Sokan nem viszik haza a megmaradt ételt az étteremből
Fotó: Pixabay
Sokak számára ma már természetes, hogy ha nem tudja megenni az étteremben a kirendelt ételt, akkor becsomagoltatja, a legtöbb vendéglőben lehetőség is nyílik erre. Akad, aki viccesen doggy bagként – „a kutyának lesz” – emlegeti, de nagy valószínűség szerint ő maga fogja a maradékot később elfogyasztani. Ilyen körülmények között meglepetést okozott egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás, amely szerint széles körök kínosnak tartják elkérni a megmaradt ételt, és hiába kap egyre nagyobb hangsúlyt a közbeszédben az élelmiszer-pazarlás, mégis inkább ott hagyják.
2025. július 31., 14:322025. július 31., 14:32
2025. július 31., 15:412025. július 31., 15:41
A romániai éttermekben generációs és mentális különbségek alakítják az élelmiszer-pazarláshoz való hozzáállást: miközben a lakosság 68,5 százaléka úgy véli, hogy az étel tányéron hagyása pazarlás, közel 30 százalékuk soha nem kéri elvitelre a maradékot. Ez a meggyőződés és a viselkedés közötti ellentmondás jól mutatja, hogy a társadalmi normák, a szégyenérzet és a kulturális kontextus milyen sokat számít a mindennapi döntéseinkben – irányította rá a figyelmet az Economedia.ro gazdasági portál elemzése, amely a Bookingham által az Except Friday-vel együttműködve végzett felmérés eredményét vette górcső alá.
A meghökkentő adatsorok szerint a romániai lakosság mindössze 7 százaléka viszi haza mindig a megmaradt ételt. A 25 év alattiak körében ez az arány drámai mértékben, 2 százalékra csökken.
A közvélemény-kutatást a Bookingham végezte 2025 márciusa és áprilisa között, az adatokat pedig Except Friday elemezte. A mintában több mint 400 romániai válaszadó szerepelt, akiket úgy választottak ki, hogy tükrözzék az országos demográfiai megoszlást: életkor, nem, családi állapot, városi/vidéki.
Amikor arról van szó, hogy nem hajlandóak hazavinni az ételt, az okok meglepőek. A válaszadók közel egyharmada azt mondja, hogy egyszerűen nem szereti a maradékot, egynegyedük pedig úgy gondolja, hogy az étel másnapra már nem jó.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
„A fiatalok nem azért kerülik, mert nem érdekli őket, hanem mert társadalmi akadályok vannak. A városi területeken a maradékok elvitelét egyesek még mindig a »szegénység gesztusának« tekintik. Az étteremben való étkezés inkább társadalmi élmény, a felesleg pedig egy figyelmen kívül hagyandó aprósággá válik, a fogyasztói kultúra részévé. Az idősebb generációk számára azonban az ételnek gyakorlati értéke van - nem szabad eldobni, bármi is legyen a kontextus” – értékelte a felmérés eredményét Cristian Cristea HoReCa-tanácsadó.
ebből a generációból tízből majdnem négy azt mondja, hogy minden alkalommal így tesz, míg az összes megkérdezettnek csak 7 százaléka mondja ugyanezt.
„Az 1980-as évek élelmiszerhiányán felnőtt generációk számára az élelmiszerek tisztelete mélyen gyökerezik. Ezzel szemben a fiatalok a bőség kontextusában nőttek fel, ahol az étel tányéron hagyása akár a státusz, a jólét jelének is tűnhet” – idézte az elemzés Adriana Sohodoleanu szociológust, aki doktori értekezésében az élelmiszerfogyasztási szokásokat vizsgálta.
Döntéshozó kamaraként elfogadta a képviselőház az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó törvénytervezetet, amelyik lehetővé teszi, hogy a fogyasztók csökkentett áron jussanak hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, amelyek szavatossági ideje rövidesen lejár.
A felmérésben a szülők átlagosan 3,5 pontot adtak az 5-ből az étel hazavitelére vonatkozó kérdésre, míg a gyermek nélküliek körében ez az érték 3,1 volt. Ezt a viselkedést nemcsak gazdasági megfontolások táplálhatják, hanem az étel és a munka tiszteletével kapcsolatos értékek nevelése és átadása iránti vágy is – fogalmazta meg az elemzés.
