
Fotó: Agerpres
2008. december 10., 09:342008. december 10., 09:34
„Megdöbbenéssel hallottam, hogy a PSD nem kíván koalícióra lépni velünk, miután a párt elnöke néhány nappal ezelőtt még szoros együttműködést és közös kormányzást javasolt” – mondta Markó. Arra reagálva, hogy a hírek szerint a feltételt a PSD erdélyi szervezeteinek javaslatára fogalmazták meg, úgy fogalmazott, nincs szükség arra, hogy valamely parlamenti párt felvállalja a PRM retorikáját. „Nem hiszem, hogy ezekben az időkben, amikor magyar–román összefogásra és szolidaritásra van szükség, valaki politikai okokból feláldozná mindazt, ami az etnikumközi kapcsolatok terén eddig történt” – fogalmazott.
| Az RMDSZ ellenzékbe kerülése jót tenne a romániai magyarságnak – vélte Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Szász szerint a magyarok úgy tekintenek az RMDSZ-re, mint a Nemzeti Megmentési Front (FSN) magyar megfelelőjére, amely 18 évig hatalom volt, és akadályozta a demokratizálódási folyamatot. „Az RMDSZ mindig fordítottan cselekszik, mint ahogy kellene. Amikor ellenzékben kellett volna lennie, a NATO -és az EU-csatlakozás előtt, amikor az amerikaiak és az uniós tagállamok jobban odafigyeltek volna rá, és elmondhatta volna, hogy a kisebbségi jogok kérdését még mindig nem oldották meg, akkor hatalmon volt, és hitelesítette a hatalom álláspontját” – vélte Szász. |
Markó kijelentette, az RMDSZ csupán a hatalom kedvéért nem kíván részese lenni az új kormánykoalíciónak, és csak akkor kíván kormányra lépni, ha következetes partnerekre számíthat, az egyenlőség elve érvényesül, és a kölcsönösség elve alapján kormányoznak. Markó szerint az RMDSZ-t a 440 ezer rá szavazó polgár, közvetve pedig az egész magyar közösség arra hatalmazta fel, hogy folytassa a reformokat, valósítsa meg programját, és folytassa a kormányzást, ez ugyanis a leghatékonyabb eszköz a szövetség céljainak megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy ellenzékben is képes következetesen képviselni programját, ugyanakkor a szövetség úgy véli, az etnikumok közötti párbeszéd kormányszinten történő folytatása az elkövetkező években is jótékony hatással bírna. „Az ellenzéki szerep jelenleg kevesebb kompromisszumot és kényelmesebb helyzetet jelentene egy olyan időszakban, amikor az országnak gazdasági válsággal kell szembenéznie” – hangoztatta Markó. Leszögezte, az RMDSZ részvétele a kormányban azt jelentené, hogy vállalja a felelősséget a kisebbségek helyzetének megoldásáért. Markó kifejtette, több ízben is egyeztetett Traian Băsescu államfővel, valamint a PDL vezetőivel, és továbbra is lehetségesnek mutatkozik a PDL–RMDSZ kormányzati együttműködés, már csak azért is, mert a két párt azonos politikai család tagja.
Mint arról beszámoltunk, a legtöbb szavazatot kapott, de mandátumainak számát tekintve második PSD országos vezetése hétfőn maratoni tárgyalást követően döntötte el, hogy koalícióra kíván lépni a választásokon legtöbb mandátumot szerzett Demokrata-Liberális Párttal (PDL). Sorin Frunzăverde, a PDL alelnöke tegnap úgy nyilatkozott, az új kormányt a PDL, a PSD és valószínűleg az RMDSZ alkotja majd.
Hétfőn este egyébként Traian Băsescu államfő fogadta a négy parlamenti párt vezetőit a lehetséges kormányalakítás kapcsán, ám érdemi kérdésekről nem született döntés. A kormányfő kinevezésének időpontjával kapcsolatosan ugyanakkor elhangzott, arra valószínűleg még a csütörtöki nap előtt sor kerül. Emil Boc, a PDL elnöke kijelentette: a miniszterelnököt minden bizonnyal még csütörtök előtt megnevezi az államfő.
A PSD közben a nagykoalícióra készül, Mircea Geoană közölte, szerdáig alá kívánják írni az együttműködési megállapodást a PDL-vel. Egyes források szerint a szociáldemokraták hajlandóak lemondani a miniszterelnöki tisztségről a PDL javára, azonban cserében eggyel több miniszteri posztot kérnek a kabinetben, mint a demokrata-liberálisok. A tegnapi egyeztetésekről kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnöki tisztséget Theodor Stolojan, a szenátus elnöki tisztségét pedig Mircea Geoană töltené be. Fölmerült ugyanakkor az is, hogy Geoană kormányfőhelyettes legyen. Geoană ugyanakkor fölvetette azt az ötletet is, hogy két évig a PDL, két évig pedig a PSD töltse be a kormányfői tisztséget. Meg nem erősített információk szerint a PSD mindenképpen megkapná a pénzügyi, a külügyi, a gazdasági és a távközlési tárca irányítását. A két párt vezetése tegnap este héttől a szenátusban kezdett lapzártánk után végződő egyeztetéseket. Radu Mazăre, a PSD vezetőségének tagja úgy vélte, a PDL-vel kötendő nagykoalíció kényelmes, 65–70 százalékos többséget jelentene, ezért nincs szükség az RMDSZ-re. „Eleget korcsolyáztak egyik hajótól a másikig” – fogalmazott Mazăre, egy másik PSD-s politikus pedig cinikusan nyugtatót ajánlott a PSD feltétele miatti megdöbbenésének hangot adó Markó Bélának.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.