Népszavazás a választásról

Az elnök arra hivatkozva jelentette be október végén, hogy népszavazást kezdeményez a választási rendszer megváltoztatására, hogy a kormány és a parlament szintjén nem tapasztalható politikai szándék az egyéni választókerületes rendszer bevezetésére. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) júniusban nyújtotta be a parlamentben a választási rendszer reformjáról szóló törvénytervezetet, amelyet a nagyobbik kormánypárt a Pro Democratia Egyesülettel közösen dolgozott ki. Az illetékes parlamenti szakbizottságokban hónapokig tartó viták után a tervezet végül a szenátus elé került, ámde a kezdeményezés sikerének bizonytalansága, illetve az államfő referendum kiírásával kapcsolatos „fenyegetőzése” miatt a kormány úgy döntött, hogy felelősséget vállal a parlament előtt a törvénytervezetért. Erre október végén sor került, jelenleg az államfő aláírása hiányzik az elfogadott tervezetről, hogy törvényerőre emelkedjen. Traian Băsescu azonban máig sem hirdette ki a kormány által kidolgozott törvényt, ehelyett saját javaslatát bocsátotta népszavazásra.

Jelenleg tehát két elképzelés – a kormányé és az államfőé – „verseng” egymással, mindkettő a választási rendszer megreformálását tűzi ki célul. Mindkét rendszernek vannak egyértelmű előnyei és hátrányai is.

A jelenleg érvényes, az arányos képviselet elvére épülő választási rendszerrel szemben az egyéni választókerületek támogatóinak az a legfőbb ellenérve, hogy a képviselők és szenátorok megválasztása pártlistákon történik, a jelöltek szerepeltetéséről a párt központi vezetése dönt. A pártvezetőknek könnyebb megtartani parlamenti mandátumukat, mivel szabadon megválaszthatják, melyik választókerületben indulnak a választásokon, tehát ez a rendszer bátorítja a jelöltek vándorlását egyik megyéből a másikba.

A Băsescu-rendszer

A Traian Băsescu által javasolt választási rendszer a polgármesterek megválasztási módszeréhez hasonló. Ha egy jelölt az egyéni választókerületben megszerzi a szavazatok abszolút többségét – 50 százalék plusz egy szavazat –, akkor parlamenti mandátumhoz jut. Ha ez nem sikerül, második fordulót rendeznek, amelyben a két első helyen végzett jelölt vesz részt, a mandátumot pedig az kapja, aki több szavazatot szerez. Támogatói szerint a módszer fő előnye az, hogy a parlament összetételét a választópolgárok döntik el, míg a jelenlegi listás rendszerben a jelöltlistákat a pártok állítják össze. Másik előnye az, hogy közelebb viszi a választottakat a választóhoz az elszámoltathatóság szempontjából. Magyarán: a választók jobban nyomon követhetik képviselőjük munkáját, és mandátuma végén számonkérhetik eredményeit vagy kudarcait. Egy másik előnye ennek a rendszernek az, hogy egyszerűbb és átláthatóbb kormányképletet eredményez, hiszen a parlamentbe kis számú – két vagy három – párt kerülne be. Legnagyobb hátránya a rendszernek, hogy megfosztaná a képviselettől azokat, akik nem a befutó jelöltre szavaztak, hiszen a nem nyertes jelöltre leadott voksokat nem osztják újra, így kárba vesznek. Az államfő javaslata ugyanakkor megfosztja a parlamentbe jutás esélyétől a kisebb, vagy újonnan létrehozott pártokat.

A kormány javaslata

A kormány választásireform-tervezete szintén bevezeti az egyéni választókerületeket. Ebben a rendszerben az egyfordulós szavazás után a mandátumok elosztása két szakaszban történik. Előbb az összes mandátum felét automatikusan leosztják azoknak a jelölteknek, akik egyéni választókerületeikben a legtöbb szavazatot szerzik. A mandátumok másik részét a következőképpen osztják le: előbb megállapítják, hány mandátum jár a pártoknak, arányosan a megszerzett szavazatok számával, ebből levonják a már elnyert mandátumok számát, a maradékot pedig annak a pártnak a jelöltjei kapják, amelyek a legtöbb szavazatot szerezték, de nem az első helyen végeztek.

