Szürreális soviniszta szeánsz keretében „mondtak ítéletet” Funarék az Osztrák–Magyar Monarchia fölött Gyulafehérváron

Gheorghe Funar, a dévai AUR-fiókszervezet vezetője, Tiberiu Bârstan, valamint két, szintén AUR-tag nő, Daniela Petronela Anca és Letiția Aman foglalt helyet –

A „történelmi ügyész” szerepét egy, a helyi román sajtó által „önjelölt író, történész és irodalomtörténészként” aposztrofált férfi, Laurean Stănchescu vállalta magára, aki ugyan többször is nekifutott, hogy ismertesse a vádakat, de végül nem jött össze – végezetül úgy összegzett, hogy „az itt elkövetett atrocitások miatt”.

– fogalmazott, bár azt nem indokolta meg, hogy miért.

Egyébként állítása szerint Ferenc József császártól és királytól származó dokumentumokhoz jutott hozzá, a bécsi birodalmi levéltárból és a Magyar Tudományos Akadémia levéltárából is szerzett iratokat – hogy konkrétan miről van szó, arról nem beszélt, és azt sem tárta a nyilvánosság elé, hogyan jutott be a szóban forgó levéltárakba. Mint mondta, „ez a mesterségem irodalomtörténészként”.

A természetesen elmarasztaló „ítélet” után Gheorghe Funar ragadta a kezébe a mikrofont, aki azzal kezdte, hogy

majd a tárgytól meglehetősen távolra eltérve arról kezdett ömlengeni, hogy Traianus császár személyesen asszisztált az általa a Föld első fővárosaként emlegetett egykori dák főváros, Sarmisegetuza megsemmisítésénél.

Funar szerint a 100 000 harcos befogadására képes egykori dél-erdélyi „ősfőváros” alatt a világ első földalatti városa is megépült, amelyből az ország és a világ számos pontjába vezettek alagutak.

Az általuk pellengérre állított Osztrák–Magyar Monarchia ugyanis csupán az 1867-es kiegyezés után jött létre, míg a Horea, Cloșca és Crișan-féle parasztlázadás – amely során mintegy 4000 embert, nagy többségében dél-erdélyi magyart, de rengeteg szászt is lemészároltak – 1784-ben zajlott.

Ráadásul csak Horeát és Cloșcát érte utol a jól kiérdemelt megtorlás – a kerékbe törés –, Crișan ugyanis még a börtönben öngyilkos lett.

A jelek szerint az önjelölt „történész” mégsem kutakodott eléggé alaposan a bécsi és budapesti levéltárakban. Bár az is lehet, hogy a dokumentumokat inkább az egykori dák főváros alatti alagutak valamelyikében találta…