A Gheorghe Funar polgármester idején felállított kolozsvári Avram Iancu-emlékmű. A magyarellenes úzus töretlenül folytatódik
Fotó: Wikipédia
Avram Iancu-emlékévnek nyilvánítják Romániában 2024-et, amenyiben a bukaresti képviselőház is megszavazza a szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezetet – ami gyakorlatilag borítékolható. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-es politikusok szerint Romániában két különböző dolog a történelmi valóság és a nemzeti mítosz; ugyanakkor a koalíciós részvétel ellenére sem tehetnek semmit az erdélyi magyarok ellen hadjáratot folytató román nemzeti hős kultusza ellen.
2023. március 21., 19:052023. március 21., 19:05
Törvénytervezetet nyújtott be a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőinek egy csoportja arról, miszerint Avram Iancu születésének kétszázadik évfordulóján nyilvánítsák emlékévvé a 2024-es esztendőt Romániában. Az RMDSZ-frakció ellenszavazata mellett hétfői ülésén a bukaresti felsőház elfogadta a liberálisok törvénytervezetét, amelyet valamennyi román párt szenátora támogatott.
A császárhű román népfelkelés elsődleges célpontja az erdélyi magyar civil lakosság volt. 1848 októberében az Erdélyi-Érchegységben, Zalatnán elkedődött mészárlás végigsöpört a Mócvidék körüli magyar településeken. 1849. január 8-án a katonaság nélkül, védtelenül maradt Nagyenyed civil lakosságára törtek, és mintegy 900 magyart öltek meg. Magyar történészek becslése szerint a császárhű román felkelés vezetőjének nevéhez több ezer ártatlan erdélyi magyar ember meggyilkolása kötődik, ezért is abszurd a törvénykezdeményező liberálisok megfogalmazása, miszerint az Avram Iancu-emlékév „hozzájárul a román állampolgárok közötti egység és összetartás megszilárdításához”.
Az RMDSZ nem szavazta meg a törvénytervezetet, de a szenátus plénuma előtt nem hangzott el nyilvánosan magyar törvényhozó szájából, hogy az erdélyi magyarság mit kifogásol a román történelmi hősnek tekintett Avram Iancu személyében. A Krónika megkérdezte Turos Lórándot, a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét a történekről, aki portálunknak elmondta:
A politikus kifejtette, nem tartja meglepőnek, hogy az RMDSZ-frakció tagjain kívül a legtöbb román szenátor megszavazta a törvénytervezetet.
,,Egy emlékév meghatározása nem a törvényhozás feladata. Ez a kormányra, illetve a különböző minisztériumokra tartozik. A szenátus részéről pótcselekvés, ami ellen sajnos nincs ellenszer. Egyéni kezdeményezésre jött létre, végül a többi román párt is megszavazta, mert senki nem akar kilógni a sorból, nehogy megszólják” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ szatmárnémeti politikusa. Kérdésünkre, hogy a jövő évi választások kampányának közeledtével magyarellenes hangulatkeltésként kell-e értelmezni a mostani törvénytervezetet, Turos Lóránd úgy vélekedett, ettől nem fog eldurvulni a román–magyar viszony, a jövő évi választási kampány szerinte nem erről fog szólni.
Megkérdeztük Csoma Botond képviselőt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét is, mi várható az alsóházi végszavazáson. A kolozsvári politikus kifejtette, a román törvényozók megszavazzák a törvénytervezetet, efelől nincsenek kétségei. „Előtte mindenképpen lesz egy beszélgetésem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetőjével, amelyen ismertetem az RMDSZ álláspontját, de ennek a végeredménye borítékolható” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője.
Csoma Botond szerint a kormánypártok közötti együttműködési protokollum ilyen kérdésekre nem terjed ki, így az Avram Iancu-ügyről sem volt előzetes egyeztetés.
A szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezet értelmében 2024 Avram Iancu-év lesz. A szenátus első törvényhozási fórumként szavazott a tervezetről, amelyet még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás