
Nem beszélhet. Csoma Botond képviselő nem tárhatja fel a jelentésekben foglaltakat
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyhamar nem fogja megtudni a hazai nyilvánosság, megalapozottnak tartotta-e a román hírszerzés Klaus Iohannisnak az Erdély feltételezett kiárusításáról hónapokkal ezelőtt tett kijelentését. Csoma Botond, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja szerint az ügyben készült jelentések közül még a nem titkosított változat tartalmáról sem beszélhet.
2020. augusztus 21., 09:062020. augusztus 21., 09:06
2020. augusztus 21., 10:282020. augusztus 21., 10:28
Részben a romániai joggyakorlat, részben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eljárása miatt jó ideig kártékonynak nevezhető homály fogja övezni Klaus Iohannis közel négy hónappal ezelőtti botrányos nyilatkozatát. Mint ismeretes, április 29-ei televíziós beszédében az államfő kijelentette:
Kirohanását annak kapcsán intézte, hogy a bukaresti képviselőház hallgatólagosan elfogadta a területi önrendelkezésre vonatkozó autonómiastatútum tervezetét. Iohannis egyúttal azt sugalmazta, hogy titkos megállapodás létezik erről az ellenzéki alakulat és Orbán Viktor magyar kormányfő között.
A főleg magyar, de román részről is hatalmas felháborodást kiváltó nyilatkozatot követően az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ötezer lejre bírságolta Iohannist hátrányos megkülönböztetés és a méltósághoz való jog etnikai/nemzetiségi alapon való megsértése miatt.
mivel a nyomozó hatóság szerint a kijelentés nem ütközik a büntetőtörvénykönyv vonatkozó előírásába.
Iohannis több oldalról bírált kirohanása nyomán a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága, valamint Marcel Ciolacu, a PSD és a bukaresti képviselőház elnöke tájékoztatást kért az ügyben a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI). A titkosszolgálat meg is fogalmazta válaszát, mégpedig két változatban: egy titkosított, valamint egy nem titkosított formában. Természetes, hogy a témában megkerestük a titkosszolgálatok tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság egyetlen magyar tagját, Csoma Botondot, mondja el, mit tartalmaznak a SRI-től kapott dokumentumok. Annál is inkább, mivel Marian Cucșa, a testület volt alelnöke júliusban úgy nyilatkozott:
Csoma Botond lapunknak elmondta, nem árulhatja el, mi szerepel a hírszerzés válaszaiban, a két jelentés – a titkosított, illetve a bizottság tagjai számára nyilvános – tartalma ugyanis nagy vonalakban megegyezik, ezért bármit mondana, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint úgy lenne értelmezhető, hogy a bizalmas változatot tárja a nyilvánosság elé. „Ezen okok miatt nem mondhatom el, mi szerepel a dokumentumokban. Büntetőjogi felelősséggel tartozom az államtitkok megtartásáért, erre a bizottság előtt tett esküm is kötelez” – közölte a Krónikával a politikus, aki szerint Marian Cucșa inkább politikai nyilatkozatot tett az ügyben.
Csoma Botond egyébként úgy véli, Klaus Iohannis kijelentése rendkívül felelőtlen volt, amilyenhez hasonlót az elmúlt három évtized során román államelnök nem tett.
– magyarázta lapunknak az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
A parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja hozzátette: nem gondolta volna, hogy éppen Iohannis fogja ilyen szinten előrántani a magyar kártyát, hiszen a hat évvel ezelőtti államfőválasztási kampányban adott interjúban úgy fogalmazott: „Hogyan gondolhatja valaki 2014-ben, hogy azt állítsa a választók, a nyilvánosság előtt, hogy valaki el akarja szakítani Erdélyt, vagy hogy egymás ellen akarja uszítani az erdélyieket és az oltyánokat? Ezek nem politikai kijelentések, hanem kreténségek. Ilyet nem szabad mondani.” A későbbi elnök annak idején éppen a PSD-t bírálta amiatt, hogy Erdély elszakítását vizionálja.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
Jó napot kívánok, kedves magyar barátaim! – így indít Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője egy, a Facebook-oldalára szerdán feltett videóban.
Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.
Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
A romániai polgárok többsége számára fontosabb a biztonság, mint a biztonsági fenyegetések beárnyékolta szabadság – derül ki egy friss felmérésből.
A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok – vélekedett Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a párt által tervezett közigazgatási reform miatti RMDSZ-es kifogások kapcsán.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Magyarországon ítélet született, Romániában pedig eljárás indult vezető politikusok megölésével fenyegetőző férfiak ellen, Lengyelországban pedig a kormányfő elleni merénylet feltételezett előkészítőjét vették őrizetbe.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől további hat daganattípusra terjesztik ki genetikai tesztelést Romániában.
1 hozzászólás