
Alkotmányellenes. Puskás Bálint szerint Iohannis nem indulhatna el a választásokon, amíg le nem mond az államfői tisztségről
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Klaus Iohannis államfőnek előbb le kell mondania ahhoz, hogy elindulhasson a parlamenti választásokon, az ezzel ellentétes törvénymódosító javaslat nem alkotmányos – vélekednek az ügyben megszólaló alkotmányjogászok.
2024. szeptember 23., 09:592024. szeptember 23., 09:59
2024. szeptember 23., 10:052024. szeptember 23., 10:05
Puskás Bálint, a taláros testület korábbi tagja a Krónikának hétfőn leszögezte: elvileg Iohannisnak is jogában áll elindulni a választásokon, de nem mindegy, milyen minőségben teszi ezt.
Mint ismeretes, az államfőt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeretné elindítani a szenátusi választáson, ennek érdekében olyan törvénymódosítást dolgozott ki, amely értelmében a mandátuma utolsó három hónapját töltő államfő elindulhat függetlenként valamely párt választási listáján.
– jelentette ki az alkotmányjogász.
„Nem lehetséges, hogy elnök vagyok, és elnöki minőségemben megjelenek egy pártlistán, mint független jelölt, bár elvileg bárki felkerülhet függetlenként egy párlistára. Ebben az esetben magáévá teszi a párt ideológiáját, törekvéseit, elképzeléseit, de ezt egy elnök nem teheti meg.
Másrészt az államfői tisztség bizonyos, az alkotmány által meghatározott keretek között mozog. Tehát
Tehát ha Iohannis el akar indulni, akkor le kell mondania az elnöki tisztségről” – jelentette ki egyértelműen Puskás Bálint a Krónikának nyilatkozva.

Az alkotmányos jogokat nem szabad korlátozni, az alaptörvény betartása a legfontosabb – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken.
Hasonlóan vélekedik Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke is.
Az alkotmányjogász vasárnap este a Digi24 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette, hogy Klaus Iohannis elnök nem indulhat szenátorjelöltként, amíg ő az államfő.
„Ez a törvényjavaslat kívül esik a demokratikus szabályokon” – mondta a PNL által beterjesztett módosítás kapcsán.
– mutatott rá Zegrean.
Még a szenátorok és a képviselők esetében is világosan kimondja az alkotmány, hogy hivatali idejük alatt nem tölthetnek be más közhivatalt” – magyarázta Zegrean.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a törvényt és a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyek kifejezetten kimondják, hogy egy évvel a választások előtt nem lehet megváltoztatni a választási törvényt.
Zegrean kifejtette, hogy

Alkotmányellenesnek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az államfő számára, hogy jelöltkjént elinduljon a parlamenti választáson.
A törvényjavaslatot a hét elején tárgyalja a Parlament, de előbb a kormány vezető erejét adó Sszociáldemokrata Pártnak (PSD) is rá kell bólintania.
A párt elnöksége hétfőn dönt a kérdésről, de Marcel Ciolacu miniszterelnök, a párt elnöke szombaton felidézte, hogy a Törvényhozási Tanács álláspontja szerint nem szükséges külön törvénymódosítás ahhoz, hogy az államfő elindulhasson a választásokon.
A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) ugyanakkor kedvezőtlenül véleményezte a liberálisok javaslatát, azzal érvelve, hogy „az elnök alkotmány által megkövetelt függetlensége megkérdőjeleződik, ha egy politikai párthoz csatlakozik, még akkor is, ha független marad a párt listáján” – mutat rá a CES, amely a választási törvény „nagyobb hitelességének és stabilitásának szükségességére” is hivatkozik.
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
szóljon hozzá!