2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Buºoi csütörtöki közleményében azt hangsúlyozta: Martin Schulz téves információkkal rendelkezik a Kolozs megyei Nemeszsukon mûködõ ipari parkról, ahol a Nokia-gyár felépült. A román EP-képviselõ szerint a Tetarom I ipari park valóban az EU anyagi támogatásával épült 2004 és 2006 között, csakhogy a Nokia a Tetarom III nevû létesítmény területén építette fel üzemét, az ipari park kialakításához pedig – akárcsak a Tetarom II-es esetében – kizárólag a Kolozs Megyei Tanács és a bukaresti kormány biztosított finanszírozást. Cristian Buºoi ugyanakkor nem tartja természetesnek, hogy az EU beavatkozzon a nemzetközi nagyvállalat döntéseibe. Az EP-képviselõ aláhúzta, noha a Nokia németországi gyárának bezárásával valóban megszûnik kétezer munkahely, Romániában, ahol Németországhoz képest jóval alacsonyabb az életszínvonal, 15 ezer új munkahely létesül. Eközben Corina Creþu szociáldemokrata EP-képviselõ az Európa Gazdasági és Szociális Modellje elnevezésû parlamenti munkacsoportjának csütörtöki ülésén kiemelte: a Nokia romániai beruházása nem lehet nézeteltérések forrása az EP-ben. „A Kolozs megyei üzem beindításával kapcsolatos döntés kizárólag a Nokia cégé, a beruházás idõszerûsége és hasznossága pedig nem lehet vita tárgya, amíg a közösségi szabályok nem sérülnek\" – figyelmeztetett Creþu. Hangoztatta továbbá, hogy az európai gazdaságban már korábban beindult a gyártási kapacitások áthelyezése, és Románia is sok munkahelyet veszített, amikor az utóbbi években a könnyûipari cégek keletebbre helyezték gyártóegységeiket. Közben a német kormány felszólította a Nokia-konszern vezetõségét: adjon magyarázatot arra, hogy miért döntött bochumi mobiltelefon-üzemének Romániába helyezésérõl. A kabinet közleménye azt követõen látott napvilágot, hogy a finn cég szóvivõje Helsinkiben korábban bejelentette: nem kíván tárgyalni az üzem további, bochumi mûködtetésérõl. A Michael Glos konzervatív gazdasági miniszter nevében megfogalmazott állásfoglalás ugyanakkor magyarázatot követelt, s haladéktalan tárgyalásokat sürgetett. A német parlament délelõtti ülésén a képviselõk pártállástól függetlenül – a jobboldaltól a baloldalig teljes egyetértésben – elítélték a Nokia döntését. A finn távközlési cég az elmúlt években a szövetségi, illetve a tartományi hatóságoktól mintegy 90 millió euró támogatáshoz jutott, amit most a német fél visszakövetel. Ezt azonban a Nokia a leghatározottabban visszautasította. A támogatás fejében egyébként a Nokia vállalta, hogy az üzemben 2856 munkahelyet létesít, ez azonban német vélemény szerint nem történt meg. A finn cég elleni vádak olyan élesek voltak, hogy több konzervatív képviselõ egyszerûen támogatási csalással vádolta a finn céget. Tárgyalásokat kezdeményezett a Nokiával Jürgen Rüttgers, az érintett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, de ezt a cég vezetése csütörtök délután visszautasította. Elõzõleg Rüttgers egy nyilatkozatban kijelentette: a német fél kompromisszumos ajánlatot kíván tenni a Nokiának, vállalva a termelési költségek csökkentését. Németországban mind több az olyan hang, amely a helyzetet visszafordíthatatlannak tartja. Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetõje rádiónyilatkozatában úgy vélte: kevés a remény a tárgyalásokra, illetve arra, hogy a Nokia megváltoztatja döntését. Schulz szerint azt „a kapitalizmus farkastörvényei\" diktálták. A Nokia döntése több mint 4000 németországi munkahelyet fenyeget, köztük a bochumi üzem jelenlegi 2300 alkalmazottjáét, valamint mintegy 2000 beszállító, továbbá úgynevezett kölcsönmunkás pozícióját. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Nem érdemes hivatalos bejelentésre számítani az új miniszterelnök személyéről és az új kormány összetételéről a parlamenti pártokkal folytatandó hétfői konzultáció után – jelentette ki pénteken Nicuşor Dan államfő.
Látogatottsági adatok