A városlakókat jobban veszélyezteti a stressz

Talán nem lepi meg a városlakókat egy most közzétett tanulmány eredménye: a nagyvárosi lét árthat az ember mentális egészségének. Német és kanadai kutatók lehetséges választ adnak az okra is a Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányukban. Agyi képalkotó eljárással kimutatták, hogy a városban lakó vagy városban felnőtt emberek bizonyos agyterületei erőteljesebben reagálnak a stresszre. Véleményük szerint ez megmagyarázhatja, hogy a városi élet miért növeli a mentális zavarok kialakulásának kockázatát, és azt is, hogy a nagyvárosokban miért fordulnak elő gyakrabban hangulati és szorongásos zavarok. A tanulmányba bevont 32 önkéntes mindegyike egészséges volt. A vizsgálatban a kutatók arra összpontosítottak, hogy az egyes emberek agya miként reagál a más emberek által kiváltott stresszre. A résztvevőknek agyuk szkennelése közben matematikai feladatokat kellett megoldaniuk. Ezekről úgy tudták, hogy könnyűek lesznek, ám valójában olyan trükkösek voltak, hogy minden önkéntes szinte valamennyit elrontotta.

Még a szkennerben fekve azt hallották a résztvevők, amint az egyik kutató kritizálja teljesítményüket. A vizsgálat úgy találta, hogy a városlakók két agyterületének tért el az aktivitása a stressz alatt a vidékiek agyához képest. Az egyik az amygdala volt, amely a környezetből érkező fenyegetésre reagál, a másik pedig az amygdalát szabályozó agyi kör. A 100 ezernél nagyobb lélekszámú városok lakóinak agyában az amygdala a legnagyobb megfigyelt aktivitással válaszolt a stresszre, ennél kisebb aktivitást mutatott a 10 ezer és 100 ezer lakosú városokban lakóknál, a legkisebb aktivitást pedig a 10 ezernél kevesebb lakosú településen élőknél tapasztalták. A kutatásnál azt is figyelembe vették, hogy 15 éves koruk előtt hol éltek a résztvevők. Ezzel kapcsolatban is azt találták, hogy minél több időt töltött valaki gyerekkorában nagyvárosban, annál aktívabban reagált a stresszre. A kísérletet kis változtatással újabb 23 önkéntessel is megismételték, az eredmény az elsőhöz hasonló volt. Ezt követően újabb 37 felnőtt agyi aktivitását már úgy vizsgálták, hogy nem kritizálták a feladatmegoldás közben teljesítményüket. Ennél a tesztnél nem találtak különbséget a városiak és a vidékiek agyi reakciójában. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a különbség nem magából a mentális munkából, hanem a kritizálásból, a negatív stresszből adódik. A tanulmány nem ad választ arra, hogy a városi élet miért élezi ki ennyire az agy reakcióját – magyarázta Andreas Meyer-Lindenberg, a mannheimi mentális egészség központi intézetének munkatársa, a publikáció vezető szerzője. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a korai életkorban elszenvedett stressz hosszan tartó hatást válthat ki – tette hozzá.