
Románia, a gyakori váltás országa. A román kormánypalotában túl gyakran változik a „főbérlő” személye
Fotó: Gov.ro
Románia élen áll Európában a politikai instabilitást illetően – derül ki egy friss elemzésből.
2025. december 16., 16:272025. december 16., 16:27
A Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) Részvétel és Demokrácia Előmozdításának Központja által készített felmérés azt vizsgálta, milyen sűrűn váltották egymást a kormányok a vizsgált országokban, és Románia ebben a tekintetben igencsak rosszul teljesít.
Romániában a miniszterelnökök átlagos hivatali ideje mindössze 17,5 hónap, vagyis kevesebb mint másfél év.
Ezek a számok Romániát az európai politikai instabilitási rangsor élére helyezik.
Az, hogy a kormányok gyorsan váltják egymást, azt mutatja, hogy a mindenkori végrehajtó hatalom krónikusan képtelen a döntéshozatal folytonosságának biztosítására.
A jelentés szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a miniszterelnökök gyors váltakozása a megkezdett stratégiák folyamatos feladásához és ugyanazon reformok újrakezdéséhez vezet.
A kormányzati forma miatt azonban jelentős különbség: Franciaországban a félelnöki rendszer stabilitást biztosít az elnök szerepe révén, aki a kormányzati szintű változásoktól függetlenül továbbra is a fő politikai szereplő marad, és biztosítja a stratégiai irányvonal folytonosságát.
Ezekben az országokban az átlagos hivatali idő meghaladja a 76 hónapot, vagyis több mint hat évet.
Fotó: SNSPA
A jelentésből kitűnik, hogy
Egy másik releváns példa Svédország, ahol Stefan Löfven volt miniszterelnök csaknem 86 hónapig vezette a kormányt, ami a 16 elemzett ország közül a leghosszabb hivatali idő.
Ez a fajta folytonosság lehetővé teszi a hosszú távú költségvetési tervezést, a következetes reformokat és a külkapcsolatok hitelességét.
Románia esetében az instabilitásnak több oka is van:
A dokumentumból kiderül: a miniszterelnökök gyakori cseréje közvetlenül, negatívan befolyásolja a kormányzat reformok végrehajtására, az európai szinten való koherens tárgyalásokra és a valódi hatással bíró közpolitikák kidolgozására való képességét.
A román kormány szerdán elfogadott határozata szerint napi 22 lejről napi 32 lejre emelkedik a gyermekeket, fogyatékkal élőket és más sérülékeny csoportokat ellátó bentlakásos intézményekben az egy főre jutó élelmezési keret összege.
Határozottan és egyértelműen ellenzi a prostitúció legalizálását célzó törvénytervezetet a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia – szögezte le csütörtöki állásfoglalásában a Böcskei László nagyváradi megyés püspök által elnökölt testület.
Független vizsgálatot rendelnek el az igazságszolgáltatási rendszer véletlenszerű ügyelosztási rendszeréről, valamint kidolgozzák az öt évre szóló többéves tervet a román bíróságok és ügyészségek humánerőforrás-hiányának kezelésére.
A Romániához tartozó fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetre nem terjed ki a NATO ötödik cikkelyének védőernyője, ezért Romániának kell gondoskodnia a tenger alatti energetikai és távközlési vezetékek vagy a Neptun Deep gázmező védelméről.
A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) kiszámolta, hogy mennyire rúgnak átlagosan egy egyetemi hallgató havi kiadásai, valamint hogy a szociális ösztöndíj alig elég valamire és a hallgatók kiadásainak jó részét a szülők állják.
Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket készít elő annak érdekében, hogy véget vessen azoknak a gyakorlatoknak, amelyek révén egyes adófizetők elkerülik a helyi adók befizetését.
A kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentkezett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói tisztségére – derül ki egybehangzó értesülésekből.
Elutasítja Radu Miruță védelmi miniszter azt a lehetőséget, hogy Románia nukleáris fegyverek elemeit tárolja vagy ilyen fegyvereket fejlesszen.
Az Európai Unió és a Mercosur megállapodás támogatása a gazdaság általános érdekeit, nem pedig egyetlen ágazatot szolgáló stratégiai döntés eredménye – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
szóljon hozzá!