A Gheorghe Funar polgármester idején felállított kolozsvári Avram Iancu-emlékmű. A magyarellenes úzus töretlenül folytatódik
Fotó: Wikipédia
Avram Iancu-emlékévnek nyilvánítják Romániában 2024-et, amenyiben a bukaresti képviselőház is megszavazza a szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezetet – ami gyakorlatilag borítékolható. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-es politikusok szerint Romániában két különböző dolog a történelmi valóság és a nemzeti mítosz; ugyanakkor a koalíciós részvétel ellenére sem tehetnek semmit az erdélyi magyarok ellen hadjáratot folytató román nemzeti hős kultusza ellen.
2023. március 21., 19:052023. március 21., 19:05
Törvénytervezetet nyújtott be a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőinek egy csoportja arról, miszerint Avram Iancu születésének kétszázadik évfordulóján nyilvánítsák emlékévvé a 2024-es esztendőt Romániában. Az RMDSZ-frakció ellenszavazata mellett hétfői ülésén a bukaresti felsőház elfogadta a liberálisok törvénytervezetét, amelyet valamennyi román párt szenátora támogatott.
A császárhű román népfelkelés elsődleges célpontja az erdélyi magyar civil lakosság volt. 1848 októberében az Erdélyi-Érchegységben, Zalatnán elkedődött mészárlás végigsöpört a Mócvidék körüli magyar településeken. 1849. január 8-án a katonaság nélkül, védtelenül maradt Nagyenyed civil lakosságára törtek, és mintegy 900 magyart öltek meg. Magyar történészek becslése szerint a császárhű román felkelés vezetőjének nevéhez több ezer ártatlan erdélyi magyar ember meggyilkolása kötődik, ezért is abszurd a törvénykezdeményező liberálisok megfogalmazása, miszerint az Avram Iancu-emlékév „hozzájárul a román állampolgárok közötti egység és összetartás megszilárdításához”.
Az RMDSZ nem szavazta meg a törvénytervezetet, de a szenátus plénuma előtt nem hangzott el nyilvánosan magyar törvényhozó szájából, hogy az erdélyi magyarság mit kifogásol a román történelmi hősnek tekintett Avram Iancu személyében. A Krónika megkérdezte Turos Lórándot, a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét a történekről, aki portálunknak elmondta:
A politikus kifejtette, nem tartja meglepőnek, hogy az RMDSZ-frakció tagjain kívül a legtöbb román szenátor megszavazta a törvénytervezetet.
,,Egy emlékév meghatározása nem a törvényhozás feladata. Ez a kormányra, illetve a különböző minisztériumokra tartozik. A szenátus részéről pótcselekvés, ami ellen sajnos nincs ellenszer. Egyéni kezdeményezésre jött létre, végül a többi román párt is megszavazta, mert senki nem akar kilógni a sorból, nehogy megszólják” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ szatmárnémeti politikusa. Kérdésünkre, hogy a jövő évi választások kampányának közeledtével magyarellenes hangulatkeltésként kell-e értelmezni a mostani törvénytervezetet, Turos Lóránd úgy vélekedett, ettől nem fog eldurvulni a román–magyar viszony, a jövő évi választási kampány szerinte nem erről fog szólni.
Megkérdeztük Csoma Botond képviselőt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét is, mi várható az alsóházi végszavazáson. A kolozsvári politikus kifejtette, a román törvényozók megszavazzák a törvénytervezetet, efelől nincsenek kétségei. „Előtte mindenképpen lesz egy beszélgetésem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetőjével, amelyen ismertetem az RMDSZ álláspontját, de ennek a végeredménye borítékolható” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője.
Csoma Botond szerint a kormánypártok közötti együttműködési protokollum ilyen kérdésekre nem terjed ki, így az Avram Iancu-ügyről sem volt előzetes egyeztetés.
A szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezet értelmében 2024 Avram Iancu-év lesz. A szenátus első törvényhozási fórumként szavazott a tervezetről, amelyet még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás