Uniós vita forrása a Nokia

Buºoi csütörtöki közleményében azt hangsúlyozta: Martin Schulz téves információkkal rendelkezik a Kolozs megyei Nemeszsukon mûködõ ipari parkról, ahol a Nokia-gyár felépült. A román EP-képviselõ szerint a Tetarom I ipari park valóban az EU anyagi támogatásával épült 2004 és 2006 között, csakhogy a Nokia a Tetarom III nevû létesítmény területén építette fel üzemét, az ipari park kialakításához pedig – akárcsak a Tetarom II-es esetében – kizárólag a Kolozs Megyei Tanács és a bukaresti kormány biztosított finanszírozást.

Cristian Buºoi ugyanakkor nem tartja természetesnek, hogy az EU beavatkozzon a nemzetközi nagyvállalat döntéseibe. Az EP-képviselõ aláhúzta, noha a Nokia németországi gyárának bezárásával valóban megszûnik kétezer munkahely, Romániában, ahol Németországhoz képest jóval alacsonyabb az életszínvonal, 15 ezer új munkahely létesül.

Eközben Corina Creþu szociáldemokrata EP-képviselõ az Európa Gazdasági és Szociális Modellje elnevezésû parlamenti munkacsoportjának csütörtöki ülésén kiemelte: a Nokia romániai beruházása nem lehet nézeteltérések forrása az EP-ben.

„A Kolozs megyei üzem beindításával kapcsolatos döntés kizárólag a Nokia cégé, a beruházás idõszerûsége és hasznossága pedig nem lehet vita tárgya, amíg a közösségi szabályok nem sérülnek\" – figyelmeztetett Creþu. Hangoztatta továbbá, hogy az európai gazdaságban már korábban beindult a gyártási kapacitások áthelyezése, és Románia is sok munkahelyet veszített, amikor az utóbbi években a könnyûipari cégek keletebbre helyezték gyártóegységeiket.

Közben a német kormány felszólította a Nokia-konszern vezetõségét: adjon magyarázatot arra, hogy miért döntött bochumi mobiltelefon-üzemének Romániába helyezésérõl. A kabinet közleménye azt követõen látott napvilágot, hogy a finn cég szóvivõje Helsinkiben korábban bejelentette: nem kíván tárgyalni az üzem további, bochumi mûködtetésérõl. A Michael Glos konzervatív gazdasági miniszter nevében megfogalmazott állásfoglalás ugyanakkor magyarázatot követelt, s haladéktalan tárgyalásokat sürgetett. A német parlament délelõtti ülésén a képviselõk pártállástól függetlenül – a jobboldaltól a baloldalig teljes egyetértésben – elítélték a Nokia döntését.

A finn távközlési cég az elmúlt években a szövetségi, illetve a tartományi hatóságoktól mintegy 90 millió euró támogatáshoz jutott, amit most a német fél visszakövetel. Ezt azonban a Nokia a leghatározottabban visszautasította. A támogatás fejében egyébként a Nokia vállalta, hogy az üzemben 2856 munkahelyet létesít, ez azonban német vélemény szerint nem történt meg. A finn cég elleni vádak olyan élesek voltak, hogy több konzervatív képviselõ egyszerûen támogatási csalással vádolta a finn céget. Tárgyalásokat kezdeményezett a Nokiával Jürgen Rüttgers, az érintett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, de ezt a cég vezetése csütörtök délután visszautasította. Elõzõleg Rüttgers egy nyilatkozatban kijelentette: a német fél kompromisszumos ajánlatot kíván tenni a Nokiának, vállalva a termelési költségek csökkentését.

Németországban mind több az olyan hang, amely a helyzetet visszafordíthatatlannak tartja. Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetõje rádiónyilatkozatában úgy vélte: kevés a remény a tárgyalásokra, illetve arra, hogy a Nokia megváltoztatja döntését. Schulz szerint azt „a kapitalizmus farkastörvényei\" diktálták.

A Nokia döntése több mint 4000 németországi munkahelyet fenyeget, köztük a bochumi üzem jelenlegi 2300 alkalmazottjáét, valamint mintegy 2000 beszállító, továbbá úgynevezett kölcsönmunkás pozícióját.

Hírösszefoglaló