Nem csupán makacsságról van szó akkor, ha valaki képtelen azt mondani: ne haragudj, bocsáss meg, a szakemberek szerint mélyebb összefüggések rejlenek a jelenség mögött.
2015. május 30., 13:462015. május 30., 13:46
A Psychology Today című lapban olvasható, hogy a bocsánatkérésre képtelenek is elmormolják, hogy bocsánat, ha valakinek a lábára lépnek a tömegben, de ha például a partnerükkel veszekednek, a világért sem ismernék el, hogy a másiknak van igaza.
Ha egy cselekedetünk, vagy esetleg éppen a passzivitásunk valakinek sérelmet, bánatot okoz, a legtöbben őszintén bocsánatot kérünk, egyrészt, mert az illető megérdemli, másrészt, mert a megbocsátás enyhíti a bűntudatunkat. A bocsánatkérésre képtelen emberek ilyen helyzetekben is igyekeznek felmenteni önmagukat.
Vajon miért? Számukra az a szó, hogy „bocsánat” valójában sokkal többet jelent, félelmet vált ki belőlük, amit mindenáron szeretnének elkerülni. A hiba beismerése azért okoz gondot nekik, mert képtelenek elválasztani cselekedeteiket a jellemüktől. Ha valami rosszat tettek, akkor biztosan rossz emberek, így tehát a beismerés az önazonosság és önbecsülés elleni fenyegetésként jelenik meg számukra.
A bocsánatkérés utat nyithat a bűntudathoz, az ember rosszul érzi magát azért, amit tett, de azoknak, akik képtelenek erre, a szégyen kapuja nyílik meg, mert önmagukat érzik rossznak. A legtöbb ember úgy véli, hogy a bocsánatkéréssel megoldhatja a személyes ellentéteket, de sokan attól félnek, hogy ezzel csak további vádaskodások céltábláivá válnak, újabb konfliktusoktól tartanak.
Akik nem tudnak bocsánatot kérni, attól is félnek, hogy azzal rájuk hárulna minden felelősség, és a másik fél teljes felmentést kapna, ami alapot adhat neki további vádaskodásokra. A bocsánatot kérni nem tudók ezzel a viselkedéssel érzelmeiket is kezelni próbálják: általában jól érzik magukat a haragjukkal, ingerültségükkel, érzelmi távolságtartásukkal. Számukra fenyegető az érzelmi közelség, úgy érzik, ezáltal összeomlik a lelki védelmi rendszerük, és sebezhetővé válnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!