
A Gheorghe Funar polgármester idején felállított kolozsvári Avram Iancu-emlékmű. A magyarellenes úzus töretlenül folytatódik
Fotó: Wikipédia
Avram Iancu-emlékévnek nyilvánítják Romániában 2024-et, amenyiben a bukaresti képviselőház is megszavazza a szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezetet – ami gyakorlatilag borítékolható. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-es politikusok szerint Romániában két különböző dolog a történelmi valóság és a nemzeti mítosz; ugyanakkor a koalíciós részvétel ellenére sem tehetnek semmit az erdélyi magyarok ellen hadjáratot folytató román nemzeti hős kultusza ellen.
2023. március 21., 19:052023. március 21., 19:05
Törvénytervezetet nyújtott be a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőinek egy csoportja arról, miszerint Avram Iancu születésének kétszázadik évfordulóján nyilvánítsák emlékévvé a 2024-es esztendőt Romániában. Az RMDSZ-frakció ellenszavazata mellett hétfői ülésén a bukaresti felsőház elfogadta a liberálisok törvénytervezetét, amelyet valamennyi román párt szenátora támogatott.
A császárhű román népfelkelés elsődleges célpontja az erdélyi magyar civil lakosság volt. 1848 októberében az Erdélyi-Érchegységben, Zalatnán elkedődött mészárlás végigsöpört a Mócvidék körüli magyar településeken. 1849. január 8-án a katonaság nélkül, védtelenül maradt Nagyenyed civil lakosságára törtek, és mintegy 900 magyart öltek meg. Magyar történészek becslése szerint a császárhű román felkelés vezetőjének nevéhez több ezer ártatlan erdélyi magyar ember meggyilkolása kötődik, ezért is abszurd a törvénykezdeményező liberálisok megfogalmazása, miszerint az Avram Iancu-emlékév „hozzájárul a román állampolgárok közötti egység és összetartás megszilárdításához”.
Az RMDSZ nem szavazta meg a törvénytervezetet, de a szenátus plénuma előtt nem hangzott el nyilvánosan magyar törvényhozó szájából, hogy az erdélyi magyarság mit kifogásol a román történelmi hősnek tekintett Avram Iancu személyében. A Krónika megkérdezte Turos Lórándot, a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét a történekről, aki portálunknak elmondta:
A politikus kifejtette, nem tartja meglepőnek, hogy az RMDSZ-frakció tagjain kívül a legtöbb román szenátor megszavazta a törvénytervezetet.
,,Egy emlékév meghatározása nem a törvényhozás feladata. Ez a kormányra, illetve a különböző minisztériumokra tartozik. A szenátus részéről pótcselekvés, ami ellen sajnos nincs ellenszer. Egyéni kezdeményezésre jött létre, végül a többi román párt is megszavazta, mert senki nem akar kilógni a sorból, nehogy megszólják” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ szatmárnémeti politikusa. Kérdésünkre, hogy a jövő évi választások kampányának közeledtével magyarellenes hangulatkeltésként kell-e értelmezni a mostani törvénytervezetet, Turos Lóránd úgy vélekedett, ettől nem fog eldurvulni a román–magyar viszony, a jövő évi választási kampány szerinte nem erről fog szólni.
Megkérdeztük Csoma Botond képviselőt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét is, mi várható az alsóházi végszavazáson. A kolozsvári politikus kifejtette, a román törvényozók megszavazzák a törvénytervezetet, efelől nincsenek kétségei. „Előtte mindenképpen lesz egy beszélgetésem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetőjével, amelyen ismertetem az RMDSZ álláspontját, de ennek a végeredménye borítékolható” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője.
Csoma Botond szerint a kormánypártok közötti együttműködési protokollum ilyen kérdésekre nem terjed ki, így az Avram Iancu-ügyről sem volt előzetes egyeztetés.

A szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezet értelmében 2024 Avram Iancu-év lesz. A szenátus első törvényhozási fórumként szavazott a tervezetről, amelyet még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
2 hozzászólás