Főkolomposok. Constantin Toma dormánfalvi polgármester és Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului vezetője az úzvölgyi katonatemetőben
Fotó: Pinti Attila
Természetesen nem sokat váratott magára a szélsőséges románok reakciója sem, miután kiderült, hogy elbontották az Úzvölgyében illegálisan felállított betonkereszteket.
2023. június 29., 16:182023. június 29., 16:18
2023. június 29., 17:542023. június 29., 17:54
„Ma éjszaka, titokban lebontották a Román Hősök Keresztjeit az Úzvölgyében! A harc csak most kezdődik igazán. A hőseink nem maradnak kereszt nélkül! Úton vagyok az Úzvölgyébe” – írta csütörtök délutáni Facebook-bejegyzésében Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőséges szervezet elnöke.
Mint ismert, Mihai Tîrnoveanunak és az általa irányított szélsőséges szervezetnek a dormánfalvi önkormányzathoz hasonlóan oroszlánrésze volt abban, hogy román parcellát alakítottak ki az úzvölgyi temetőben. Bár a magyarellenes megnyilvánulásairól és provokációiról elhíresült aktivista úgy próbálja beállítani, mintha a betonkereszteket a magyarok távolították volna el, a Ziarul de Bacău portál csütörtöki cikkében rámutat: a bírósági ítélet végrehajtása érdekében
A portál tudni véli azt is, hogy a szintén 2019-ben emelt román emlékművet Dormánfalvára költöztetik, míg a betonkeresztek a bákói katonai temetőben kapnak helyet.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke csütörtökön azzal a kéréssel fordult a magyarokhoz, hogy csütörtökön és az elkövetkező napokban ne menjenek az úzvölgyi katonai temetőbe. „Értesítést kaptam, hogy újabb provokációra készülnek. Ne adjunk okot nekik a cirkuszra. Hagyjuk a szervek végezzék a dolgukat. Az ítéletet végre kell hajtani. Ma ne menjen senki Úzvölgyébe” – olvasható a tanácselnök felhívásában.
A román nacionalisták a jogerős ítélet kihirdetése óta többször leszögezték: meg fogják akadályozni a betonkeresztek lebontását, és azon dolgoznak, hogy az úzvölgyi katonatemetőt „eredeti állapotába” állítsák helyre.
Fotó: A Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata
Ezen nem a 2019 előtti állapotot értik, hanem a sírkert 1926-27-es kinézetét, amikor a Mária román királyné védnöksége alatt működő Hősök Kultusza Társaság ide temette az első világháborús úzvölgyi harcokban elhunyt, különböző nemzetiségű katonák földi maradványait. Tîrnoveanu szerint a román védelmi minisztérium 1985-ben egy obeliszket is állított a román katonák emlékére, de szerinte 1994-ben az RMDSZ és néhány csíkszentmártoni lakos „eltörölte” a más nemzetiségű katonák emlékjeleit, és „magyarosította” a temetőt. A nacionalista vezető azt állította, hogy a Hargita megyei község engedély nélkül állította fel a magyar katonák emlékjeleit, így 2019-ben Dormánfalva „nem tett mást, mint visszaállította a korábbi állapotot”.
Tîrnoveanu több alkalommal hangsúlyozta: ha sor kerülne a betonkeresztek lebontására, ők is jelen lesznek valamennyi romániai nacionalista szervezettel, és a „sírok elé térdelve” próbálják majd megakadályozni. Továbbá a Vatikánhoz, nagykövetségekhez és nemzetközi szervezetekhez fordulnak, hogy „megmutassák a romániai magyar szélsőségesség arcát”.
Úzvölgye! Lebontották! Elvitték! – adta hírül csütörtöki Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!