Tăriceanu egyeztetne a bérekről

Mint arról beszámoltunk, a képviselőház kedden egyhangúlag megszavazta a Szociáldemokrata Párt azon indítványát, amelynek értelmében október elsejétől az egyetemi tanárok fizetését 74, a közoktatásban tevékenykedő pedagógusokét pedig 54 százalékkal emelik.
A kormányfő már szerdán is bírálta a parlament határozatát, szuperpopulista kezdeményezésként minősítve a jogszabályt. Most úgy vélte, egyeztetéssorozatot kell kezdeni a szakszervezetek és a pártok képviselőivel, és elemzést kell készíteni a helyzet kapcsán. „Egyetértek azzal, hogy mindenhol emeljék a béreket, ugyanakkor a fizetésemelésről szóló döntés meghozatalakor nem csupán a letöltött szolgálati időt kell figyelembe venni, mint a kommunizmus idején, hanem az oktató felkészültségét is. A jó teljesítményt és a minőséget jutalmazni kell, ha valós reformot szeretnénk az oktatásügyben, és versenyképessé kívánjuk tenni” – szögezte le a kormányfő.
A miniszterelnök elismerte, hogy az alacsony bérek miatt vált a tanári pálya kevésbé vonzóvá a fiatalok számára, és rámutatott, a kormánynak a pártokkal és a szakszervezetekkel egyeztetve kell megoldást találnia. Leszögezte: a béremelésnek valós alapokon kell nyugodnia, az 50 százalékos bérfejlesztést ugyanakkor az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. Rámutatott: ilyen mértékű fizetésemelésre a világ egyetlen országában sincs példa – legfeljebb abban az esetben, ha túl magas az infláció. A kormányfő egyébként egyeztetett a kérdésben Cristian Adomniţei oktatási miniszterrel is, aki – bár korábban maga is bírálta a PSD kezdeményezését – végül megszavazta a béremelést. A kormányfő rámutatott: a növeléshez szükséges összeg a 2009-es GDP 1 százalékát teszi ki, ráadásul a béremelésre vonatkozó döntés további követeléseket gerjeszt. A miniszter számításai szerint egyébként a tervezett béremeléshez mintegy 1,4 milliárd lej szükséges.
A téma kapcsán megszólalt Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter is, aki szerint a béremelés gyakorlatba ültetése inflációgerjesztő hatással járna, és veszélybe sodorná az ország gazdasági stabilitását, ezzel együtt pedig európai uniós státusát is. Közölte: előfordulhat, hogy a kormány alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.