Ma is létezik „boszorkányság”, csak pletykának hívják – Izgalmas várostörténeti tárlat tekinthető meg Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi Várban tekinthető meg a várostörténeti kiállítás, amely a 17. századra összpontosít •  Fotó: Maros Megyei Múzeum

A marosvásárhelyi Várban tekinthető meg a várostörténeti kiállítás, amely a 17. századra összpontosít

Fotó: Maros Megyei Múzeum

Izgalmas, hiánypótló várostörténeti kiállítás mutatja be a Maros Megyei Múzeumban Marosvásárhely 17. századi múltját. A kulcsos város című, állandó várostörténeti tárlat a múzeum történeti és régészeti részlegén, a várban várja a látogatókat, és mintegy 120 négyzetméteren, tematikus modulokban mutatja be a 17. századi marosvásárhelyiek életét az igazságszolgáltatástól a gasztronómiai szokásokig. Sárándi Tamás történészt, kurátort, az intézmény muzeológusát arról kérdeztük, hogy milyen szempontok szerint szándékoztak bemutatni a város múltját.

Kiss Judit

2023. április 03., 09:062023. április 03., 09:06

„Hiánypótló a kiállítás abban az értelemben, hogy a megyei múzeumnak nem volt helytörténeti tárlata, és ezt sok látogató hiányolta – emiatt is találtuk ki az állandó tárlatot” – mondta a történész, akinek egyébként nem ez a korszak a szakterülete, hanem a huszadik századdal foglalkozik.

•  Fotó: Diana Gherendi/Facebook Galéria

Fotó: Diana Gherendi/Facebook

De mivel a múzeumban nincsen olyan szakember, aki kimondottan a 17. századdal foglalkozik, ezért Sárándi Tamás beleásta magát ebbe a korszakba és Győrfi Zalánnal, a másik kurátorral együtt – aki a középkor szakértője – valósították meg a kiállítást.

Miért vált a város Székelyföld fővárosává?

„Azért döntöttünk a 17. század bemutatása mellett, mert egyrészt ez a városnak a legrégebbi korszaka, ami jól dokumentálva van. A korszakra vonatkozóan két krónika is fellelhető, ami elmeséli az akkor történteket. 1616-ban kapta meg Vásárhely a szabad királyi városi címet, és ezáltal indul meg a fejlődése: jogilag kikerül a Székelyföldből és önálló, mai szóval élve igazi várossá, municípiummá lesz. Olyan jogokat kapnak a lakosok, hogy ettől kezdve maguk dönthetnek a sorsukról” – fejtette ki a történész.

A korabeli boszorkánypereket is felidézi a kiállítás Sárdi Katalin esetén keresztül •  Fotó: Maros Megyei Múzeum Galéria

A korabeli boszorkánypereket is felidézi a kiállítás Sárdi Katalin esetén keresztül

Fotó: Maros Megyei Múzeum

Mint mondta, ez a fejlődés vezet el oda, hogy a 19. században már azt mondják, hogy Marosvásárhely a Székelyföld fővárosa, mert a legnagyobb, a legfejlettebb. „Hogy miért gondoljuk, hogy ez a század fontosabb a város történetében, mint az azt megelőző vagy azt követő századok, ezt mutatja be a tárlat. És annak ellenére, hogy ez a korszak jól dokumentált, tudjuk, hogy mikor ostromolták a várost, mikor készült el a vár, mikor volt pestisjárvány, nem ezekre összpontosítunk, hanem megpróbáljuk társadalomtudományi szempontból megközelíteni ezt a periódust” – mondta Sárándi Tamás.

•  Fotó: Diana Gherendi/Facebook Galéria

Fotó: Diana Gherendi/Facebook

Arra is kitért, hogy a tárlat nem kronológia, nem politikatörténet, nem intézménytörténet, bár valamilyen szinten ez is van benne, hanem mai szóval élve kissé „bulvárosabb” témákat jár körül, ami érdekesebbnek tűnhet egy mai látogató számára.

Valaki megbotlott a temetőben és máris boszorkányt kiáltott

A történész rámutatott, ezért vonták be a kiállításba például a boszorkányperek témáját. A jelenség ebben az időszakban erősödött fel, több hasonló jellegű per zajlott, mint az előző korszakokban. „Hogy mi is ez az egész jelenség, arról egy konkrét eseten keresztül, a Sárdi Katalin perén keresztül beszél a kiállítás. Bár az ő nevét emeltük ki, de általában a boszorkányüldözés jelenségéről akarunk beszélni, hogy miért erősödött fel a 17-18. században. Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy Sárdi Katalin boszorkány volt-e, vagy sem, hanem hogy mit is hordozott a boszorkányüldözés” – mutatott rá a történész.

