Hirdetés

Habár a magyar közösség gyalázásáért is börtönbüntetés jár, a romániai bíróságok soha senkit nem ítéltek el

Bírósági tárgyalóterem. A gyűlöletbeszéd kárvallottjainak beadványai nem jutnak el idáig •  Fotó: Pál Árpád

Bírósági tárgyalóterem. A gyűlöletbeszéd kárvallottjainak beadványai nem jutnak el idáig

Fotó: Pál Árpád

A napokban módosult a romániai büntető törvénykönyv, amely továbbra is bűncselekményként kezeli, és hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a különböző közösségek elleni gyűlöletbeszédet. Az elmúlt években magyar jogvédő civil szervezetek számos feljelentést tettek az ügyészségeken a magyarságot ért gyalázkodások miatt, de az igazságszolgáltatás még senkit nem ítélt el. Kis Júlia kolozsvári ügyvédnőt kérdeztük a fura helyzetről.

Makkay József

2023. szeptember 18., 10:582023. szeptember 18., 10:58

2023. szeptember 18., 11:222023. szeptember 18., 11:22

Döntéshozó fórumként a parlament alsóháza a napokban szavazta meg a román büntető törvénykönyv (Btk.) 369. cikkelyének módosítását, amely a gyűlöletbeszéd fogalmát és büntethetőségét szabályozza. A törvénymódosítás Klaus Iohannis államfő asztalára került aláírásra.

A törvény szövegében módosítás nélkül maradtak a büntethetőség határai:

Hirdetés

akire rábizonyítják, hogy faji, nyelvi, vallási vagy más kisebbséget inzultál, a nyilvánosság előtt gyűlöletet kelt a közösséggel szemben, azt hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújthatják.

Mielőtt azonban ujjongva arra gondolnánk, hogy a Btk. végre gátat szab a Romániában egyre inkább elharapódzó magyarellenességnek, a szélsőséges szervezetek magyarságot gyalázó megnyilvánulásainak vagy a közösségi oldalak kisebbségeket ócsároló bejegyzéseinek, figyelembe kell venni az ügyben jártas jogászok tapasztalatait.

Erdélyi magyar jogvédő szervezetek munkatársaként Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt évtizedekben Romániában senkit nem ítéltek el magyarellenes gyűlöletbeszédért.

Önhatalmúlag dönt egy ügyész

„A 2014 óta érvényes új román büntető törvénykönyv a gyűlöletbeszéd körülírására és büntethetőségére átvette a korábbi szabályozást. A törvénycikkelyt 2022-ben valamelyest módosította a román törvényhozás, aminek az volt a lényege, hogy a törvény nem csak a közösség, hanem az egyén ellen megfogalmazott gyűlöletbeszédet is bünteti, a büntethetőség határait pedig meghagyta a régi keretek között” – foglalta össze tömören a Btk. ide vágó cikkelyének lényegét a jogász.

Kis Júlia szerint nem a törvényi előírással van a baj, hanem annak alkalmazásával.

Pontosabban a Btk. ide vágó szakaszának gyakorlatba ültetése kivitelezhetetlen, mert Romániában ezen a területen nincs megfelelő joggyakorlat. Amit Románia főügyésze is elismert, amikor Klaus Iohannis államfőt három erdélyi magyar civil szervezet jelentette fel az ügyészségen a 2020 áprilisában elhangzó magyarellenes gyűlöletbeszéde miatt. Mint ismeretes, televíziós beszédben Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét („Jó napot, Ciolacu), feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért.

A legfőbb ügyész 2020. júniusi döntése értelmében nem indított bűnvádi eljárást a román államfő ellen, azonban elismerte, hogy Klaus Iohannis beszéde kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.

korábban írtuk

Főügyészség: Iohannis gyűlöletbeszédet mondott, de nem indul ellene bűnvádi eljárás
Főügyészség: Iohannis gyűlöletbeszédet mondott, de nem indul ellene bűnvádi eljárás

Nem indít bűnvádi eljárást a bukaresti legfőbb ügyészség Klaus Iohannis ellen az „Erdély kiárusításáról” tett kijelentése miatt, a nyomozó hatóság elismeri ugyanakkor, hogy az államfő nyilatkozata kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.

Kis Júlia jogász – aki magyar jogvédő szervezetek nevében – többször is összeállított bűnvádi feljelentést magyarellenes gyűlöletbeszéd tárgyában, portálunknak elmondta, hogy a jogvédő szervezetek minden hasonló beadványát elutasítja az ügyészség. A feljelentés után az ügyet kivizsgálja az ügyész. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy legtöbb esetben még nyomozati szakaszban lezárják az ügyet. Az ügyész úgy értékeli, hogy a gyűlöletbeszéd nem elég súlyos ahhoz, hogy bűncselekménnyé váljon.

,,A Btk. cikkelyének alkalmazását bonyolítja, hogy ki tesz, illetve ki tehet feljelentést a közösség elleni uszítás tárgyában. Rendszerint érdekvédelemmel foglalkozó

Idézet
civil szervezetek tesznek bűnvádi feljelentést, a román jogrend azonban nem biztosít számukra lehetőséget a fellebezésre abban az esetben, ha az ügyész lezárja az aktát, azaz berekeszti vagy el sem kezdi a büntetőeljárást”

– magyarázta a fura helyzetet a szakember.

Az ügyészi döntés ellen elviekben lehet fellebbezni a főügyésznél, illetve jogerős jogorvoslatra a bírósághoz, azonban a bűnvádi eljárást kezdeményező beadványok már az első lépcsőfokon, a helyi ügyészségnél megrekednek, a civil szervezetek számára nem biztosított a továbblépés lehetősége.

Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a gyűlöletbeszéd bizonyításári eljárásában több  mozgásteret adna a civil szervezeteknek •  Fotó: Facebook/Kis Júlia Galéria

Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a gyűlöletbeszéd bizonyításári eljárásában több mozgásteret adna a civil szervezeteknek

Fotó: Facebook/Kis Júlia

Nagyobb mozgásteret kell adni a jogvédő civil szervezeteknek

Kis Júlia arról is beszélt portálunknak, hogy a Székely Figyelő Alapítvány által közérdekű adatigénylés címén kikért ügyészségi statisztika szerint 2014. és 2022. között évente legalább 19 és maximum 58 bűnvádi feljelentés érkezett gyűlöletbeszéd tárgyában a romániai ügyészségekre. Ezeket már a bűnvádi eljárás alapszakaszában leállította a romániai igazságszolgáltatás. Nyolc év alatt összesen hat vádlott került bíróság elé, akiket vagy felmentettek vagy enyhébb büntetéssel megúszták, arról viszont nincs hír, hogy magyarellenes izgatás vádjával egyetlen dosszié is a bíróság elé került volna.

Kis Júlia szerint elviekben van rá lehetőség, hogy a hazai ügyészi elutasítás esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk, de az iratcsomó befogadására minimális az esély. Voltak már hasonló romániai próbálkozások, amelyeket elutasított a strasbourgi igazságszolgáltatási intézmény.

A közösség elleni izgatás vádját polgári perekre sem lehet „váltani”,

a civil szervezet ezért nem kérhet kártérítést. Magyarán szólva, Romániában nagy nyilvánosság előtt büntetlenül lehet szidni a magyar közösséget vagy más nemzeti kisebbséget, ami semmiféle büntetőjogi felelősséggel nem jár. Annak ellenére sem, hogy a román büntető törvénykönyv ezt bűncselekményként minősíti, és hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja.

A szakember szerint áttörést hozhatna, ha megnövelnék a civil szervezetek mozgásterét a romániai igazságszolgáltatásban, hogy a jogi lehetőségeket kihasználva sikerre vigyék bünvádi feljelentéseiket a közösséget ért gyalázkodások ügyében.

korábban írtuk

Elie Wiesel-intézet: továbbra is erőteljesen jelen van a gyűlöletbeszéd az online térben Romániában
Elie Wiesel-intézet: továbbra is erőteljesen jelen van a gyűlöletbeszéd az online térben Romániában

A romániai Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet éves jelentésében megállapította, hogy a romániai online térben továbbra is erőteljesen megnyilvánul a szélsőséges, antiszemita gyűlöletbeszéd. 

korábban írtuk

Gyűlöletbeszéd vádjával feljelentést tesz a craiovai szurkolók magyarellenes megnyilvánulása miatt az EMNP
Gyűlöletbeszéd vádjával feljelentést tesz a craiovai szurkolók magyarellenes megnyilvánulása miatt az EMNP

Feljelentést tesz a FCU Craiova és a Sepsi OSK közötti mérkőzésen elhangzott magyarellenes rigmusok miatt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).

korábban írtuk

Brüsszel a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát, az RMDSZ szerint Úzvölgye miatt
Brüsszel a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát, az RMDSZ szerint Úzvölgye miatt

Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – közölte keddi hírlevelében az RMDSZ.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 17., szombat

Ismét sokat dolgoztak Erdélyben is a hegyimentők, egy ember életét nem tudták megmenteni

Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.

Ismét sokat dolgoztak Erdélyben is a hegyimentők, egy ember életét nem tudták megmenteni
Hirdetés
2026. január 17., szombat

Mínusz 15 fokos hideg, hóvihar: fiatalok rekedtek a Székelyföld határán az elszigetelt hegyvidéken

Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.

Mínusz 15 fokos hideg, hóvihar: fiatalok rekedtek a Székelyföld határán az elszigetelt hegyvidéken
2026. január 17., szombat

Január végéig kitart a nagy hideg, mínusz 22 fokot mértek egy székelyföldi településen

Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.

Január végéig kitart a nagy hideg, mínusz 22 fokot mértek egy székelyföldi településen
2026. január 17., szombat

FRISSÍTVE – Robbanás Gyulafehérváron: súlyosan megsérült egy férfi, öt lakás megrongálódott

Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.

FRISSÍTVE – Robbanás Gyulafehérváron: súlyosan megsérült egy férfi, öt lakás megrongálódott
Hirdetés
2026. január 17., szombat

Hogy jön a dákoromán kontinuitás a honfoglaláshoz? Párbeszéd a megosztó témákról is

Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.

Hogy jön a dákoromán kontinuitás a honfoglaláshoz? Párbeszéd a megosztó témákról is
2026. január 16., péntek

Kelemen Hunor szerint meg kell követni a választókat az adóemelések miatt

Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.

Kelemen Hunor szerint meg kell követni a választókat az adóemelések miatt
2026. január 16., péntek

Gyermekvállalást és szűrési programokat támogató egészségfejlesztés indult Szatmárnémetiben is

Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.

Gyermekvállalást és szűrési programokat támogató egészségfejlesztés indult Szatmárnémetiben is
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Vidéken, anyanyelven is elmondhatók a panaszok a Kolozs megyei egészségügyi karaván keretében

Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.

Vidéken, anyanyelven is elmondhatók a panaszok a Kolozs megyei egészségügyi karaván keretében
2026. január 16., péntek

Nem találtak újabb leprás eseteket, újranyitott a kolozsvári masszázsszalon

Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.

Nem találtak újabb leprás eseteket, újranyitott a kolozsvári masszázsszalon
2026. január 16., péntek

A tandíjemelések ellen tüntettek a BBTE diákjai

Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.

A tandíjemelések ellen tüntettek a BBTE diákjai
Hirdetés
Hirdetés