Ennek a rendszernek a legfőbb hiányossága, hogy a maradék mandátumok leosztása átláthatatlanul történik, hiszen a pártlistákról nem szavaz a választópolgár. Bírálói szerint ez a rendszer alkotmányellenes, mivel a visszaosztás nyomán olyan jelölt is bejuthat a parlamentbe, aki egy szavazásra nem bocsátott pártlistán szerepel. Olyan helyzet is előfordulhat, hogy az egyéni választókerületben egymással versengő két első jelölt egyaránt mandátumhoz jut, hiszen a vesztes jelölt a pártlistás visszaosztás révén parlamenti helyet szerezhet.

Előnye a kormány által javasolt rendszernek, hogy nem fosztja meg a parlamenti képviselet esélyétől a kisebb pártokat, és szélesebb körben biztosítja a reprezentativitást a különböző politikai áramlatoknak.

A példák: Irán, Észak-Korea, Fehéroroszország

A Traian Băsescu által javasolt tiszta egyéni választókerületes választási rendszert jelenleg a világ 19 országában alkalmazzák a parlamenti választásokon. Többek között Franciaországban is ezzel a módszerrel választják meg a parlament alsóháza, a Nemzetgyűlés tagjait. A különbség az, hogy míg a Băsescu-féle javaslat szerint amennyiben egy választókerületben egyik jelölt sem ér el abszolút többséget, a második fordulóba az első két helyezett jut, addig Franciaországban mindenki részt vehet a második körben, aki megszerezte a voksok 12,5 százalékát. A kétfordulós, egyéni választókerületes rendszert többek között még Bahreinban, Fehéroroszországban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Észak-Koreában, Kubában, Iránban, Egyiptomban, Gabonban, Haitin, Kirgizisztánban, Mongóliában, Maliban, Türkmenisztánban és Vietnamban alkalmazzák.

Mikor érvényes a referendum?

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a hétvégén esedékes referendum akkor tekinthető érvényesnek, ha a névjegyzékbe vett állampolgárok összességének a fele plusz egy igennel szavazott. „Viszont Romániában a törvény és az alkotmány betűjét az Alkotmánybíróság és mások sokszor meglepően értelmezik, ezért nem lehet felelősségteljesen kijelenteni, hogy ez valóban így is történik majd” – fogalmazott Márton. A referendumtörvény egyik módosítása kimondja, hogy az általános szabálytól eltérő esetekben, mint például az államelnök leváltása ügyében rendezett népszavazás esetében, nem volt szükség minősített többségre, most viszont igen, mondta a frakcióvezető.

Bármilyen egyéni választókerületes rendszer egyik legfontosabb eleme a választókerületek határainak meghúzása. Ezt a kérdést nem érinti sem az államfői javaslat, sem a kormány tervezete, a választókerületek behatárolására később kerülne sor. Márton Árpád szerint ha az RMDSZ akkor is kormányon lesz, van esély, hogy a beosztás ne legyen hátrányos a magyarság számára.

Krónika

Frunda: megszűnhet a magyar képviselet

Az RMDSZ számára egyedül a kormány által jóváhagyott választási törvénytervezet elfogadható, amelyet az államfő egyelőre nem hirdetett ki – nyilatkozta a Krónikának Frunda György szenátor. A honatya úgy vélekedik, ez a tervezet lehetővé teszi, hogy a magyarság továbbra is jelen legyen a parlamentben, még ha a képviselők és szenátorok száma csökken is. Ezzel ellentétben a Traian Băsescu államfő által ajánlott többségi választási rendszer gyakorlatilag megszünteti annak a lehetőségét, hogy a magyarság képviseltesse magát a román törvényhozásban. Olyan rendszerről van szó, ahol a győztes visz mindent, viszont szó sincs arról, hogy eltörölnék az ötszázalékos bejutási küszöböt. Ez azt jelenti, hogy a magyar szervezetnek országos szinten körülbelül a 2,5 százalékot sikerülne elérnie, ami messze áll a bejutási küszöbtől. Így egyetlen magyar képviselő jut majd be a parlamentbe, a kisebbségeknek hivatalból biztosított egy helyre.

Frunda György hangsúlyozta: az RMDSZ továbbra is azt javasolja a választóknak, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak, vagy akár ne szavazzanak. A „népszavazáson tulajdonképpen az államfő által javasolt, illetve a kormány által elfogadott rendszerek közül kell választani. A többségi rendszer hátrányai ismertek, de innen mindenki maga dönti el” – magyarázta a szenátor. Ami a népszavazás sikerességét illeti, Frunda szerint igen kicsi az esélye annak, hogy összegyűljön a szükséges szavazatszám.

