Titkos marad a hírszerzés álláspontja Iohannis Erdély „kiárusításáról” tett kijelentéséről

Kirohanását annak kapcsán intézte, hogy a bukaresti képviselőház hallgatólagosan elfogadta a területi önrendelkezésre vonatkozó autonómiastatútum tervezetét. Iohannis egyúttal azt sugalmazta, hogy titkos megállapodás létezik erről az ellenzéki alakulat és Orbán Viktor magyar kormányfő között.

A főleg magyar, de román részről is hatalmas felháborodást kiváltó nyilatkozatot követően az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ötezer lejre bírságolta Iohannist hátrányos megkülönböztetés és a méltósághoz való jog etnikai/nemzetiségi alapon való megsértése miatt.

mivel a nyomozó hatóság szerint a kijelentés nem ütközik a büntetőtörvénykönyv vonatkozó előírásába.

Iohannis több oldalról bírált kirohanása nyomán a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága, valamint Marcel Ciolacu, a PSD és a bukaresti képviselőház elnöke tájékoztatást kért az ügyben a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI). A titkosszolgálat meg is fogalmazta válaszát, mégpedig két változatban: egy titkosított, valamint egy nem titkosított formában. Természetes, hogy a témában megkerestük a titkosszolgálatok tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság egyetlen magyar tagját, Csoma Botondot, mondja el, mit tartalmaznak a SRI-től kapott dokumentumok. Annál is inkább, mivel Marian Cucșa, a testület volt alelnöke júliusban úgy nyilatkozott:

Csoma Botond lapunknak elmondta, nem árulhatja el, mi szerepel a hírszerzés válaszaiban, a két jelentés – a titkosított, illetve a bizottság tagjai számára nyilvános – tartalma ugyanis nagy vonalakban megegyezik, ezért bármit mondana, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint úgy lenne értelmezhető, hogy a bizalmas változatot tárja a nyilvánosság elé. „Ezen okok miatt nem mondhatom el, mi szerepel a dokumentumokban. Büntetőjogi felelősséggel tartozom az államtitkok megtartásáért, erre a bizottság előtt tett esküm is kötelez” – közölte a Krónikával a politikus, aki szerint Marian Cucșa inkább politikai nyilatkozatot tett az ügyben.

Csoma Botond egyébként úgy véli, Klaus Iohannis kijelentése rendkívül felelőtlen volt, amilyenhez hasonlót az elmúlt három évtized során román államelnök nem tett.

– magyarázta lapunknak az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.

A parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja hozzátette: nem gondolta volna, hogy éppen Iohannis fogja ilyen szinten előrántani a magyar kártyát, hiszen a hat évvel ezelőtti államfőválasztási kampányban adott interjúban úgy fogalmazott: „Hogyan gondolhatja valaki 2014-ben, hogy azt állítsa a választók, a nyilvánosság előtt, hogy valaki el akarja szakítani Erdélyt, vagy hogy egymás ellen akarja uszítani az erdélyieket és az oltyánokat? Ezek nem politikai kijelentések, hanem kreténségek. Ilyet nem szabad mondani.” A későbbi elnök annak idején éppen a PSD-t bírálta amiatt, hogy Erdély elszakítását vizionálja.