
Fotó: Pinti Attila
Százötven fakeresztet készül kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben az eltávolított betonkeresztek helyébe a Nemzet Útja román szervezet szombaton. Csíkszentmárton polgármestere abban bízik, hogy a román hatóságok teszik a dolgukat.
2023. július 07., 15:212023. július 07., 15:21
A katonatemetőben több alkalommal is román emlékünnepséget szervező Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet vezetője közösségi oldalán jelentette be, hogy
Képet is közzétett a keresztekről, amelyek állítása szerint Sepsiszentgyörgyön készülnek. Egy bankszámlaszámot is megadott, amelyre adományokat várnak ahhoz, hogy a kereszteket Úzvölgyébe szállíthassák.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere – amelynek területén a katonatemető is található – az MTI-nek elmondta:
„Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát” – jelentette ki. Hozzátette, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kapcsolatban áll a román hatóságokkal, akik tudnak Tîrnoveanu ék tervéről.

Történelemhamisítástól tart az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), és állásfoglalásban határolódik el attól, hogy valamennyi nemzet katonáinak emlékhelyet alakítsanak ki az úzvölgyi temetőben.
A korábban aktivistaként fellépő Mihai Tîrnoveanu – aki tavaly pártot alapított Nacionalista Mozgalom (Mişcarea Națională) néven –, közösségi oldalán
Azt állítja: az akció törvényes, mivel szerinte több irat is bizonyítja, hogy az első világháborúban az úzvölgyi harcokban elesett román katonák közül 148-at az úzvölgyi sírkertben hantoltak el.
Tîrnoveanu szerint
Hozzáteszi továbbá: ha a bíróság elrendelné a keresztek eltávolítását, nem tesznek eleget a felszólításnak, sőt, a Csíkszentmárton által korábban kihelyezett kereszteket is bíróságon támadják meg.
„Mi békét akarunk, de nem tűrjük a megaláztatást, és a lehető leghatározottabban elutasítjuk, hogy a hőseink emlékét lábbal tiporják” – írta Tîrnoveanu, aki szerint híveivel a „nyugalom és méltóság” jegyében megy Úzvölgyébe. Hozzátette: a helyzet legegyszerűbb megoldása az lenne, ha a román védelmi minisztérium tudomást véve keresztjeikről hivatalossá tenne egy román parcellát a sírkertben.

A Hargita és Bákó megyei hatóságok, illetve a védelmi minisztérium képviselői egyeztetést folytattak, miután végrehajtották a bákói táblabíróság jogerős ítéletét, és eltávolították a román katonák emlékére állított betonkereszteket.
A Történelemkutatók Egyesülete (Asociația Prospectorii Istoriei) eközben azt kérte a román hatóságoktól:
– írta a szervezet közleményére hivatkozva pénteken az Informatiahr.ro.
„Itt a pillanat, amikor a románoknak és magyaroknak össze kell fogniuk, és nemet mondaniuk a manipulációra” – idézi a Hargita megyei román portál a közleményt, amely szerint

Természetesen nem sokat váratott magára a szélsőséges románok reakciója sem, miután kiderült, hogy elbontották az Úzvölgyében illegálisan felállított betonkereszteket.
Az egyesület a memorandumát a román kormánynak, a parlamentnek, a Román Akadémiának, más bukaresti intézményeknek, a Hargita és Bákó megyei prefektúrának, a megyei önkormányzatnak is elküldte.
A moldvai és székelyföldi megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

Úzvölgye! Lebontották! Elvitték! – adta hírül csütörtöki Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Nicușor Dan államfő csütörtökön alkotmányossági kifogással fordult az alkotmánybírósághoz a barna medvék személyek és javaik elleni támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében.
Új idősotthont nyitott a polgármesteri hivatal Kolozsváron csütörtökön, a havi térítési díj a gondozási szükséglet mértékétől függően változik.
Kócza István feladatait Kupás Zsolt alpolgármester vette át megbízottként, aki a Krónikával azt is közölte, hogy miként vélekednek az érmelléki településen a korrupciós esetről.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
88 éves korában elhunyt Csapó I. József volt RMDSZ-es szenátor, az autonómiatörekvések egyik ismert képviselője.
Időkapszula került elő a Szatmár megyei Sárközújlak felújítás alatt álló katolikus templomának toronygombjából: a helyzetjelentést a Ceaușescu-rendszer legsötétebb, legnehezebb éveiben tapasztalt kilátástalan élethelyezetéről írta Áib Sándor néhai pap.
Közel 29 ezer eurónyi kenőpénz átvétele közben értek tetten kedden egy Bihar megyei RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség nyomozói.
Egyre több részlet derül ki az Arad megyei gyermekkéselésről, a háttérben húzódó zaklatásról és a rendszer hiányosságairól. Mihai Pașca prefektus közölte, hogy a vizsgálatok alapján a tragédiába torkolló konfliktust korábbi bántalmazások előzték meg.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye és az osztrák-magyar katonatemető az erőszakos román területfoglalás, a magyar emlékjelek megbecstelenítésének és a történelemhamisítás jelképe lett 2019 óta.
Fel kellett függeszteni Temesváron a Forradalom útjának építési munkálatait, amelyeket az uniós újjáépítési program (PNRR) keretében finanszíroznak, miután probléma merült fel az építéshez használt, Iránból behozott türkiz színű gránittal.
szóljon hozzá!