Fotó: Krónika
Az államfő este, a döntést indokló televíziós beszédben elmondta: a pártok több ízben is ígéretet tettek a választási törvény módosítására, ám ezt a hétfőre kitűzött határidőig nem tették meg. Emellett úgy vélte, az új rendszer felelősebb gondolkodásra készteti a pártokat a képviselőjelöltek megnevezésekor. Egyúttal a politikai osztály megreformálásának szükségességét is hangoztatta.
Korábban Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás pártelnök szenátusi alelnöki minőségében úgy nyilatkozott, a választási rendszer módosításáról szóló jogszabály tervezetét jövő szerdán vagy csütörtökön bocsáthatják végszavazásra a felsőházban, ezt megelőzően, hétfőn és kedden pedig megvitatják a dokumentumot. A tervezetet még 16-án fogadta el a választási törvény kidolgozásával megbízott parlamenti bizottság.
A nagyobbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) központi politikai bizottsága hétfőn felhatalmazta a kabinetet, hogy kormányzati felelősségvállalással bocsássa a törvényhozás elé a jogszabálytervezet szövegét. Az alkotmány értelmében a kormány felelősséget vállalhat a parlament előtt egy általános politikai programért, nyilatkozatért vagy törvénytervezetért. Az alaptörvény előírásai szerint a kormány megbukik, ha a parlament megszavazza a felelősségvállalástól számított három napon belül benyújtott bizalmatlansági indítványt. Ha a törvényhozás elutasítja az indítványt, a törvénytervezet elfogadottnak számít.
Corneliu Vadim Tudor tegnap bejelentette: amennyiben a kormány valóban felelősséget vállal a törvényért, pártja bizalmatlansági indítványt nyújt be. Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője ugyanakkor bejelentette: pártja nem kívánja akadályozni a választási törvény módosítását, és nem szavazza meg az ebben a témában benyújtandó bizalmatlansági indítványt.
A kormányfő közben bejelentette, olyan választási törvényt kell elfogadni, amely nem hagyja parlamenti képviselet nélkül a polgárok ötven százalékát. Tăriceanu ezért bejelentette, továbbra is a Pro Democratia Alapítvány által kidolgozott vegyes rendszert támogatja, amely szerint a képviselők egy részét egyéni kerületben választanák meg, a fennmaradó mandátumokról azonban továbbra is listás szavazás útján döntenének. A parlament elé ezt a változatot terjesztették be, és ez élvezi a legszélesebb támogatottságot. A kormányfő megerősítette: támogatja az egyéni választókerületek bevezetését, azt azonban nem, hogy népszavazás döntsön a kérdésben.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a tiszta egyéni választókerületes rendszer a legnagyobb pártnak kedvez. A politikus úgy véli, ez a rendszer még inkább eltávolíthatja a törvényhozást a választóktól. Egyúttal elutasította, hogy az államfő november 25-ére, az európai parlamenti (EP) választások napjára tűzze ki a népszavazást, mivel ezzel befolyásolná az EP-választások végeredményét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.
Látogatottsági adatok