
A nyílt levél aláírói kérik, hogy télen is tegyék járhatóvá a Transalpina magashegyi utat
Fotó: Facebook/DRDP Craiova
A múlt héten nyílt levélben fordult az állami közúti és az érintett megyei közigazgatási hatóságokhoz szállásadók, síterepüzemeltetők, turizmussal foglalkozó vállalkozások és turisták egy csoportja, kérve, hogy nyissák meg a forgalom előtt Transalpina magashegyi utat. A nyílt levél aláírói szerint a DN67C jelzésű országút több sírégió között teremthetne összeköttetést, megkönnyítve a téli sportok szerelmeseinek a dolgát, növelve az idegenforgalomból származó bevételeket. Az amúgy turisztikai célú beruházás lezárása a polgári közlekedés előtt annál frusztrálóbb, hogy eközben a fakitermelő vállalatok tehergépjárművei zavartalanul használhatják az utat.
2025. október 27., 21:352025. október 27., 21:35
Az Országos Közlekedési Infrastruktúrát Kezelő Társaságnak (CNAIR), a közlekedési minisztériumnak, a kormánynak, a Fehér megyei önkormányzatnak, továbbá a Fehér és Vâlcea megyei prefektúráknak címzett nyílt levél aláírói között turisták és idegenforgalomban érintett vállalkozók vannak több megyéből is. Azt kérik, hogy a hatóságok nyissák meg a Transalpina néven ismertté vált DN67C jelzésű országút Curpăt–Obârșia Lotrului közötti szakaszát télen a turizmus és a hegyvidéki térségek fejlődése érdekében.
Mint köztudomású, a CNAIR minden ősszel a télies időjárási viszonyokra hivatkozva lezárja a két magashegyi utat, a Transzfogarasi-utat és a Transpalpinát a forgalom előtt, és általában csak húsvét környékén teszik lehetővé ismét a közlekedést. Ezt elégelték meg sokan, és követelték a Transalpina járhatóvá tételét, külföldi példákkal is alátámasztva kérésüket.
– írták többek között, bár a CNAIR craiovai székhelyű regionális igazgatósága (DRDP) csak október 20-tól zárta le az utat jövő tavaszig (igaz, azt megelőzően volt már két-három napos korlátozás is).
A pirossal jelzett szakaszt zárták le
Fotó: Google Maps/Képernyőmentés
Az útlezárás ellehetetleníti a turisták hozzáférését három kiemelt téli célponthoz: a Șureanu-, Voineasa- és Straja-síközpontokhoz. „A Szeben, Fehér, Kolozs, Maros, Bihar, Máramaros, Szatmár megyékből, valamint az ország déli és nyugati régióiból érkező látogatók több mint 150 kilométeres kerülőre kényszerülnek – ez megnöveli az utazási költségeket, és sokakat elriaszt az úttól. A helyi vállalkozások – panziók, éttermek, menedékházak, felszereléskölcsönzők, kézműves termelők – jelentős bevételtől esnek el a téli szezonban” – mutattak rá a nyílt levélben a negatív gazdasági következményekre.
Az úthasználat korlátozása ellen tiltakozók szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a fakitermelésben résztvevő nehézgépjárművek közlekedhetnek ezen az útszakaszon, a turisták személyautói és kisbuszai előtt zárva marad az út.
Mint fogalmaztak, a Transalpina Románia legmagasabban fekvő közútja, a hazai magashegyi turizmus egyik jelképe. „Más európai országokban a hasonló hegyi utak télen is járhatók: rendszeres hóeltakarítással, megfelelő jelzésekkel és felügyelettel biztosítják a biztonságos közlekedést. Nálunk ehelyett a legegyszerűbb megoldást választják: lezárják az utat” – nehezményezték az aláírók, akik konkrét kéréseket is megfogalmaztak:
„A Transalpina – különösen a Curpăt–Obârșia Lotrului szakasz – nem maradhat csupán nyári emlék. Ez a hegyiturizmus egyik ütőere, egy olyan út, amely áldozatokkal és büszkeséggel épült, és amely megérdemli a tiszteletet, nem pedig az elhanyagolást. Kérjük a DN67C – Transalpina Curpăt–Obârșia Lotrului szakaszának egész éves megnyitását és karbantartását – minden román állampolgár számára” – zárták soraikat.
A nyílt levélben azt is kérik, hogy a könnyebb megoldás – az útlezárás – helyett fordítsanak több gondot a hókotrásra
Fotó: Facebook/DRDP Craiova
A Transalpina (DN 67C) a Páreng-hegységben, a Déli-Kárpátokban épült, Románia legmagasabban fekvő közútja, legmagasabb pontja az Urdele-hágónál található (2145 m). első szakaszát 2015 augusztusában nyitották meg. Az út összeköti a Gorsj megyei Novaci városát a Fehér megyei Szászsebessel. A Transalpina négy megyén halad át (Gorj, Vâlcea, Szeben és Fehér), délről északra szeli át a Páreng-hegységet. Hivatalosan az út még építési területnek számít, ezért csak a Novaci–Rânca, illetve a Dobra–Oașa víztározó szakaszokon végeznek hókotrást.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!