Bírósági tárgyalóterem. A gyűlöletbeszéd kárvallottjainak beadványai nem jutnak el idáig
Fotó: Pál Árpád
A napokban módosult a romániai büntető törvénykönyv, amely továbbra is bűncselekményként kezeli, és hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a különböző közösségek elleni gyűlöletbeszédet. Az elmúlt években magyar jogvédő civil szervezetek számos feljelentést tettek az ügyészségeken a magyarságot ért gyalázkodások miatt, de az igazságszolgáltatás még senkit nem ítélt el. Kis Júlia kolozsvári ügyvédnőt kérdeztük a fura helyzetről.
2023. szeptember 18., 10:582023. szeptember 18., 10:58
2023. szeptember 18., 11:222023. szeptember 18., 11:22
Döntéshozó fórumként a parlament alsóháza a napokban szavazta meg a román büntető törvénykönyv (Btk.) 369. cikkelyének módosítását, amely a gyűlöletbeszéd fogalmát és büntethetőségét szabályozza. A törvénymódosítás Klaus Iohannis államfő asztalára került aláírásra.
A törvény szövegében módosítás nélkül maradtak a büntethetőség határai:
Mielőtt azonban ujjongva arra gondolnánk, hogy a Btk. végre gátat szab a Romániában egyre inkább elharapódzó magyarellenességnek, a szélsőséges szervezetek magyarságot gyalázó megnyilvánulásainak vagy a közösségi oldalak kisebbségeket ócsároló bejegyzéseinek, figyelembe kell venni az ügyben jártas jogászok tapasztalatait.
Erdélyi magyar jogvédő szervezetek munkatársaként Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt évtizedekben Romániában senkit nem ítéltek el magyarellenes gyűlöletbeszédért.
Önhatalmúlag dönt egy ügyész
„A 2014 óta érvényes új román büntető törvénykönyv a gyűlöletbeszéd körülírására és büntethetőségére átvette a korábbi szabályozást. A törvénycikkelyt 2022-ben valamelyest módosította a román törvényhozás, aminek az volt a lényege, hogy a törvény nem csak a közösség, hanem az egyén ellen megfogalmazott gyűlöletbeszédet is bünteti, a büntethetőség határait pedig meghagyta a régi keretek között” – foglalta össze tömören a Btk. ide vágó cikkelyének lényegét a jogász.
Pontosabban a Btk. ide vágó szakaszának gyakorlatba ültetése kivitelezhetetlen, mert Romániában ezen a területen nincs megfelelő joggyakorlat. Amit Románia főügyésze is elismert, amikor Klaus Iohannis államfőt három erdélyi magyar civil szervezet jelentette fel az ügyészségen a 2020 áprilisában elhangzó magyarellenes gyűlöletbeszéde miatt. Mint ismeretes, televíziós beszédben Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét („Jó napot, Ciolacu), feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért.
Nem indít bűnvádi eljárást a bukaresti legfőbb ügyészség Klaus Iohannis ellen az „Erdély kiárusításáról” tett kijelentése miatt, a nyomozó hatóság elismeri ugyanakkor, hogy az államfő nyilatkozata kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.
Kis Júlia jogász – aki magyar jogvédő szervezetek nevében – többször is összeállított bűnvádi feljelentést magyarellenes gyűlöletbeszéd tárgyában, portálunknak elmondta, hogy a jogvédő szervezetek minden hasonló beadványát elutasítja az ügyészség. A feljelentés után az ügyet kivizsgálja az ügyész. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy legtöbb esetben még nyomozati szakaszban lezárják az ügyet. Az ügyész úgy értékeli, hogy a gyűlöletbeszéd nem elég súlyos ahhoz, hogy bűncselekménnyé váljon.
,,A Btk. cikkelyének alkalmazását bonyolítja, hogy ki tesz, illetve ki tehet feljelentést a közösség elleni uszítás tárgyában. Rendszerint érdekvédelemmel foglalkozó
– magyarázta a fura helyzetet a szakember.
Az ügyészi döntés ellen elviekben lehet fellebbezni a főügyésznél, illetve jogerős jogorvoslatra a bírósághoz, azonban a bűnvádi eljárást kezdeményező beadványok már az első lépcsőfokon, a helyi ügyészségnél megrekednek, a civil szervezetek számára nem biztosított a továbblépés lehetősége.
Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a gyűlöletbeszéd bizonyításári eljárásában több mozgásteret adna a civil szervezeteknek
Fotó: Facebook/Kis Júlia
Nagyobb mozgásteret kell adni a jogvédő civil szervezeteknek
Kis Júlia arról is beszélt portálunknak, hogy a Székely Figyelő Alapítvány által közérdekű adatigénylés címén kikért ügyészségi statisztika szerint 2014. és 2022. között évente legalább 19 és maximum 58 bűnvádi feljelentés érkezett gyűlöletbeszéd tárgyában a romániai ügyészségekre. Ezeket már a bűnvádi eljárás alapszakaszában leállította a romániai igazságszolgáltatás. Nyolc év alatt összesen hat vádlott került bíróság elé, akiket vagy felmentettek vagy enyhébb büntetéssel megúszták, arról viszont nincs hír, hogy magyarellenes izgatás vádjával egyetlen dosszié is a bíróság elé került volna.
Kis Júlia szerint elviekben van rá lehetőség, hogy a hazai ügyészi elutasítás esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk, de az iratcsomó befogadására minimális az esély. Voltak már hasonló romániai próbálkozások, amelyeket elutasított a strasbourgi igazságszolgáltatási intézmény.
a civil szervezet ezért nem kérhet kártérítést. Magyarán szólva, Romániában nagy nyilvánosság előtt büntetlenül lehet szidni a magyar közösséget vagy más nemzeti kisebbséget, ami semmiféle büntetőjogi felelősséggel nem jár. Annak ellenére sem, hogy a román büntető törvénykönyv ezt bűncselekményként minősíti, és hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja.
A szakember szerint áttörést hozhatna, ha megnövelnék a civil szervezetek mozgásterét a romániai igazságszolgáltatásban, hogy a jogi lehetőségeket kihasználva sikerre vigyék bünvádi feljelentéseiket a közösséget ért gyalázkodások ügyében.
A romániai Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet éves jelentésében megállapította, hogy a romániai online térben továbbra is erőteljesen megnyilvánul a szélsőséges, antiszemita gyűlöletbeszéd.
Feljelentést tesz a FCU Craiova és a Sepsi OSK közötti mérkőzésen elhangzott magyarellenes rigmusok miatt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – közölte keddi hírlevelében az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtök este egy 50 éves erdőőrt a Máramaros megyei erdészeti igazgatóság egyik vadászterületén, feltételezések szerint szarvasbika támadhatta meg – közölte pénteken a Romsilva a Facebook-oldalán.
Három személygépkocsi és két haszongépjármű keveredett balesetbe csütörtök éjjel egy óra körül az A1-es autópálya Arad megyei szakaszán, az 530-as kilométerszelvényéhez.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára október 20. és 30. között nagyszabású megemlékezéssorozattal készülnek Kolozsváron. A magyar főkonzulátus, az RMDSZ, az egyházak, az egyetemi és civil szervezetek közös rendezvénye.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás