Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Minden auschwitzi túlélőt meghívnak január 27-én az egykori német náci koncentrációs és megsemmisítő tábor helyszínére, hogy megemlékezzenek a felszabadítás 80. évfordulójáról – közölte honlapján az Auschwitz-Birkenaui Emlékhely és Múzeum.
Az elnökválasztás eredményei is megmutatták, hogy a romániai fiatalok jelentős része tájékozatlan a kommunizmus valódi mibenlétét illetően – állapította meg a Krónika megkeresésére Lukács-Erdei Ibolya, a szamosújvári szórványkollégium történelemtanára.
Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyház és az érseki palota előtti téren dr. Kovács Gergely érsek megáldotta a régi templom megjelölt helyét – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
A kelet-közép-európai és a szovjet kommunista lágerek Kárpát-medencei magyar történészkutatói értekeznek Kolozsváron a 80 évvel ezelőtt elkezdődött tömeges szovjet elhurcolásokat felidéző konferencián.
Ipartörténeti múzeumot és közösségi teret hozott létre a nagyvarjasi Borzák-malom jelenlegi tulajdonosa, Bálint György nyugdíjas aradi építőmérnök. Az apósa által alapított egykori parasztmalmot a rendszerváltás után visszaigényelte, múzeummá alakította.
Március 14-én mutatják be a magyarországi mozik a Petőfiről szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet – írta közleményében a stáb.
Újabb adalék az első világháború korabeli erdélyi társadalmának megismeréséhez az a családi levelesládából előkerült, majdnem félezer üzenet alapján szerkesztett kötet, amely nemrég jelent meg Ilkei Ferenc és családja levelezése 1915-1918 címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelem tulajdonképpen ugyanolyan fikciós műfaj, mint a szépirodalom, az ember identitásában pedig nagy szerepe van a mélyen gyökerező gasztronómiai kultúrának, ami lassabban változik, mint maga a nyelv – fejtette ki Cserna-Szabó András.
Izgalmas, hiánypótló várostörténeti kiállítás mutatja be a Maros Megyei Múzeumban Marosvásárhely 17. századi múltját. Az állandó tárlatról Sárándi Tamás, az intézmény történésze, kurátor beszélt a Krónikának.
Avram Iancu-emlékév lesz 2024-ben, amenyiben a képviselőház is megszavazza a szenátus által elfogadott törvénytervezetet. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-politikusok szerint Romániában két különböző dolog a történelmi valóság és a nemzeti mítosz.
Látogatottsági adatok