A gyermekes válaszadók több mint 75 százaléka vélekedik úgy, hogy az éttermeknek aktívan hozzá kellene járulniuk a pazarlás csökkentéséhez azáltal, hogy egyértelmű lehetőségeket kínálnak a maradékok csomagolására vagy az ételek gondosabb adagolására.
Ez a fajta visszajelzés alapvető fontosságú, mivel az Európai Unió 2023-ra jogilag kötelező érvényű célokat javasolt az éttermekben és a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 30 százalékos csökkentésére.
„A 2016-/217-es törvény értelmében a romániai éttermek kötelesek felajánlani a vendégeknek a lehetőséget, hogy a helyszínen kifizetett, de el nem fogyasztott ételt elvihessék. A kötelezettségen túl azonban az éttermek aktívan hozzájárulhatnak a civil szervezetekkel való együttműködéssel vagy az adagok kiigazításával” – nyilatkozta Cristian Cristea.
Európai szinten az Európai Bizottság adatai hasonlóan aggasztóak: 2020-ban az uniós országok 59 millió tonna élelmiszerpazarlásért voltak felelősek, ami 131 kilogramm kidobott élelmiszernek felel meg fejenként. Ennek a mennyiségnek a több mint felét a háztartások dobták ki, ami azt mutatja, hogy égető szükség van a kulturális és gyakorlati változásokra – húzzák alá a szakemberek. A The New York Times eközben egy 2023 végén megjelent cikkében egyébként szintén arról írt, hogy a New York-i éttermekben a fiatalok egyre inkább kerülik a maradék ételek elvitelét, míg az idősebb vendégek és a családok továbbra is fenntartások nélkül teszik ezt.
Hűtőhasználati útmutatót állított össze karácsonyra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Májusban már megjelent a piacokon az utánozhatatlan ízű, illatú, aromájú eper. Az epernek nagyon változatos és gazdag a kultúrtörténete, a nagyvilág konyhái más-másféleképpen viszonyulnak hozzá.
Temesvár nyerte el „A 2026-os év romániai úti célja” nagydíjat a csütörtök este a konstancai Kaszinóban megrendezett országos gálán.
Romániában bekerült 2025 legnézettebb mozifilmjei közé a Hogyan tudnék élni nélküled? – derül ki a bukaresti országos filmközpont (CNC) frissen közzétett statisztikai évkönyvéből.
Román nyelvű dallal lepte meg rajongóit szerda esti bukaresti koncertjén a Metallica – a világ egyik legsikeresebb és legmeghatározóbb amerikai thrash metal zenekara a kolozsvári Compact rockzenekar Cine ești tu oare című dalát adta elő.
Sokan kedvelik az ebben az időszakban kapható spárgát, amelynek zöld és fehér változata is megvásárolható májusban a nagyáruházakban, de kistermelőknél is.
Különleges színt hoz az erdélyi zenei palettára az Arrows of God, amely nemcsak zenél, hanem hitet is közvetít. Dalaik személyes megtapasztalásokból születnek, céljuk pedig, hogy bátorítsák a keresztény közösséget és megszólítsák a hit útját keresőket is.
Darázsfajt neveztek el Sir David Attenborough-ról, aki pénteken ünnepli századik születésnapját – jelentette be a londoni Természettudományi Múzeum (NHM).
A 31. KMDSZ-diáknapok idén is több tízezer fiatalt mozgatnak meg Kolozsváron: 61 csapat versenyez, miközben koncertek és tematikus programok várják az érdeklődőket. Az idei téma egy óriási lagzi, hangsúlyt kap a biztonságos szórakozás is.
Erdély nemcsak tájakban, történetekben és hagyományokban gazdag, hanem ízekben is. A Krónika most utóbbiakra kíváncsi: elindítjuk Zamatos Erdély fotópályázatunkat, amelyben olvasóink kedvenc erdélyi ételeiket mutathatják meg.
A Biztonságban szórakozni projekt keretében új kezdeményezés valósult meg, amely a tudatos és biztonságos szórakozás elősegítését tűzte ki célul. A 31. KMDSZ Diáknapokra való regisztrációnál a magyar opera pohárvédőket osztott ki a résztvevők számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!