Hirdetés

Miközben milliók éheznek, átlagosan több mint fél mázsa élelmet dob ki évente egy uniós polgár

pazarlás

Amikor élelmiszert dobunk ki, vizet, energiát, termőföldet, emberi munkát, üzemanyagot és időt is pazarlunk

Fotó: Freepik.com

Bár az ENSZ kezdeményezésére világnapot is kijelöltek az élelmiszer-pazarlás ellen, célként meghatározva az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését világszerte, a statisztikák szerint az Európai Unió lakosai fejenként átlagosan több mint 70 kilónyi élelmet dobnak ki évente.

Krónika

2025. október 01., 16:332025. október 01., 16:33

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás rengeteg negatív következménnyel jár Romániában is, és „a bolygó megmentése a hűtőszekrénynél kezdődik”. Amint hatóság közölte: az, hogy az európai állampolgár évente 70 kilónyi élelmet dob ki, pénzveszteséget, erőforrás-pazarlást és jelentős környezeti hatást jelent.

Idézet
Az ENSZ azért kezdeményezte a szeptember 29-ére kiírt világnapot, hogy felhívja a figyelmet a modern kor egyik legnagyobb paradoxonjára: miközben milliók éheznek, naponta tonnányi élelmiszer megy kárba – mutat rá a hatóság.

„Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság támogatja az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti és európai kezdeményezéseket, amelyeknek a felelős fogyasztás előmozdítása, a fogyasztók tudatosságának növelése és az élelmiszer-biztonság erősítése a célja. További cél a közegészség védelme és az erőforrások fenntartható használata” – szerepel a közleményben. A hatóság szakemberei szerint

Hirdetés

amikor élelmiszert dobunk ki, nem csak magát a terméket pazaroljuk el, hanem mindent, ami ahhoz kellett, hogy az étel a tányérunkra kerüljön: vizet, energiát, termőföldet, emberi munkát, üzemanyagot és időt.

A hatóság közli, élelmiszer-pazarlásnak számít az a megvásárolt élelmiszer, amelyet ott felejtenek a hűtőszekrényben addig, amíg már nem fogyasztható, szintén pazarlás, ha túl nagy adagokat vásárolunk, amit nem tudunk megenni, és azok a termékek is, amelyeket egyszerűen azért utasítunk el, mert nem „tökéletes” a kinézetük. Szintén elpazarolt ételnek számítanak a maradékok, amelyeket kidobunk anélkül, hogy megfontolnánk, hogy újra felhasználhatóak-e. lennének.

Tippek a pazarlás csökkentésére

Az egészségügyi és állategészségügyi hatóságok néhány tippet adnak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.

  • Az étkezéseket úgy kell megtervezni, hogy csak a szükséges mennyiséget vásároljuk meg, az első lépés a felelősségteljesebb fogyasztás irányába a bevásárlólista elkészítése.
  • Ellenőrizni kell a termékeken szereplő címkéket: a „minőségét megőrzi” kifejezés nem azt jelenti, hogy a termék elfogyasztása az adott időpont után veszélyessé válik az egészségre nézve, hanem a minőségéből veszít egy bizonyos idő után.
  • Az élelmiszereket helyesen kell tárolni, a hűtőszekrény hőmérsékletét maximum 4 °C-ra kell beállítani, és a romlandó élelmiszereket időben fel kell használni.
  • Főzzünk megfelelő adagokat, tanuljuk meg felmérni, hogy a háztartásban élők körülbelül mennyit esznek, hogy ne maradjon meg élelem.
  • Használjuk fel körültekintően a maradékot. A tegnapi sült húsból ma saláta készülhet, a már nem friss zöldségekből kiváló leves készíthető, az elszáradt kenyérből pedig pirított kenyérkocka.
  • Ne tekintsünk az élelmiszerre valamiféle triviális dologként, hanem vegyük észre, hogy értékes erőforrás. „A bolygó megmentése a hűtőszekrényben kezdődik” – fogalmaz az ANSVSA.

korábban írtuk

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos
Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 20., kedd

Megbénult az ötmillió romániai ügyféllel rendelkező pénzügyi alkalmazás

Több országban – így Romániában és Nagy-Britanniában – is használhatatlan a Revolut banki-pénzügyi alkalmazás kedden délelőtt.

Megbénult az ötmillió romániai ügyféllel rendelkező pénzügyi alkalmazás
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Tánczos: drágulhat a kenyér, a hazai húsipar a Dacia sorsára juthat

Ha az állam nem segít, még súlyosabb helyzetbe kerül a baromfi- és a sertéságazat is, amelyet a villany és a földgáz drágulása sújt, a pékágazatnak gondot okoz a jelenlegi árszint tartása – figyelmeztetett Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.

Tánczos: drágulhat a kenyér, a hazai húsipar a Dacia sorsára juthat
2026. október 19., hétfő

Román paradoxon: egyre csak nőnek az adók, de a behajtott összeg alig

Románia államháztartása évek óta paradoxonnal küzd: bár a kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelte az adókat, a költségvetési bevételek uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak.

Román paradoxon: egyre csak nőnek az adók, de a behajtott összeg alig
2026. október 16., péntek

Hiába a saját otthon, ha nyomorgunk benne: kitörés a lakhatási válságból

Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.

Hiába a saját otthon, ha nyomorgunk benne: kitörés a lakhatási válságból
Hirdetés
2026. október 14., szerda

Velünk van a baj, nem pedig a gépekkel: Románia digitalizációs paradoxona

Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.

Velünk van a baj, nem pedig a gépekkel: Románia digitalizációs paradoxona
2026. október 14., szerda

Mennyibe kerül száz kilométer? Tizenhatszor olcsóbb lehet az autózás az árrobbanás közben

Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.

Mennyibe kerül száz kilométer? Tizenhatszor olcsóbb lehet az autózás az árrobbanás közben
2026. október 13., kedd

Aszfaltozzák az ország leghosszabb völgyhídját, egyre közelebb az észak-erdélyi autópálya újabb szakaszainak átadása

Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.

Aszfaltozzák az ország leghosszabb völgyhídját, egyre közelebb az észak-erdélyi autópálya újabb szakaszainak átadása
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Növekedés helyett visszaesés: egyre borúsabban látja az IMF Románia gazdasági kilátásait

Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.

Növekedés helyett visszaesés: egyre borúsabban látja az IMF Románia gazdasági kilátásait
2026. október 13., kedd

Egymást erősítik a nyugati országrész legnagyobb logisztikai központjai

A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.

Egymást erősítik a nyugati országrész legnagyobb logisztikai központjai
2026. október 13., kedd

Megint felfelé kúszik az infláció: elszálltak a lakbérek, kilőtt az üzemanyagok ára

Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Megint felfelé kúszik az infláció: elszálltak a lakbérek, kilőtt az üzemanyagok ára
Hirdetés
Hirdetés