Fotó: Krónika
Mint arról beszámoltunk, a képviselőház kedden egyhangúlag megszavazta a Szociáldemokrata Párt azon indítványát, amelynek értelmében október elsejétől az egyetemi tanárok fizetését 74, a közoktatásban tevékenykedő pedagógusokét pedig 54 százalékkal emelik.
A kormányfő már szerdán is bírálta a parlament határozatát, szuperpopulista kezdeményezésként minősítve a jogszabályt. Most úgy vélte, egyeztetéssorozatot kell kezdeni a szakszervezetek és a pártok képviselőivel, és elemzést kell készíteni a helyzet kapcsán. „Egyetértek azzal, hogy mindenhol emeljék a béreket, ugyanakkor a fizetésemelésről szóló döntés meghozatalakor nem csupán a letöltött szolgálati időt kell figyelembe venni, mint a kommunizmus idején, hanem az oktató felkészültségét is. A jó teljesítményt és a minőséget jutalmazni kell, ha valós reformot szeretnénk az oktatásügyben, és versenyképessé kívánjuk tenni” – szögezte le a kormányfő.
A miniszterelnök elismerte, hogy az alacsony bérek miatt vált a tanári pálya kevésbé vonzóvá a fiatalok számára, és rámutatott, a kormánynak a pártokkal és a szakszervezetekkel egyeztetve kell megoldást találnia. Leszögezte: a béremelésnek valós alapokon kell nyugodnia, az 50 százalékos bérfejlesztést ugyanakkor az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. Rámutatott: ilyen mértékű fizetésemelésre a világ egyetlen országában sincs példa – legfeljebb abban az esetben, ha túl magas az infláció. A kormányfő egyébként egyeztetett a kérdésben Cristian Adomniţei oktatási miniszterrel is, aki – bár korábban maga is bírálta a PSD kezdeményezését – végül megszavazta a béremelést. A kormányfő rámutatott: a növeléshez szükséges összeg a 2009-es GDP 1 százalékát teszi ki, ráadásul a béremelésre vonatkozó döntés további követeléseket gerjeszt. A miniszter számításai szerint egyébként a tervezett béremeléshez mintegy 1,4 milliárd lej szükséges.
A téma kapcsán megszólalt Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter is, aki szerint a béremelés gyakorlatba ültetése inflációgerjesztő hatással járna, és veszélybe sodorná az ország gazdasági stabilitását, ezzel együtt pedig európai uniós státusát is. Közölte: előfordulhat, hogy a kormány alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.