N. B. I.

Szász Jenő: elviekben jó a Băsescu-javaslat

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke lapunknak kifejtette: a helyzet összetettebb annál, hogy igennel vagy nemmel lehessen válaszolni arra, hogy a népszavazáson kell-e támogatni vagy sem Băsescu javaslatát. „Nem mondhatjuk azt, hogy az államelnök megoldása rossz a magyarságnak, mivel a demokratikus elvek felől nézve jó a javaslat. Ugyanakkor a tiszta egyéni választókerületes rendszerben a párthoz való tartozásnak nincs akkora jelentősége, mint amikor kizárólag csak a listára szavazhatunk, és amikor a párt dönthet arról, hogy ki lehet képviselő” – fejtette ki az MPSZ elnöke. Szerinte nem igaz, hogy a Băsescu-javaslat a nagy pártoknak kedvez, hiszen a kisközösségek érdekét az egyéni választókerületes rendszer szolgálja jobban. „Ebből a szempontból ennél jobb nincs. Az egyéni választókerületek bevezetése minőségi változást hoz a választási rendszerbe” – szögezte le. Szász Jenő a kisebbségek vonatkozásában azonban olyan rendszert tartana megfelelőbbnek, amelyben valamennyi kisebbség alanyi jogon, lélekszámával arányosan kapna parlamenti helyeket, amelyeknek betöltésére belső választásokat rendez. „Az RMDSZ-nek ezt kellett volna elérnie, nem pedig azért küzdenie, hogy fennmaradjon az 5 százalékos parlamenti küszöb” – hangsúlyozta az MPSZ-elnök. Szerinte az RMDSZ azért ragaszkodik az 5 százalékos küszöbhöz, hogy hivatkozhasson az egység szükségességére, ami viszont a szövetség politikai monopóliumát erősíti.

Szász Alpár Zoltán: korszerűtlen Traian Băsescu elképzelése

Szász Alpár Zoltán politológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Krónikának elmondta, a kormány és az államfő javaslata is nagymértékben átalakítaná a választási rendszert. „A kormány egyéni választókerületes verziója talán kevésbé, mivel abban a listás – arányos – komponens kompenzálná az egyéni kerületes – többségi – összetevőt. Az államfő által javasolt rendszernek nincs arányos komponense, ez tisztán többségi rendszer” – fejtette ki Szász. Szerinte a Traian Băsescu által javasolt választási rendszer jelentősen átrajzolná a romániai pártrendszert is. Ez a struktúra a nagy pártoknak jelenthet előnyt, a politikai színtéren működő alakulatok közül pedig csak a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt számára lenne kedvező. Szász úgy értékeli, a többi, kisebb pártnak nem sok jót hozna az államfő elgondolása. A politológus téveszmének nevezte a Băsescu-javaslat támogatói által hangoztatott érvet, miszerint a rendszer szorosabb kapcsolatot teremt választó és választott között. Hiszen a párt egy jelöltet állít, aki vagy tetszik, vagy nem tetszik a választónak. Másrészt – fejtegette Szász – azt hangoztatják, hogy ez a rendszer arra ösztönzi a pártokat, hogy jó minőségű jelöltet állítsanak, ami kedvez a párton belüli versenynek. „Ez szerintem csalóka eszme, hiszen így sokkal nagyobb lehetőség van különböző ellenszolgáltatások fejében mandátumhoz jutni, ezért a rendszer nem csökkenti, hanem éppen növeli a klientelizmust” – hangsúlyozta. Úgy véli, az erdélyi magyar közösség parlamenti képviselete csökkenne ugyan a Băsescu által javasolt rendszerben, de nem számottevően. „A tömbmagyarság által lakott megyékben nem csökkenne, de a szórványképviselet minden bizonnyal elveszne – mondta. – Fontos kérdés, hogy hogyan húznák meg majd az egyéni választókerületek határát.” Fontos jogtechnikai kérdéseket vetne fel továbbá a szavazói névjegyzék öszszeállítása, illetve az, hogy lehetne-e szavazni más választókerületekben is, vagy csak a lakhelyen.

Szász Alpár Zoltán korszerűtlennek és helytelennek tartja az államfő által javasolt tiszta többségi rendszert, hiszen világviszonylatban sokkal inkább a többségi rendszereket váltják át vegyes rendszerre, a változások pedig az arányosság növekedésének irányába mutatnak. Szerinte sokkal megfelelőbb lett volna, ha a jelenlegi listás rendszert átalakítják preferenciális rendszerré, amelyben a választók jelölik ki vagy rangsorolják a jelölteket.