Stolojan: Megteremthető a stabil többség

– A PDL miniszterelnök-jelöltjeként milyen prioritásokra épül az ön kormányprogramja? Tekintettel arra, hogy a belföldi és külföldi előrejelzések szerint Romániára recesszió vár a következő években, milyen mértékben alapozta stratégiáját válságkezelő programra?                         – A PDL alapvető célkitűzéseit szeptemberben, a párt kormányprogramjának közzétételekor ismertettük, és ezeket a prioritásokat a nemzetközi pénzügyi válsággal összefüggésben aktualizáltuk. Elsősorban olyan teendőket sorjáz a program, amelyek a termelékenység és a versenyképesség növekedését célozzák a nemzetgazdaság területén, rövid- és hosszú távon. A következő években az infrastruktúra erőteljes fejlesztésére vállalkozunk, ezen túlmenően egyensúlyba kívánjuk hozni a mezőgazdaságot, és javítanánk az oktatásügyi rendszert. Nyilvánvaló, hogy mindehhez növekvő költségvetésre van szükségünk, márpedig egy recesszió nehézségeket okozna a következő négy év fejlesztési célkitűzései tekintetében. Arra törekszem azonban, hogy a lehető legkevesebbet áldozzak fel ezekből a prioritásokból, figyelmem maximálisan ezek megvalósítására összpontosul.

– Nemrég ugyanakkor kijelentette: nem kíván hazudni a román társadalomnak, nehogy Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő sorsára jusson, aki 2006-ban beismerte, elhallgatta az igazságot az ország gazdasági-pénzügyi helyzetéről. Szüksége lesz a decemberben felálló bukaresti kormánynak megszorító intézkedésekre?

– Egyelőre olyan akciótervre van szükségünk, amely elejét veszi a pazarlásnak. Eddig számtalan haszontalan költekezésnek voltunk tanúi, nagyon sok pénz elúszott a fogyasztásra vagy elnyelte a korrupció, ahelyett, hogy a gazdaság stratégiailag sebezhető pontjainak felszámolására fordították volna. Biztosíthatom, hogy kormányzati tevékenységem legelején ismertetem az országgal a költségvetés állapotát és az elkövetkező időszak teendőit.

– Felmérések szerint ön a legnépszerűbb a parlamenti pártok kormányfőjelöltjei közül. Képes lesz kényelmes parlamenti többséggel bíró kormánykoalíciót kialakítani a PDL köré, ha Traian Băsescu államfő kinevezi miniszterelnöknek?

– Szerintem sikerülni fog. Nyilvánvalóan nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne átlátható többséggel vágjunk neki a válságot ígérő időszaknak. Én legalábbis nem vagyok hajlandó ettől másfajta kormány irányítására. A kormány támogatottságáról még azelőtt tárgyalásokat folytatok majd, hogy megtenném a kabinet összetételéről szóló javaslatomat a parlamentben. Meggyőződésem, hogy megtalálom azt a közös platformot, amely alapján összeállhat a parlamenti mandátumok legkevesebb hatvan százalékának támogatottságát élvező koalíció.

– Be kívánja emelni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget a demokrata-liberális alakulat köré épülő koalícióba? Mi az álláspontja az RMDSZ programjában is fellelhető, a romániai magyarságnak a kulturális és a területi önrendelkezést egyaránt célzó autonómiatörekvéseiről?

– A szélsőséges politikai alakulatokat kivéve senkit sem zárunk ki a kormányzati partnerség tekintetében. Más pártokhoz hasonlóan az RMDSZ is a lehetséges partnerek közé tartozik. Csakhogy a szövetség jelenleg kormányon van, ebből kifolyólag őt is terheli bizonyos fokú felelősség a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kabinet téves vagy vitatható intézkedései miatt. Másrészt az Európai Néppárt tagjaként az RMDSZ természetes ideológiai partnernek számít. Az RMDSZ által szorgalmazott autonómiaformákkal kapcsolatban azt mondhatom: ezek ugyanolyan mértékben valósulhatnak meg, amilyen mértékben valamennyi romániai helyi közösség esetében. A PDL kormányprogramja kiemelt hangsúlyt fektet a közigazgatás decentralizációjára, valamint a forrásoknak és a döntéshozatalnak a helyi közösségekbe történő átutalására. Ilyen koordináták mentén együtt tudunk működni az RMDSZ-szel.

– Előállhatnak ön szerint olyan tényezők a következő időszakban, amelyek ronthatnának a Románia és Magyarország közötti stratégiai kapcsolatokon? Miniszterelnökként folytatná a két kormány együttes üléseit?

– Magyarország és Románia példaértékűvé vált azoknak az országoknak a körében, amelyek a megterhelt történelem, a múltbeli konfliktusok közepette kialakították a kétoldalú kapcsolatokat. Igen, folytatni fogom a közös kormányülések hagyományát, és úgy vélem, többet kell tennünk annak érdekében, hogy országaink hangsúlyosan képviselhessék közös érdekeiket az Európai Unióban. Nagy hasznunkra válnának például Magyarországnak az autópálya-építés terén szerzett pozitív tapasztalatai, ezen túlmenően szeretnénk mélyrehatóbban betekinteni a magyarországi egészségügyi reformfolyamatba, kíváncsiak vagyunk az eredményekre. Feltételezem, hogy Magyarországot is érdeklik a romániai pozitív tapasztalatok. Jelenleg nem látok semmiféle olyan tényezőt, amely a kétoldalú kapcsolatok megromlásához vezethetne. Eljutottunk oda, hogy sikerült elhárítani a legszámottevőbb akadályokat a magyar–román viszonyban, és meggyőződésem szerint a jövőben felbukkanó esetleges nézetkülönbségek elhanyagolható befolyást gyakorolnak majd a jó irányt vett kétoldalú kapcsolatokra.

– Európai parlamenti képviselőként hogyan értékeli viszonyát az Orbán Viktor vezette, szintén EPP-tag Fidesszel?

– A Fidesz ideológiai szempontból közel áll a román demokrata-liberális párthoz. Az Európai Parlamentben jól együtt tudtam működni a magyarországi ellenzéki alakulattal, melynek azt kívánom, hogy a következő választások után kormányra kerüljön.