Fotó: Pinti Attila
Százötven fakeresztet készül kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben az eltávolított betonkeresztek helyébe a Nemzet Útja román szervezet szombaton. Csíkszentmárton polgármestere abban bízik, hogy a román hatóságok teszik a dolgukat.
2023. július 07., 15:212023. július 07., 15:21
A katonatemetőben több alkalommal is román emlékünnepséget szervező Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet vezetője közösségi oldalán jelentette be, hogy
Képet is közzétett a keresztekről, amelyek állítása szerint Sepsiszentgyörgyön készülnek. Egy bankszámlaszámot is megadott, amelyre adományokat várnak ahhoz, hogy a kereszteket Úzvölgyébe szállíthassák.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere – amelynek területén a katonatemető is található – az MTI-nek elmondta:
„Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát” – jelentette ki. Hozzátette, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kapcsolatban áll a román hatóságokkal, akik tudnak Tîrnoveanu ék tervéről.
Történelemhamisítástól tart az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), és állásfoglalásban határolódik el attól, hogy valamennyi nemzet katonáinak emlékhelyet alakítsanak ki az úzvölgyi temetőben.
A korábban aktivistaként fellépő Mihai Tîrnoveanu – aki tavaly pártot alapított Nacionalista Mozgalom (Mişcarea Națională) néven –, közösségi oldalán
Azt állítja: az akció törvényes, mivel szerinte több irat is bizonyítja, hogy az első világháborúban az úzvölgyi harcokban elesett román katonák közül 148-at az úzvölgyi sírkertben hantoltak el.
Tîrnoveanu szerint
Hozzáteszi továbbá: ha a bíróság elrendelné a keresztek eltávolítását, nem tesznek eleget a felszólításnak, sőt, a Csíkszentmárton által korábban kihelyezett kereszteket is bíróságon támadják meg.
„Mi békét akarunk, de nem tűrjük a megaláztatást, és a lehető leghatározottabban elutasítjuk, hogy a hőseink emlékét lábbal tiporják” – írta Tîrnoveanu, aki szerint híveivel a „nyugalom és méltóság” jegyében megy Úzvölgyébe. Hozzátette: a helyzet legegyszerűbb megoldása az lenne, ha a román védelmi minisztérium tudomást véve keresztjeikről hivatalossá tenne egy román parcellát a sírkertben.
A Hargita és Bákó megyei hatóságok, illetve a védelmi minisztérium képviselői egyeztetést folytattak, miután végrehajtották a bákói táblabíróság jogerős ítéletét, és eltávolították a román katonák emlékére állított betonkereszteket.
A Történelemkutatók Egyesülete (Asociația Prospectorii Istoriei) eközben azt kérte a román hatóságoktól:
– írta a szervezet közleményére hivatkozva pénteken az Informatiahr.ro.
„Itt a pillanat, amikor a románoknak és magyaroknak össze kell fogniuk, és nemet mondaniuk a manipulációra” – idézi a Hargita megyei román portál a közleményt, amely szerint
Természetesen nem sokat váratott magára a szélsőséges románok reakciója sem, miután kiderült, hogy elbontották az Úzvölgyében illegálisan felállított betonkereszteket.
Az egyesület a memorandumát a román kormánynak, a parlamentnek, a Román Akadémiának, más bukaresti intézményeknek, a Hargita és Bákó megyei prefektúrának, a megyei önkormányzatnak is elküldte.
A moldvai és székelyföldi megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
Úzvölgye! Lebontották! Elvitték! – adta hírül csütörtöki Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!