Alkotmányellenes. Puskás Bálint szerint Iohannis nem indulhatna el a választásokon, amíg le nem mond az államfői tisztségről
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Klaus Iohannis államfőnek előbb le kell mondania ahhoz, hogy elindulhasson a parlamenti választásokon, az ezzel ellentétes törvénymódosító javaslat nem alkotmányos – vélekednek az ügyben megszólaló alkotmányjogászok.
2024. szeptember 23., 09:592024. szeptember 23., 09:59
2024. szeptember 23., 10:052024. szeptember 23., 10:05
Puskás Bálint, a taláros testület korábbi tagja a Krónikának hétfőn leszögezte: elvileg Iohannisnak is jogában áll elindulni a választásokon, de nem mindegy, milyen minőségben teszi ezt.
Mint ismeretes, az államfőt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeretné elindítani a szenátusi választáson, ennek érdekében olyan törvénymódosítást dolgozott ki, amely értelmében a mandátuma utolsó három hónapját töltő államfő elindulhat függetlenként valamely párt választási listáján.
– jelentette ki az alkotmányjogász.
„Nem lehetséges, hogy elnök vagyok, és elnöki minőségemben megjelenek egy pártlistán, mint független jelölt, bár elvileg bárki felkerülhet függetlenként egy párlistára. Ebben az esetben magáévá teszi a párt ideológiáját, törekvéseit, elképzeléseit, de ezt egy elnök nem teheti meg.
Másrészt az államfői tisztség bizonyos, az alkotmány által meghatározott keretek között mozog. Tehát
Tehát ha Iohannis el akar indulni, akkor le kell mondania az elnöki tisztségről” – jelentette ki egyértelműen Puskás Bálint a Krónikának nyilatkozva.
Az alkotmányos jogokat nem szabad korlátozni, az alaptörvény betartása a legfontosabb – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken.
Hasonlóan vélekedik Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke is.
Az alkotmányjogász vasárnap este a Digi24 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette, hogy Klaus Iohannis elnök nem indulhat szenátorjelöltként, amíg ő az államfő.
„Ez a törvényjavaslat kívül esik a demokratikus szabályokon” – mondta a PNL által beterjesztett módosítás kapcsán.
– mutatott rá Zegrean.
Még a szenátorok és a képviselők esetében is világosan kimondja az alkotmány, hogy hivatali idejük alatt nem tölthetnek be más közhivatalt” – magyarázta Zegrean.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a törvényt és a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyek kifejezetten kimondják, hogy egy évvel a választások előtt nem lehet megváltoztatni a választási törvényt.
Zegrean kifejtette, hogy
Alkotmányellenesnek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az államfő számára, hogy jelöltkjént elinduljon a parlamenti választáson.
A törvényjavaslatot a hét elején tárgyalja a Parlament, de előbb a kormány vezető erejét adó Sszociáldemokrata Pártnak (PSD) is rá kell bólintania.
A párt elnöksége hétfőn dönt a kérdésről, de Marcel Ciolacu miniszterelnök, a párt elnöke szombaton felidézte, hogy a Törvényhozási Tanács álláspontja szerint nem szükséges külön törvénymódosítás ahhoz, hogy az államfő elindulhasson a választásokon.
A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) ugyanakkor kedvezőtlenül véleményezte a liberálisok javaslatát, azzal érvelve, hogy „az elnök alkotmány által megkövetelt függetlensége megkérdőjeleződik, ha egy politikai párthoz csatlakozik, még akkor is, ha független marad a párt listáján” – mutat rá a CES, amely a választási törvény „nagyobb hitelességének és stabilitásának szükségességére” is hivatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!