A kulcsos város című kiállítás azt is bemutatja, hogy milyen lehetett a nyílt tűzhely, amely a legtöbb vásárhelyi lakást fűtötte a 17. században •  Fotó: Maros Megyei Múzeum Galéria

A kulcsos város című kiállítás azt is bemutatja, hogy milyen lehetett a nyílt tűzhely, amely a legtöbb vásárhelyi lakást fűtötte a 17. században

Fotó: Maros Megyei Múzeum

Kifejtette, szándékosan választották ki ezt a pert azért, mert nem tudható a végeredménye, hogy a nőt megégették-e, vagy sem. Sárándi Tamás azt mondta, hogy

a boszorkányüldözés témájának előtérbe helyezésével arra akarnak rámutatni, hogy napjainkban is észlelhető a jelenség átalakult formája, egyfajta emberi tulajdonság, hogy társadalmi konfliktusokat úgy próbálunk feloldani, hogy feljelentgetjük egymást, vagy egymásról alaptalan pletykákat kezdünk el terjeszteni – erre jó táptalaj a közösségi oldal is.

„A kommentelés manapság ebbe a jelenségbe tartozik, mindegy, hogy van alapja, vagy sem, de elindul a pletyka és a karaktergyilkosság virtuálisan is megtörténhet. A 17. században ha valakit megvádoltak boszorkánysággal, bőven elég volt ahhoz, hogy attól kezdve neki kellett bebizonyítania, hogy nem az” – emelte ki a történész.

A több évszázaddal ezelőtti konyhahelyiségek kinézetét is megidézik •  Fotó: Kovács Mihály Levente/Facebook Galéria

A több évszázaddal ezelőtti konyhahelyiségek kinézetét is megidézik

Fotó: Kovács Mihály Levente/Facebook

Hozzátette, az illetőt feljelentették, alaptalan vádakat hoztak fel ellene, a Sárdi Katalin esetében ilyeneket például, hogy valaki sétált át a temetőn, megbotlott, majdnem kitörte a nyakát, és hogy biztos azért történt, mert a nő otthon valamilyen kuruzslásokat végzett – ma ezek nevetséges vádaknak számítanak, de akkor megállták a helyüket.

Virtuális máglya, írástudatlan elöljáró

A történész szerint mindennek a bemutatásával a múlt kicsit tükrözheti a jelent, sőt, a tárlaton van egy rész, ahol egy képzeletbeli máglya van felállítva, és úgy működik a dolog, hogy a látogató el tud sétálni fölötte vagy meg tud állni, lenéz, és oda van téve egy tükör, amiben saját magát látja: arra akarnak utalni, hogy a boszorkányok napjainkban is közöttünk élnek, csak pletykának nevezzük, nem boszorkányságnak.

A tárlat a város életének számos területét igyekszik bemutatni, az igazságszolgáltatástól a gasztronómiáig.

Sárándi Tamás felsorolta, öt nagy tematikus egységre bontható a kiállítás, az első az igazságszolgáltatásé és közigazgatásé – a kettő ebben az időszakban nem volt különválasztva. A város főbírája a bíró is volt – tehát mai fogalmaink szerint egyszerre polgármester és bíró.

Interaktív, virtuális elemekben is bővelkedik a marosvásárhelyi állandó tárlat •  Fotó: Kovács Mihály Levente/Facebook Galéria

Interaktív, virtuális elemekben is bővelkedik a marosvásárhelyi állandó tárlat

Fotó: Kovács Mihály Levente/Facebook

A történész azt is elmondta, azért is érdekes ez a 17. századi jelenség, mert a korszak már nem középkor, már vannak írott törvények – 1604-ből származik az első írott törvény a város életében –, de alapvetően a szokásjog határozza meg, hogy ki a város bírája. A krónikáknak köszönhetően tudhatók a nevek is, nagyon sok esetben előfordul az, hogy a főbíra sem írni, sem olvasni nem tud. De sok esetben – például a Sárdi Katalin perében is – ő ítélkezik, ő mondja ki, hogy az illető boszorkány-e, vagy sem, és ennek következtében máglyahalálra juthat a nő. Bár ez a periódus már nem számít középkornak, hanem modern kornak, de még bőven jelen vannak a középkori hagyományok, például hogy egy írástudatlan ember vezet egy várost és a lakosok meg vannak vele elégedve.

Amikor a cserépkályha luxusnak számított

A második tematikus egység a céheket mutatja be, abban az időszakban a város lakosainak többsége mai szóval élve mesterember volt. A polgári jogot is ismerteti a tárlat: azáltal, hogy megkapja a szabad királyi város címet Vásárhely, felmerül a kérdés, hogy ki lehet egyáltalán a város polgára, milyen előfeltételei voltak ennek, hiszen ez nem volt automatikus, hogy ha valaki a városban él, attól már polgár, hanem ennek voltak lépései, hogy miként kaphatja a címet – mutatott rá Sárándi Tamás.

