Új választási rendszer

A törvény ellen a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselõi szavaztak, míg az RMDSZ-es honatyák tartózkodtak. Márton Árpád, a szövetség képviselõházi frakcióvezetõje a Krónika kérdésére elmondta: azért tartózkodtak, mivel nem kaptak garanciát arra, hogy a törvény nem a magyar képviselet parlamentbõl történõ kiszorítását célozza, ráadásul több alkotmányellenes elemet is észleltek a tegnap elfogadott törvényben. A cikkelyenkénti szavazás során elfogadták azt a kiegészítést is, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyújtott be a tervezethez, és amely azt irányozza elõ, hogy a megyei önkormányzatok elnökeit is közvetlen szavazással válasszák meg.

A képviselõk annak ellenére szavazták meg a módosítást, hogy azt korábban az illetékes parlamenti szakbizottság elvetette. A tegnapi voksoláson 132 „igen\", 42 „nem\" szavazat és 62 tartózkodás mellett bólintottak rá a megyei önkormányzati vezetõk közvetlenül történõ megválasztására. A PSD azon javaslatát is megszavazták, amelynek értelmében a megyei közgyûlés ülésén a jövõben az elnök is szavazati joggal bír majd. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ jelezte: nem ért egyet a módosítással, és a két kormánypárthoz a PRM és a Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Az ellenzõk nem zárták ki, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a módosítást, sõt a PRM jelezte: máris elkezdte az aláírásgyûjtést ez ügyben.

PSD–PD-L-koalíció

Mint arról már beszámoltunk, az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetését Traian Bãsescu államfõ vetette fel, azzal érvelve, hogy az hozzájárul a politikai osztály megtisztulásához. A tegnap megszavazott jogszabály értelmében a képviselõket és szenátorokat egyéni választókerületekben választják meg, egyfordulós szavazás során. Amennyiben egy jelölt megszerzi a voksok felét, plusz egy szavazatot egy választókerületben, mandátumhoz jut. Arra az esetre, ha nem dõlne el a voksolás során a mandátum sorsa, szintén a PSD által javasolt módszert fogadták el a honatyák a betöltetlenül maradt képviselõi helyek elosztására. Az Anghel Stanciu képviselõ által benyújtott tervezet értelmében a szabad mandátumokat annak függvényében osztják ki a jelöltek között, hogy azok milyen arányban szerezték meg az egy mandátumhoz szükséges szavazatokat. A pártok többsége ugyan ezt elvetette, rámutatva, hogy igazságtalan elosztáshoz vezet, mivel a nagyobb választókerületben induló jelöltek több szavazatot gyûjtenek össze, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) támogatásával végül azonban mégis sikerült elfogadni az indítványt.

A PD-L egyúttal azt is szorgalmazta, hogy rögzítsék: a választókerületek mérete közötti eltérés ne haladja meg a 10–15 százalékot, ám ezt procedurális okokra hivatkozva elvetették. Mihai Voicu parlamenti kapcsolatokért felelõs miniszter szerint a választókerületek határvonalait úgy kell megvonni, hogy minél kisebbek legyenek az egyenlõtlenségek, ám hozzátette, ez nem minden esetben lehetséges. A választókerületek kialakítására bizottságot hoznak létre, amelynek 90 napon belül el kell készülnie a munkával. Arról már a korábbi egyeztetéseken megállapodtak a pártok, hogy a képviselõházban 70 ezer, a szenátusban 160 ezer választót képvisel majd egy honatya. A jogszabályban benne maradt az úgynevezett alternatív választási küszöb is, azaz azon párt, amely hat képviselõi és három szenátusi választókerületben elsõ helyen végez, bejut a parlamentbe, még akkor is, ha országos szinten nem éri el az öt százalékot.

Magyarellenes él?

Márton Árpád, az RMDSZ képviselõházi csoportjának vezetõje a Krónikának elmondta, a jogszabályban semmilyen garancia sincs arra, hogy nem fogják a magyar közösség parlamentbõl történõ „kiebrudalására\" használni. „A vita során fölvetettük, hogy látni szeretnénk az egyéni választókerületek határait, és a parlamenti küszöb eltörlését is javasoltuk a kisebbségek számára. Egyik sem teljesült, ezért nem szavaztuk meg a jogszabályt\" – mondta Márton. Mint kifejtette, a továbbiakban fennáll annak a veszélye, hogy a választókerületeket a magyar közösség számára kedvezõtlenül alakítják ki.

Hozzátette: a törvényben számos alkotmányellenes cikkely is szerepel. A frakcióvezetõ szerint idesorolható, hogy nem szavatolja a reprezentativitást. „Emellett az alkotmánybíróság korábban úgy döntött, hogy a képviselõket közvetlenül kell megválasztani – ám az esetek hatvan százalékában ez nem így lesz, mivel a második vagy harmadik helyezettek jutnak mandátumhoz\" – mutatott rá. Mint elmagyarázta, ez azért történhet meg, mert a leadott voksok alapján kiszámítják, hogy egy párt hány mandátumhoz jut egy megyében. Ezért hiába nyeri meg tíz kerületbõl az összesben a választást a párt jelöltje, ha megyei szinten csak 35 százalék voksolt rá, akkor három mandátumot kap, a fennálló öt százalék pedig bekerül egy országos kosárba, ahonnan több körbõl álló eljárás során osztják vissza a mandátumokat. „Az egész rendszer olyan, mint a rulett\" – jellemezte Márton. A képviselõ azt is alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy azok, akik nem tartózkodnak a lakhelyük szerinti választókerületben, nem voksolhatnak, és azok sem, akik külföldön tartózkodnak, és nem rendelkeznek külföldi állandó lakhellyel. A választhatóság elve is sérül, mivel a pártoknak minden egyes jelölt után öt minimálbérnek megfelelõ összeget kell befizetnie egy alapba, amit akkor kap vissza, ha a párt országos szinten eléri a két százalékot. „Ez pedig csak a gazdag vagy gazdag személyek által irányított pártoknak kedvez\" – mutatott rá Márton Árpád. Közölte ugyanakkor, hogy az RMDSZ ezek ellenére sem kívánja megtámadni a törvényt az alkotmánybíróságon, ezt másokra hagyja. „Ehelyett igyekszünk, hogy elérjük: tisztességesen rajzolják meg a választókerületek határait, valamint azon, hogy megértessük a választókkal: még ebben a formában is érvényesíthetõek a voksok, így érdemes a kisebb pártokra szavazni\" – mutatott rá a frakcióvezetõ.

Mihai Voicu üdvözölte a törvény elfogadását, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a megyei önkormányzatok elnökeinek megválasztására vonatkozó cikkely elfogadása miatt, mivel úgy vélte: annak esetleges alkotmányellenessége az egész jogszabály szempontjából káros lehet.

Anghel Stanciu úgy vélekedett, a jogszabály hozzájárul a politikai osztály megtisztulásához, amely szerinte a PD-L-s honatyákkal kezdõdik majd, akik ódzkodtak a kétfordulós választás elfogadásától, amely nehezebbé tette volna az „elnöki párt\" számára a parlamenti többség megszerzését. Cristian Rãdulescu PD-L-s képviselõ szintén pozitívumként értékelte a jogszabály megszavazását, ugyanakkor rámutatott: az további tökéletesítésre szorul.