
A nyílt levél aláírói kérik, hogy télen is tegyék járhatóvá a Transalpina magashegyi utat
Fotó: Facebook/DRDP Craiova
A múlt héten nyílt levélben fordult az állami közúti és az érintett megyei közigazgatási hatóságokhoz szállásadók, síterepüzemeltetők, turizmussal foglalkozó vállalkozások és turisták egy csoportja, kérve, hogy nyissák meg a forgalom előtt Transalpina magashegyi utat. A nyílt levél aláírói szerint a DN67C jelzésű országút több sírégió között teremthetne összeköttetést, megkönnyítve a téli sportok szerelmeseinek a dolgát, növelve az idegenforgalomból származó bevételeket. Az amúgy turisztikai célú beruházás lezárása a polgári közlekedés előtt annál frusztrálóbb, hogy eközben a fakitermelő vállalatok tehergépjárművei zavartalanul használhatják az utat.
2025. október 27., 21:352025. október 27., 21:35
Az Országos Közlekedési Infrastruktúrát Kezelő Társaságnak (CNAIR), a közlekedési minisztériumnak, a kormánynak, a Fehér megyei önkormányzatnak, továbbá a Fehér és Vâlcea megyei prefektúráknak címzett nyílt levél aláírói között turisták és idegenforgalomban érintett vállalkozók vannak több megyéből is. Azt kérik, hogy a hatóságok nyissák meg a Transalpina néven ismertté vált DN67C jelzésű országút Curpăt–Obârșia Lotrului közötti szakaszát télen a turizmus és a hegyvidéki térségek fejlődése érdekében.
Mint köztudomású, a CNAIR minden ősszel a télies időjárási viszonyokra hivatkozva lezárja a két magashegyi utat, a Transzfogarasi-utat és a Transpalpinát a forgalom előtt, és általában csak húsvét környékén teszik lehetővé ismét a közlekedést. Ezt elégelték meg sokan, és követelték a Transalpina járhatóvá tételét, külföldi példákkal is alátámasztva kérésüket.
– írták többek között, bár a CNAIR craiovai székhelyű regionális igazgatósága (DRDP) csak október 20-tól zárta le az utat jövő tavaszig (igaz, azt megelőzően volt már két-három napos korlátozás is).
A pirossal jelzett szakaszt zárták le
Fotó: Google Maps/Képernyőmentés
Az útlezárás ellehetetleníti a turisták hozzáférését három kiemelt téli célponthoz: a Șureanu-, Voineasa- és Straja-síközpontokhoz. „A Szeben, Fehér, Kolozs, Maros, Bihar, Máramaros, Szatmár megyékből, valamint az ország déli és nyugati régióiból érkező látogatók több mint 150 kilométeres kerülőre kényszerülnek – ez megnöveli az utazási költségeket, és sokakat elriaszt az úttól. A helyi vállalkozások – panziók, éttermek, menedékházak, felszereléskölcsönzők, kézműves termelők – jelentős bevételtől esnek el a téli szezonban” – mutattak rá a nyílt levélben a negatív gazdasági következményekre.
Az úthasználat korlátozása ellen tiltakozók szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a fakitermelésben résztvevő nehézgépjárművek közlekedhetnek ezen az útszakaszon, a turisták személyautói és kisbuszai előtt zárva marad az út.
Mint fogalmaztak, a Transalpina Románia legmagasabban fekvő közútja, a hazai magashegyi turizmus egyik jelképe. „Más európai országokban a hasonló hegyi utak télen is járhatók: rendszeres hóeltakarítással, megfelelő jelzésekkel és felügyelettel biztosítják a biztonságos közlekedést. Nálunk ehelyett a legegyszerűbb megoldást választják: lezárják az utat” – nehezményezték az aláírók, akik konkrét kéréseket is megfogalmaztak:
„A Transalpina – különösen a Curpăt–Obârșia Lotrului szakasz – nem maradhat csupán nyári emlék. Ez a hegyiturizmus egyik ütőere, egy olyan út, amely áldozatokkal és büszkeséggel épült, és amely megérdemli a tiszteletet, nem pedig az elhanyagolást. Kérjük a DN67C – Transalpina Curpăt–Obârșia Lotrului szakaszának egész éves megnyitását és karbantartását – minden román állampolgár számára” – zárták soraikat.
A nyílt levélben azt is kérik, hogy a könnyebb megoldás – az útlezárás – helyett fordítsanak több gondot a hókotrásra
Fotó: Facebook/DRDP Craiova
A Transalpina (DN 67C) a Páreng-hegységben, a Déli-Kárpátokban épült, Románia legmagasabban fekvő közútja, legmagasabb pontja az Urdele-hágónál található (2145 m). első szakaszát 2015 augusztusában nyitották meg. Az út összeköti a Gorsj megyei Novaci városát a Fehér megyei Szászsebessel. A Transalpina négy megyén halad át (Gorj, Vâlcea, Szeben és Fehér), délről északra szeli át a Páreng-hegységet. Hivatalosan az út még építési területnek számít, ezért csak a Novaci–Rânca, illetve a Dobra–Oașa víztározó szakaszokon végeznek hókotrást.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!