Mint sorolta, a következő egység a korabeli társadalomról szól, itt azt a megoldást választották, hogy a tárgyi kultúra révén miként lehet reflektálni a korabeli társadalmi csoportokra. „Ebből az időszakból maradt fenn valamelyes tárgyi anyag, tehát

Idézet
azt mutatjuk be, hogy miként nézhetett ki egy 17. századi vásárhelyi polgár lakásának belseje, és mi volt az akkori „luxus” csúcsa, és kiderül, hogy a cserépkályha.

A tárlat bemutatja, hogy miért számított fényűzésnek a cserépkályha abban az időben, amikor a város lakosainak többsége fából épült házban lakott, csak a nagyon gazdag polgárok engedhettek meg maguknak téglából vagy kőből épült házat” – emelte ki a történész.

•  Fotó: Diana Gherendi/Facebook Galéria

Fotó: Diana Gherendi/Facebook

Nemesek, polgárok, nincstelenek konyhája

Sárándi Tamás azt is elmondta, hogy az utolsó teremben egy korabeli konyha látható, szabad tűzhellyel – itt főztek, és ezzel próbálták fűteni a lakást az emberek – ehhez képest persze hogy luxust jelent a cserépkályha. A tárlaton régészeti ásatások során előkerült kályhacsempéket mutatnak be. „Egy virtuális lakomát is elképzeltünk: ezen keresztül az látható, hogy a városban ekkor élő három társadalmi csoport miként étkezett. A polgárok voltak ekkor a legtöbben, aztán voltak a nemesek – akik a törvény szerint nem lakhattak volna a szabad királyi városban, de Vásárhelynek nem volt olyan erős a lobbiereje, hogy kitilthassa őket. Elméletileg a városnak joga lett volna arra, hogy megszabja: a nemes nem lakhat bent a városban, mert kiváltsága ellentmond a szabad királyi jognak – ami szerint ki lehetett válogatni, hogy ki lakhat a városban. A harmadik csoport a nincstelenek, korabeli szóval szabadosnak nevezték őket” – fejtette ki a történész.

Mint részletezte, a virtuális lakomán az látható, hogy a különböző társadalmi csoportoknak hogyan nézett ki a konyhakultúrája. Terített asztal látható, mintha ugyanannál az asztalnál ülnének ugyanazon a lakomán a nemesek, a polgárok és a szabadosok.

Utóbbiak fából készült tányérból és ivó alkalmatosságból ettek, ittak, a polgárok ónedényekből, a nemezek pedig ezüst és aranyozott poharakból, készletekből.

Vásárhelyen körülbelül kétezren élhettek a 17. században

Kérdésünkre, hogy Marosvásárhelynek a 17. században körülbelül hány lakosa volt, Sárándi Tamás azt felelte, hogy több ízben tarolt pestisjárvány, változott a lakosok száma, de körülbelül 500 család – vagyis 2000-2500 fő – lakta a várost.

Amint a tárlat leírásában szerepel, a 17. század a modern Marosvásárhely születésének a kezdete, amikor eldőlt, hogy a város új fejlődési pályára áll, kiszakad a széki kötöttségből, és megindul a városiasodás, majd az ezzel járó polgárosodás útján.

•  Fotó: Diana Gherendi/Facebook Galéria

Fotó: Diana Gherendi/Facebook

A város középpontjában még ott áll az egykori ferences kolostor, de templomában már anyanyelven hirdetik a reformáció tanait; megindul a vár építése. Megjelennek az emlékiratszerzők és megszületnek az első városi krónikák, a mesterek Kolozsvárra küldik fiaikat szakmát tanulni, miközben a főtéren még gyakran a pellengérhez kötöznek vagy máglyán égetnek meg embereket. A korszakot egyéni sorsok segítségével, két élettörténet felvillantásával kívánják közelebb vinni a látogatókhoz: Sárdi Katalin „boszorkánypere” mentén a kor hangulatát, a közigazgatással egybefonódott igazságszolgáltatást, Nagy Szabó Ferenc életútján keresztül pedig a városi polgárrá válás folyamatát, egy polgár lehetőségeit, karrierútját mutatja be a tárlat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme

Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme
2025. október 16., csütörtök

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig

Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
2025. október 13., hétfő

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről

Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről
2025. október 13., hétfő

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét

A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét
2025. október 11., szombat

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2025. október 11., szombat

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház

A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház
2025. október 10., péntek

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben

Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben
2025. október 10., péntek

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
2025. október 09., csütörtök

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában

Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában
2025. október 09., csütörtök

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője