Fotó: Pinti Attila
Százötven fakeresztet készül kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben az eltávolított betonkeresztek helyébe a Nemzet Útja román szervezet szombaton. Csíkszentmárton polgármestere abban bízik, hogy a román hatóságok teszik a dolgukat.
2023. július 07., 15:212023. július 07., 15:21
A katonatemetőben több alkalommal is román emlékünnepséget szervező Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet vezetője közösségi oldalán jelentette be, hogy
Képet is közzétett a keresztekről, amelyek állítása szerint Sepsiszentgyörgyön készülnek. Egy bankszámlaszámot is megadott, amelyre adományokat várnak ahhoz, hogy a kereszteket Úzvölgyébe szállíthassák.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere – amelynek területén a katonatemető is található – az MTI-nek elmondta:
„Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát” – jelentette ki. Hozzátette, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kapcsolatban áll a román hatóságokkal, akik tudnak Tîrnoveanu ék tervéről.
Történelemhamisítástól tart az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), és állásfoglalásban határolódik el attól, hogy valamennyi nemzet katonáinak emlékhelyet alakítsanak ki az úzvölgyi temetőben.
A korábban aktivistaként fellépő Mihai Tîrnoveanu – aki tavaly pártot alapított Nacionalista Mozgalom (Mişcarea Națională) néven –, közösségi oldalán
Azt állítja: az akció törvényes, mivel szerinte több irat is bizonyítja, hogy az első világháborúban az úzvölgyi harcokban elesett román katonák közül 148-at az úzvölgyi sírkertben hantoltak el.
Tîrnoveanu szerint
Hozzáteszi továbbá: ha a bíróság elrendelné a keresztek eltávolítását, nem tesznek eleget a felszólításnak, sőt, a Csíkszentmárton által korábban kihelyezett kereszteket is bíróságon támadják meg.
„Mi békét akarunk, de nem tűrjük a megaláztatást, és a lehető leghatározottabban elutasítjuk, hogy a hőseink emlékét lábbal tiporják” – írta Tîrnoveanu, aki szerint híveivel a „nyugalom és méltóság” jegyében megy Úzvölgyébe. Hozzátette: a helyzet legegyszerűbb megoldása az lenne, ha a román védelmi minisztérium tudomást véve keresztjeikről hivatalossá tenne egy román parcellát a sírkertben.
A Hargita és Bákó megyei hatóságok, illetve a védelmi minisztérium képviselői egyeztetést folytattak, miután végrehajtották a bákói táblabíróság jogerős ítéletét, és eltávolították a román katonák emlékére állított betonkereszteket.
A Történelemkutatók Egyesülete (Asociația Prospectorii Istoriei) eközben azt kérte a román hatóságoktól:
– írta a szervezet közleményére hivatkozva pénteken az Informatiahr.ro.
„Itt a pillanat, amikor a románoknak és magyaroknak össze kell fogniuk, és nemet mondaniuk a manipulációra” – idézi a Hargita megyei román portál a közleményt, amely szerint
Természetesen nem sokat váratott magára a szélsőséges románok reakciója sem, miután kiderült, hogy elbontották az Úzvölgyében illegálisan felállított betonkereszteket.
Az egyesület a memorandumát a román kormánynak, a parlamentnek, a Román Akadémiának, más bukaresti intézményeknek, a Hargita és Bákó megyei prefektúrának, a megyei önkormányzatnak is elküldte.
A moldvai és székelyföldi megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
Úzvölgye! Lebontották! Elvitték! – adta hírül csütörtöki Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!