
Fotó: Videófelvétel
Sajátos hangulatú „per” keretében, a város polgármesterének jelenlétében „mondott ítéletet” az Osztrák–Magyar Monarchia fölött Gheorghe Funar, Kolozsvár korábbi, soviniszta polgármestere a szintén szélsőségesen magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) helyi politikusaival Gyulafehérváron.
2023. november 03., 15:002023. november 03., 15:00
Az „ítélethozatallal” a 18. századi dél-erdélyi román parasztlázadás vezetői, Horea, Cloșca és Crișan kivégzése miatt marasztalták el az egykori dualista államalakulatot.
A csütörtök délutáni „tárgyalást” szabad téren tartották a dél-erdélyi városban, egy piros-sárga-kék trikolórral letakart asztal mögött, ahol
Gheorghe Funar, a dévai AUR-fiókszervezet vezetője, Tiberiu Bârstan, valamint két, szintén AUR-tag nő, Daniela Petronela Anca és Letiția Aman foglalt helyet –
A „történelmi ügyész” szerepét egy, a helyi román sajtó által „önjelölt író, történész és irodalomtörténészként” aposztrofált férfi, Laurean Stănchescu vállalta magára, aki ugyan többször is nekifutott, hogy ismertesse a vádakat, de végül nem jött össze – végezetül úgy összegzett, hogy „az itt elkövetett atrocitások miatt”.
– fogalmazott, bár azt nem indokolta meg, hogy miért.
Egyébként állítása szerint Ferenc József császártól és királytól származó dokumentumokhoz jutott hozzá, a bécsi birodalmi levéltárból és a Magyar Tudományos Akadémia levéltárából is szerzett iratokat – hogy konkrétan miről van szó, arról nem beszélt, és azt sem tárta a nyilvánosság elé, hogyan jutott be a szóban forgó levéltárakba. Mint mondta, „ez a mesterségem irodalomtörténészként”.
A természetesen elmarasztaló „ítélet” után Gheorghe Funar ragadta a kezébe a mikrofont, aki azzal kezdte, hogy
majd a tárgytól meglehetősen távolra eltérve arról kezdett ömlengeni, hogy Traianus császár személyesen asszisztált az általa a Föld első fővárosaként emlegetett egykori dák főváros, Sarmisegetuza megsemmisítésénél.
Funar szerint a 100 000 harcos befogadására képes egykori dél-erdélyi „ősfőváros” alatt a világ első földalatti városa is megépült, amelyből az ország és a világ számos pontjába vezettek alagutak.
Az általuk pellengérre állított Osztrák–Magyar Monarchia ugyanis csupán az 1867-es kiegyezés után jött létre, míg a Horea, Cloșca és Crișan-féle parasztlázadás – amely során mintegy 4000 embert, nagy többségében dél-erdélyi magyart, de rengeteg szászt is lemészároltak – 1784-ben zajlott.
Ráadásul csak Horeát és Cloșcát érte utol a jól kiérdemelt megtorlás – a kerékbe törés –, Crișan ugyanis még a börtönben öngyilkos lett.
A jelek szerint az önjelölt „történész” mégsem kutakodott eléggé alaposan a bécsi és budapesti levéltárakban. Bár az is lehet, hogy a dokumentumokat inkább az egykori dák főváros alatti alagutak valamelyikében találta…
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
szóljon hozzá!