Bírósági tárgyalóterem. A gyűlöletbeszéd kárvallottjainak beadványai nem jutnak el idáig
Fotó: Pál Árpád
A napokban módosult a romániai büntető törvénykönyv, amely továbbra is bűncselekményként kezeli, és hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a különböző közösségek elleni gyűlöletbeszédet. Az elmúlt években magyar jogvédő civil szervezetek számos feljelentést tettek az ügyészségeken a magyarságot ért gyalázkodások miatt, de az igazságszolgáltatás még senkit nem ítélt el. Kis Júlia kolozsvári ügyvédnőt kérdeztük a fura helyzetről.
2023. szeptember 18., 10:582023. szeptember 18., 10:58
2023. szeptember 18., 11:222023. szeptember 18., 11:22
Döntéshozó fórumként a parlament alsóháza a napokban szavazta meg a román büntető törvénykönyv (Btk.) 369. cikkelyének módosítását, amely a gyűlöletbeszéd fogalmát és büntethetőségét szabályozza. A törvénymódosítás Klaus Iohannis államfő asztalára került aláírásra.
A törvény szövegében módosítás nélkül maradtak a büntethetőség határai:
Mielőtt azonban ujjongva arra gondolnánk, hogy a Btk. végre gátat szab a Romániában egyre inkább elharapódzó magyarellenességnek, a szélsőséges szervezetek magyarságot gyalázó megnyilvánulásainak vagy a közösségi oldalak kisebbségeket ócsároló bejegyzéseinek, figyelembe kell venni az ügyben jártas jogászok tapasztalatait.
Erdélyi magyar jogvédő szervezetek munkatársaként Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt évtizedekben Romániában senkit nem ítéltek el magyarellenes gyűlöletbeszédért.
Önhatalmúlag dönt egy ügyész
„A 2014 óta érvényes új román büntető törvénykönyv a gyűlöletbeszéd körülírására és büntethetőségére átvette a korábbi szabályozást. A törvénycikkelyt 2022-ben valamelyest módosította a román törvényhozás, aminek az volt a lényege, hogy a törvény nem csak a közösség, hanem az egyén ellen megfogalmazott gyűlöletbeszédet is bünteti, a büntethetőség határait pedig meghagyta a régi keretek között” – foglalta össze tömören a Btk. ide vágó cikkelyének lényegét a jogász.
Pontosabban a Btk. ide vágó szakaszának gyakorlatba ültetése kivitelezhetetlen, mert Romániában ezen a területen nincs megfelelő joggyakorlat. Amit Románia főügyésze is elismert, amikor Klaus Iohannis államfőt három erdélyi magyar civil szervezet jelentette fel az ügyészségen a 2020 áprilisában elhangzó magyarellenes gyűlöletbeszéde miatt. Mint ismeretes, televíziós beszédben Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét („Jó napot, Ciolacu), feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért.
Nem indít bűnvádi eljárást a bukaresti legfőbb ügyészség Klaus Iohannis ellen az „Erdély kiárusításáról” tett kijelentése miatt, a nyomozó hatóság elismeri ugyanakkor, hogy az államfő nyilatkozata kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.
Kis Júlia jogász – aki magyar jogvédő szervezetek nevében – többször is összeállított bűnvádi feljelentést magyarellenes gyűlöletbeszéd tárgyában, portálunknak elmondta, hogy a jogvédő szervezetek minden hasonló beadványát elutasítja az ügyészség. A feljelentés után az ügyet kivizsgálja az ügyész. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy legtöbb esetben még nyomozati szakaszban lezárják az ügyet. Az ügyész úgy értékeli, hogy a gyűlöletbeszéd nem elég súlyos ahhoz, hogy bűncselekménnyé váljon.
,,A Btk. cikkelyének alkalmazását bonyolítja, hogy ki tesz, illetve ki tehet feljelentést a közösség elleni uszítás tárgyában. Rendszerint érdekvédelemmel foglalkozó
– magyarázta a fura helyzetet a szakember.
Az ügyészi döntés ellen elviekben lehet fellebbezni a főügyésznél, illetve jogerős jogorvoslatra a bírósághoz, azonban a bűnvádi eljárást kezdeményező beadványok már az első lépcsőfokon, a helyi ügyészségnél megrekednek, a civil szervezetek számára nem biztosított a továbblépés lehetősége.
Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a gyűlöletbeszéd bizonyításári eljárásában több mozgásteret adna a civil szervezeteknek
Fotó: Facebook/Kis Júlia
Nagyobb mozgásteret kell adni a jogvédő civil szervezeteknek
Kis Júlia arról is beszélt portálunknak, hogy a Székely Figyelő Alapítvány által közérdekű adatigénylés címén kikért ügyészségi statisztika szerint 2014. és 2022. között évente legalább 19 és maximum 58 bűnvádi feljelentés érkezett gyűlöletbeszéd tárgyában a romániai ügyészségekre. Ezeket már a bűnvádi eljárás alapszakaszában leállította a romániai igazságszolgáltatás. Nyolc év alatt összesen hat vádlott került bíróság elé, akiket vagy felmentettek vagy enyhébb büntetéssel megúszták, arról viszont nincs hír, hogy magyarellenes izgatás vádjával egyetlen dosszié is a bíróság elé került volna.
Kis Júlia szerint elviekben van rá lehetőség, hogy a hazai ügyészi elutasítás esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk, de az iratcsomó befogadására minimális az esély. Voltak már hasonló romániai próbálkozások, amelyeket elutasított a strasbourgi igazságszolgáltatási intézmény.
a civil szervezet ezért nem kérhet kártérítést. Magyarán szólva, Romániában nagy nyilvánosság előtt büntetlenül lehet szidni a magyar közösséget vagy más nemzeti kisebbséget, ami semmiféle büntetőjogi felelősséggel nem jár. Annak ellenére sem, hogy a román büntető törvénykönyv ezt bűncselekményként minősíti, és hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja.
A szakember szerint áttörést hozhatna, ha megnövelnék a civil szervezetek mozgásterét a romániai igazságszolgáltatásban, hogy a jogi lehetőségeket kihasználva sikerre vigyék bünvádi feljelentéseiket a közösséget ért gyalázkodások ügyében.
A romániai Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet éves jelentésében megállapította, hogy a romániai online térben továbbra is erőteljesen megnyilvánul a szélsőséges, antiszemita gyűlöletbeszéd.
Feljelentést tesz a FCU Craiova és a Sepsi OSK közötti mérkőzésen elhangzott magyarellenes rigmusok miatt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – közölte keddi hírlevelében az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás