2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Buºoi csütörtöki közleményében azt hangsúlyozta: Martin Schulz téves információkkal rendelkezik a Kolozs megyei Nemeszsukon mûködõ ipari parkról, ahol a Nokia-gyár felépült. A román EP-képviselõ szerint a Tetarom I ipari park valóban az EU anyagi támogatásával épült 2004 és 2006 között, csakhogy a Nokia a Tetarom III nevû létesítmény területén építette fel üzemét, az ipari park kialakításához pedig – akárcsak a Tetarom II-es esetében – kizárólag a Kolozs Megyei Tanács és a bukaresti kormány biztosított finanszírozást. Cristian Buºoi ugyanakkor nem tartja természetesnek, hogy az EU beavatkozzon a nemzetközi nagyvállalat döntéseibe. Az EP-képviselõ aláhúzta, noha a Nokia németországi gyárának bezárásával valóban megszûnik kétezer munkahely, Romániában, ahol Németországhoz képest jóval alacsonyabb az életszínvonal, 15 ezer új munkahely létesül. Eközben Corina Creþu szociáldemokrata EP-képviselõ az Európa Gazdasági és Szociális Modellje elnevezésû parlamenti munkacsoportjának csütörtöki ülésén kiemelte: a Nokia romániai beruházása nem lehet nézeteltérések forrása az EP-ben. „A Kolozs megyei üzem beindításával kapcsolatos döntés kizárólag a Nokia cégé, a beruházás idõszerûsége és hasznossága pedig nem lehet vita tárgya, amíg a közösségi szabályok nem sérülnek\" – figyelmeztetett Creþu. Hangoztatta továbbá, hogy az európai gazdaságban már korábban beindult a gyártási kapacitások áthelyezése, és Románia is sok munkahelyet veszített, amikor az utóbbi években a könnyûipari cégek keletebbre helyezték gyártóegységeiket. Közben a német kormány felszólította a Nokia-konszern vezetõségét: adjon magyarázatot arra, hogy miért döntött bochumi mobiltelefon-üzemének Romániába helyezésérõl. A kabinet közleménye azt követõen látott napvilágot, hogy a finn cég szóvivõje Helsinkiben korábban bejelentette: nem kíván tárgyalni az üzem további, bochumi mûködtetésérõl. A Michael Glos konzervatív gazdasági miniszter nevében megfogalmazott állásfoglalás ugyanakkor magyarázatot követelt, s haladéktalan tárgyalásokat sürgetett. A német parlament délelõtti ülésén a képviselõk pártállástól függetlenül – a jobboldaltól a baloldalig teljes egyetértésben – elítélték a Nokia döntését. A finn távközlési cég az elmúlt években a szövetségi, illetve a tartományi hatóságoktól mintegy 90 millió euró támogatáshoz jutott, amit most a német fél visszakövetel. Ezt azonban a Nokia a leghatározottabban visszautasította. A támogatás fejében egyébként a Nokia vállalta, hogy az üzemben 2856 munkahelyet létesít, ez azonban német vélemény szerint nem történt meg. A finn cég elleni vádak olyan élesek voltak, hogy több konzervatív képviselõ egyszerûen támogatási csalással vádolta a finn céget. Tárgyalásokat kezdeményezett a Nokiával Jürgen Rüttgers, az érintett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, de ezt a cég vezetése csütörtök délután visszautasította. Elõzõleg Rüttgers egy nyilatkozatban kijelentette: a német fél kompromisszumos ajánlatot kíván tenni a Nokiának, vállalva a termelési költségek csökkentését. Németországban mind több az olyan hang, amely a helyzetet visszafordíthatatlannak tartja. Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetõje rádiónyilatkozatában úgy vélte: kevés a remény a tárgyalásokra, illetve arra, hogy a Nokia megváltoztatja döntését. Schulz szerint azt „a kapitalizmus farkastörvényei\" diktálták. A Nokia döntése több mint 4000 németországi munkahelyet fenyeget, köztük a bochumi üzem jelenlegi 2300 alkalmazottjáét, valamint mintegy 2000 beszállító, továbbá úgynevezett kölcsönmunkás pozícióját. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok