Amikor élelmiszert dobunk ki, vizet, energiát, termőföldet, emberi munkát, üzemanyagot és időt is pazarlunk
Fotó: Freepik.com
Bár az ENSZ kezdeményezésére világnapot is kijelöltek az élelmiszer-pazarlás ellen, célként meghatározva az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését világszerte, a statisztikák szerint az Európai Unió lakosai fejenként átlagosan több mint 70 kilónyi élelmet dobnak ki évente.
2025. október 01., 16:332025. október 01., 16:33
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás rengeteg negatív következménnyel jár Romániában is, és „a bolygó megmentése a hűtőszekrénynél kezdődik”. Amint hatóság közölte: az, hogy az európai állampolgár évente 70 kilónyi élelmet dob ki, pénzveszteséget, erőforrás-pazarlást és jelentős környezeti hatást jelent.
„Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság támogatja az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti és európai kezdeményezéseket, amelyeknek a felelős fogyasztás előmozdítása, a fogyasztók tudatosságának növelése és az élelmiszer-biztonság erősítése a célja. További cél a közegészség védelme és az erőforrások fenntartható használata” – szerepel a közleményben. A hatóság szakemberei szerint
A hatóság közli, élelmiszer-pazarlásnak számít az a megvásárolt élelmiszer, amelyet ott felejtenek a hűtőszekrényben addig, amíg már nem fogyasztható, szintén pazarlás, ha túl nagy adagokat vásárolunk, amit nem tudunk megenni, és azok a termékek is, amelyeket egyszerűen azért utasítunk el, mert nem „tökéletes” a kinézetük. Szintén elpazarolt ételnek számítanak a maradékok, amelyeket kidobunk anélkül, hogy megfontolnánk, hogy újra felhasználhatóak-e. lennének.
Az egészségügyi és állategészségügyi hatóságok néhány tippet adnak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!