Egyre gyakoribbak a pszichés zavarok

Németh Attila professzor, az Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatója az MTI-Pressnek elmondta, hogy a pszichiátriai betegellátásban fellelhető zavarok elhárítására az egészségügyi tárca számára szakmai javaslatterv készült a néhány éve bezárt OPNI pótlására.

Depresszióban már a régi görögök is szenvedtek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prognózisa szerint a következő évtizedben a depreszszió, a különféle szenvedélybetegségek még több ember életét keserítik meg, a betegségek gyakoriságát és a munkaképtelenséget tekintve az élre tör. „Az Unió tagországaiban a lakosság hozzávetőleg negyede küszködik mentális panaszokkal. Vagyis minden negyedik felnőtt és gyerek valamilyen fokon pszichológiai ellátásra szorulna – hangsúlyozta a professzor. – A pszichiátriai betegségeket egyfajta zavarba ejtő, szégyellni való tünetegyüttesként szemlélik, szőnyeg alá söpörve ezen, a társadalomra mind nyomasztóbban nehezedő problémakört.” A pszichés zavarokról, elsősorban a depresszióról szólva a szakember elmondta, hogy korántsem új keletű betegségről van szó, hiszen már a régi görög társadalomban ott lappangott az elődeinknél. Az ókor híres orvosa, Hippokratész leírta a melankólia tüneteit, és okát a „fekete epében” vélte megtalálni. A nagy gondolkodók közül Szókratész és Platón is a melankóliától szenvedett. Mégis, a ma emberét gyakrabban fenyegeti ez a tartós lehangoltsággal, kedvetlenséggel, az érdeklődés elvesztésével, állandó szorongással járó sajátos lelkiállapot.

A túlpörgő életritmusból adódó állandó stressz

Németh Attila közlése szerint az okok igen sokrétűek, és nem függenek össze az anyagi jóléttel, illetve annak hiányával – a gazdagokat éppúgy meggyötri, hiszen a modern élet sok buktatót rejt magában. Egyik ilyen buktató a túlpörgő életritmusból adódó állandó stresszben gyökerezik – hívta fel a figyelmet a pszichiáter. „A mai ember például átlag 2 órával alszik kevesebbet, mint akár a 100 évvel ezelőtti felmenők, miközben sokakat éppen az alvászavar, az álmatlanság kínoz. A természetes biológiai ritmus felborulása a többi között olyan technikai találmányra vezethető vissza, mint a villanykörte. A könnyen hozzáférhető fény miatt is egyre több a bagoly típusú, az idegrendszerre terhet jelentő éjszakai életre berendezkedő ember, amíg a nap járását követő, egészségesebb, pacsirta típusú kortársak száma csökken. Ma sokan a fokozódó feszültséget – szervezetükkel visszaélve – gyógyszerek, nyugtatók nyakló nélküli szedésével, drogokkal, alkohollal próbálják megszüntetni, ami nem megoldja, hanem csak halmozza a bajokat, könnyen összeomláshoz vezethet. Mint kiemelte, a modern világ örvendetes hozadéka a társadalmi mobilitás, amelynek azonban szintén megvannak a maga csapdái. 200–300 évvel ezelőtt az akkori viszonyok között a születés jobbára behatárolta, bizonyos korlátok közé szorította az elődök életútját, ami egyfajta stabil, kiszámítható jövőképet is adott.

Belső bizonytalanság, szorongás

Manapság viszont a konyhai mosogatástól a sztárságig ívelő szédületes karrier vagy a gyors meggazdagodás árnyoldala a mögötte felbukkanó belső bizonytalanság. „A gyökereitől elszakadva, idegen közegben az irigyelt, sikeres ember könnyen elveszítheti a belső fonalat – fejtette ki az igazgató. – Szorong, a nagy anyagi jólét közepette nem találja a helyét, valamiféle légüres térben érzi magát, ahol nincs fogódzó. „Bizonytalanság nehezítheti az átlagos modern hétköznapi nő életét is, akinek az anya, a szerető és a munkahelyi előmenetel elvárásai között kellene összhangot teremteni, ami szinte lehetetlen. Ezért a túlterhelt nő akár depresszióba is zuhanhat. Ugyancsak buktatókat rejt a frusztrációkkal kísért szingli lét és a férfiakra nehezedő szerepbizonytalanság. Nem tesz jót a pszichének a mai generációknál a túl hosszúra nyúló útkeresés időszaka sem, tehát amikor felnőttként megrekednek a diáklétformánál, ami egy koron túl már csupán egyfajta felelőtlen lebegést jelenthet az öncélúvá vált életben.

A professzor arra is kitért, hogy egy nemzetközi felmérés szerint a mentális zavarokat tekintve nincs lényeges különbség az Unió egyes országai között. Másokkal összevetve viszont magyar sajátosság a borúlátás, amely persze önmagában még nem betegség. „A jelenség sokféle összetevője között szerepe lehet annak is, hogy történelmünkben Mátyás király óta lényegében nincsenek a nemzettudatot erősítő sikeres pozitív hősök – jegyezte meg. – Akik lehetnének, azoknál is gyakori a kétely, mint például a Széchenyi István és Kossuth Lajos történelmi szerepét értékelő vitákban. Mindez pedig valahol a tudatunk mélyén negatívan hat ránk, önbizalmunkat gyengítheti, kishitűvé tehet. Amit csak tetézhet, hogy a gyakori válások miatt sok, csonka családban felcseperedő gyerek előtt nincs mindig egy helyes irányt mutató apai vagy anyai minta.”

Rugalmas alkalmazkodás, harmónia

Mivel optimálisnak mondható társadalom a gyakorlatban nem létezik, ahhoz hogy ne gyarapodjon a mentális zavarokkal küszködők tábora, Németh Attila szerint mindenekelőtt célszerű az adott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás. Fontos a biztonságot nyújtó család, az érzelmi élet – beleértve a társkapcsolatokat és a harmonikus szexuális életet – és az értelmes munka, a megfelelő munkahelyi légkör. Amennyiben e hármas egységből valamelyik „hibádzik,” az még könnyen kompenzálható, de ha közülük kettő kiesik, az már könnyen mentális zavarokat okozhat. Napi életvitelünkbe tanácsos beépíteni az egymást erősítő szellemi és fizikai aktivitást, illetve a megfelelő menynyiségű alvást. Egészséges arányérzékünk megőrzéséhez tudni kell ellenállni az irreális igényeket felkeltő reklámok, a különféle divatirányzatok csábításainak. Autonóm, stabil, hiteles személyiségként ellenben könnyedén átléphetünk a modern világ buktatóin.