2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Buºoi csütörtöki közleményében azt hangsúlyozta: Martin Schulz téves információkkal rendelkezik a Kolozs megyei Nemeszsukon mûködõ ipari parkról, ahol a Nokia-gyár felépült. A román EP-képviselõ szerint a Tetarom I ipari park valóban az EU anyagi támogatásával épült 2004 és 2006 között, csakhogy a Nokia a Tetarom III nevû létesítmény területén építette fel üzemét, az ipari park kialakításához pedig – akárcsak a Tetarom II-es esetében – kizárólag a Kolozs Megyei Tanács és a bukaresti kormány biztosított finanszírozást. Cristian Buºoi ugyanakkor nem tartja természetesnek, hogy az EU beavatkozzon a nemzetközi nagyvállalat döntéseibe. Az EP-képviselõ aláhúzta, noha a Nokia németországi gyárának bezárásával valóban megszûnik kétezer munkahely, Romániában, ahol Németországhoz képest jóval alacsonyabb az életszínvonal, 15 ezer új munkahely létesül. Eközben Corina Creþu szociáldemokrata EP-képviselõ az Európa Gazdasági és Szociális Modellje elnevezésû parlamenti munkacsoportjának csütörtöki ülésén kiemelte: a Nokia romániai beruházása nem lehet nézeteltérések forrása az EP-ben. „A Kolozs megyei üzem beindításával kapcsolatos döntés kizárólag a Nokia cégé, a beruházás idõszerûsége és hasznossága pedig nem lehet vita tárgya, amíg a közösségi szabályok nem sérülnek\" – figyelmeztetett Creþu. Hangoztatta továbbá, hogy az európai gazdaságban már korábban beindult a gyártási kapacitások áthelyezése, és Románia is sok munkahelyet veszített, amikor az utóbbi években a könnyûipari cégek keletebbre helyezték gyártóegységeiket. Közben a német kormány felszólította a Nokia-konszern vezetõségét: adjon magyarázatot arra, hogy miért döntött bochumi mobiltelefon-üzemének Romániába helyezésérõl. A kabinet közleménye azt követõen látott napvilágot, hogy a finn cég szóvivõje Helsinkiben korábban bejelentette: nem kíván tárgyalni az üzem további, bochumi mûködtetésérõl. A Michael Glos konzervatív gazdasági miniszter nevében megfogalmazott állásfoglalás ugyanakkor magyarázatot követelt, s haladéktalan tárgyalásokat sürgetett. A német parlament délelõtti ülésén a képviselõk pártállástól függetlenül – a jobboldaltól a baloldalig teljes egyetértésben – elítélték a Nokia döntését. A finn távközlési cég az elmúlt években a szövetségi, illetve a tartományi hatóságoktól mintegy 90 millió euró támogatáshoz jutott, amit most a német fél visszakövetel. Ezt azonban a Nokia a leghatározottabban visszautasította. A támogatás fejében egyébként a Nokia vállalta, hogy az üzemben 2856 munkahelyet létesít, ez azonban német vélemény szerint nem történt meg. A finn cég elleni vádak olyan élesek voltak, hogy több konzervatív képviselõ egyszerûen támogatási csalással vádolta a finn céget. Tárgyalásokat kezdeményezett a Nokiával Jürgen Rüttgers, az érintett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, de ezt a cég vezetése csütörtök délután visszautasította. Elõzõleg Rüttgers egy nyilatkozatban kijelentette: a német fél kompromisszumos ajánlatot kíván tenni a Nokiának, vállalva a termelési költségek csökkentését. Németországban mind több az olyan hang, amely a helyzetet visszafordíthatatlannak tartja. Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetõje rádiónyilatkozatában úgy vélte: kevés a remény a tárgyalásokra, illetve arra, hogy a Nokia megváltoztatja döntését. Schulz szerint azt „a kapitalizmus farkastörvényei\" diktálták. A Nokia döntése több mint 4000 németországi munkahelyet fenyeget, köztük a bochumi üzem jelenlegi 2300 alkalmazottjáét, valamint mintegy 2000 beszállító, továbbá úgynevezett kölcsönmunkás pozícióját. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Látogatottsági adatok