Fotó: Haáz Vince
Egy friss jelentés szerint Romániában az iskolai év rövidebb – és kevesebb a diákok oktatásban töltött óráinak száma –, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban átlagosan, és ez összefüggésben állhat a tanulók PISA-teszteken nyújtott viszonylag gyenge eredményeivel.
2024. augusztus 11., 15:162024. augusztus 11., 15:16
Az Edupedu portál cikke szerint egy friss jelentés arra az összefüggésre igyekszik rámutatni, hogy a szokatlanul sok, hosszú romániai vakáció hatással lehet a diákok teljesítményére, továbbá, fokozza az „oktatási egyenlőtlenségeket”.
A Hogyan szervezik az iskolai évet az OECD-országokban? című jelentés szerint első ránézésre nem feltétlenül egyértelmű a kapcsolat az oktatási idő (illetve az oktatási hetek) és a tanulók teljesítménye között, hanem több befolyásoló tényezőt is figyelembe kell venni a kérdés kapcsán – például a tanítás minőségét, a magánoktatásban való részvételt és az iskolán kívüli tevékenységeket –, hogy hiteles képet kapjunk.
Egyes országokban több hétből áll a tanév, ám kevesebb napi óraszámmal, máshol a napi óraszám nagyobb és rövidebb a tanév összidőtartama.
Az elemzés Romániát azon országok közé sorolja, amelyek az általános iskolában mind az óraszám, mind az iskolai hetek szempontjából alacsony számokat mutat: a román iskolák tanrendje csak Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot előzi meg az általános iskolai óraszám tekintetében, míg a tanítási hetek számában csak Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Görögországot.
A 2023-as adatokkal dolgozó jelentésben Románia az OECD (tagállamok+partnerek) középmezőnyében szerepel a kötelező oktatásban eltöltött órák számát tekintve: az általános iskolában 3600 órát, gimnáziumban 4002 órát számlálva. Az adatok szerint Európában Olaszországban és Hollandiában, világszinten Ausztráliában, Kolumbiában és Costa Ricán a legnagyobb az oktatásban töltött órák száma.
Románia másfelől „élen jár” az iskolai szünetek összhosszát tekintve, továbbá a hetedik leghosszabb nyári szünettel rendelkezik Lettország, Olaszország, Görögország, Litvánia, Törökország és Észtország után.
Hozzáteszik, hogy emiatt egyes országok fontolóra vették a tanév struktúrájának megváltoztatását, azonban a nyári szünet lerövidítése jelentős kihívásokkal járhat, mivel egy ilyen változás nem lenne népszerű a diákok, szülők és tanárok körében sem.
A jelentésben összevetették a 6 és14 év közötti diákok matematika óráinak számát a 2022-es PISA-teszt eredményeivel. Ebből a szempontból Románia azon országok közé tartozik, ahol a matematika órák száma az átlag fölött van, de a 2022-es PISA teszten elért átlagpontszám jelentősen az OECD átlaga alatt van. Így az adatok alapján nem állítható, hogy azok a diákok, akik a legtöbb matematikai órán vesznek részt, a legjobb eredményeket érik el. Így például az észt, finn, dél-koreai vagy szlovén diákok átlag feletti eredményeket értek el a teszteken, de az iskolai matematika órák száma átlag alatt van esetükben.
Az elemzés szerint az eredményre számos lehetséges magyarázat létezik: például, hogy az iskolai tanítási idő egyes esetekben csak részben fedi a tanulási időt – Dél-Koreában például ezt jelentős számú magánórával egészítik ki. Továbbá a tanórák mennyisége nem garancia az oktatás minőségére: több matematika óra nem jelenti automatikusan a jobb eredményeket, ha a tanítási módszerek hatástalanok. Illetve más tényezőket is figyelembe kell venni: a tanárok minőségét, a diákok motivációját, az egyének matematikai hajlamát.
Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok több tanórát sűrítenek kevesebb iskolai hétbe – ami kihívást jelenthet azoknak a diákoknak, akiknek tanulási nehézségeik vannak, mivel a sűrített program kevesebb lehetőséget biztosít az anyag pótlására. Az olyan országok mint Csehország vagy Japán, kevesebb tanítási órát szerveznek több hétre elosztva, ami lehetővé teszi a diákok számára, hogy jobban elmélyüljenek az anyagban.
A romániai tanulók által a 2022-es PISA-felmérésen elért eredmények nagyvonalakban megegyeznek a 2018-as tesztelésen elértekkel – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!