megfelelően a gyakorlati érzéke, a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges megannyi képessége, nálunk is hatalmas gondot jelent már most, és ez súlyosbodni fog – fejtette ki a Krónika kérdésére Román Mónika kolozsvári pszichológus. „Már kisgyermekkorban jellemzővé válik az ülő életmód az okostelefon, számítógép, tévézés térhódítása miatt. Holott nélkülözhetetlen életelemük, életkori szükségletük a szabad mozgás: az óvodásoknak, kisiskolásoknak például ajánlott napi 4-5 órát a szabadban tölteni, szaladgálni, játszani – és itt nem a kötött keretek közt zajló sportórákra gondolok, hanem a szabad mozgásos játékra” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Mint rámutatott, az is fontos, hogy a gyerekek ebben az életkorban megfelelően szocializálódjanak, és megismerjék, illetve megtanulják kezelni a tárgyakat – ide tartozik a sátorfelhúzás éppúgy, mint egy csésze tea elkészítése, a fáramászás vagy épp a térkép használata. Mint a brit felmérés eredményei mutatják ugyanis, a megkérdezett gyerekek 67 százaléka tudja kezelni a DVD-lejátszót, ugyanakkor csak 55 százalékuk képes segítség nélkül megkötni a cipőfűzőjét.
A kutatást végző szakemberek rámutattak, a technikai eszközök népszerűségének növekedésével arányosan csökken a gyerekek gyakorlati tudása, a mindennapi élethez elengedhetetlenül szükséges ügyesség, amelynek elsajátítása és alkalmazása még egy-két évtizeddel ezelőtt sem okozott gondot az akkori 5–13 éveseknek.
„5–7 éves korig nélkülözhetetlen lenne – de persze később is –, hogy a gyerekek minél többet játszanak a szabadban, ily módon fedezve fel a körülöttük lévő világot, a természetet. A képernyő előtt töltött sok idő, a szedentáris életmód kizárja a spontán fejlődés lehetőségét: ily módon a gyerekek előre gyártott, készen kapott szabályok szerint játszanak, nem működik a képzelőerejük, nem fejlődik a mozgásuk és a szociális képességeik sem” – mutatott rá a pszichológus. A modern technikai eszközök túlzott használata tehát a gyereknek több tekintetben is hátrányára válik: mozgásuk, szociális érzékük, fantáziájuk, kreativitásuk fejlődését is gátolja.
„Lényeges tudni, hogyha a gyerek ülő életmódot folytat, túl sok időt tölt képernyőre bámulva, később nem boldogul egykönnyen a gyakorlati életben. Ennek egyik jele már gyerekkorban, hogy önállótlan, nem talál ki magától játékokat – hiszen a készen kapott, kötött foglalkozásokhoz szokott hozzá –, és annak örömét sem fedezi fel, hogy gyerekközösségben együtt szórakozzék a többiekkel.
Ugyanakkor önzővé, egocentrikussá válik, és ha problémamegoldással szembesül, nehezen találja fel magát. Ezenkívül nem tanulja meg, hogy odafigyeljen másokra, illetve önfegyelme sem alakul ki megfelelőképpen” – fogalmazott Román Mónika. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy mindez összefüggésben áll azzal is, hogy a szülők egyre kevesebb időt töltenek együtt gyerekeikkel, nem játszanak a szabadban, nem kirándulnak, nem fedezik fel közösen a természetet.
Ezért azt javasolja, a rohanó életmód ellenére próbáljanak olyan programokat szervezni, amelyek során minél többet játszhatnak a gyerekek kortársaikkal szabadon, kötött szabályok nélkül, illetve a szülők segítsenek a kicsiknek felfedezni a környező világot.
| Tevékenységek, amelyekhez az 5–13 évesek már értenek a Nagy-Britanniában készült felmérés eredményei szerint: 67% – magabiztosan használja a DVD-lejátszót 58% – csatlakozni tud a világhálóra 50% – tud játszani számítógépes játékokat 42% – tudja használni az okostelefont 37% – ismeri a YouTube-ot 31% – probléma nélkül használja a táblagépet 38% – könnyedén küld szöveges üzeneteket Tevékenységek, amelyekben nem jeleskednek az 5–13 évesek: 87% – nem tud mit kezdeni a defektes biciklikerékkel 83% – nem tud csomót kötni 81% – nem tud térképet olvasni 78% – nem tud tüzet rakni 71% – nem tud különbséget tenni a veréb, a feketerigó és a vörösbegy közt 65% – nem tud teát főzni 59% – nem tud fára mászni |
| „A brit felmérés nagyon jól határozta meg ennek a korosztálynak a sajátosságait. Az iskolában is tapasztaljuk, hogy a gyerekek mozgásszegények, olyan alapdolgokat nem tudnak, mint helyesen szaladni, ugrani, kúszni-mászni. A mindennapi életben tapaszalt mozgásokkal is gondjaik vannak, mint például az ugrókötelezés. Kevés gyerek űz szabadidejében labdajátékokat, azok, akik mégis mozognak – többnyire szülői ösztönzésre –, divatos sportok iránt érdeklődnek, mint a társastánc vagy a küzdősportok. Ezek – bár a helyes testtartás kialakulásához például hozzájárulnak – a mindennapi életben szükséges mozgás- és tájékozódóképesség elsajátításához nem elegendők” – foglalta össze véleményét a Krónika kérdésére Soós Ilona, a kolozsvári Báthory István Gimnázium testneveléstanára. Mint figyelmeztetett, az ilyen irányú nevelést a családban kell elkezdeni: ha a szülő is szereti a mozgást, kirándulást, sportolást, akkor a gyerekeit is ebben a szellemben neveli. „Ilyen sajnos kevés van, a jelenlegi szülő-generációban kevés a sportbarát. A labdajátékokkal érdemes elkezdeni, mert azt élvezik is a gyerekek, hamar sikerélményt biztosít, és kialakíthatja a közösségi élményt, a társak iránti felelősséget. Az egyéni sportágakat – az úszás, a torna és a korcsolyázás kivételével – később érdemes kipróbálni” – fejtette ki a testneveléstanár. |
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.