
Fotó: Krónika
Mint arról beszámoltunk, a képviselőház kedden egyhangúlag megszavazta a Szociáldemokrata Párt azon indítványát, amelynek értelmében október elsejétől az egyetemi tanárok fizetését 74, a közoktatásban tevékenykedő pedagógusokét pedig 54 százalékkal emelik.
A kormányfő már szerdán is bírálta a parlament határozatát, szuperpopulista kezdeményezésként minősítve a jogszabályt. Most úgy vélte, egyeztetéssorozatot kell kezdeni a szakszervezetek és a pártok képviselőivel, és elemzést kell készíteni a helyzet kapcsán. „Egyetértek azzal, hogy mindenhol emeljék a béreket, ugyanakkor a fizetésemelésről szóló döntés meghozatalakor nem csupán a letöltött szolgálati időt kell figyelembe venni, mint a kommunizmus idején, hanem az oktató felkészültségét is. A jó teljesítményt és a minőséget jutalmazni kell, ha valós reformot szeretnénk az oktatásügyben, és versenyképessé kívánjuk tenni” – szögezte le a kormányfő.
A miniszterelnök elismerte, hogy az alacsony bérek miatt vált a tanári pálya kevésbé vonzóvá a fiatalok számára, és rámutatott, a kormánynak a pártokkal és a szakszervezetekkel egyeztetve kell megoldást találnia. Leszögezte: a béremelésnek valós alapokon kell nyugodnia, az 50 százalékos bérfejlesztést ugyanakkor az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. Rámutatott: ilyen mértékű fizetésemelésre a világ egyetlen országában sincs példa – legfeljebb abban az esetben, ha túl magas az infláció. A kormányfő egyébként egyeztetett a kérdésben Cristian Adomniţei oktatási miniszterrel is, aki – bár korábban maga is bírálta a PSD kezdeményezését – végül megszavazta a béremelést. A kormányfő rámutatott: a növeléshez szükséges összeg a 2009-es GDP 1 százalékát teszi ki, ráadásul a béremelésre vonatkozó döntés további követeléseket gerjeszt. A miniszter számításai szerint egyébként a tervezett béremeléshez mintegy 1,4 milliárd lej szükséges.
A téma kapcsán megszólalt Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter is, aki szerint a béremelés gyakorlatba ültetése inflációgerjesztő hatással járna, és veszélybe sodorná az ország gazdasági stabilitását, ezzel együtt pedig európai uniós státusát is. Közölte: előfordulhat, hogy a kormány alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.