A tárcavezető tegnap kijelentette, véleménye szerint a törvényt jelenlegi formájában egyetlen kormány sem lesz hajlandó alkalmazni. „A törvényt abban a formában, ahogy megszavazta a parlament, senki sem fogja Romániában gyakorlatba ültetni. Bármilyen kormány is kerül hatalomra, mindenféle kifogásokat keres majd, hogy tompítsa a hatását” – szögezte le Vosganian. A miniszter szerint a választásokat követően a pártok mindegyike árnyalja majd az ilyen, katasztrofális mérvű béremeléssel kapcsolatos véleményét. A miniszter szerint a politikai populizmus virágzása azt jelzi, a politikumnak még mindig érnie kell. Mint kifejtette, a szakszervezeti vezetőkkel folytatott megbeszéléseken arra kérte tárgyalópartnereit, mutassák be saját forgatókönyveiket arra vonatkozóan, milyen hatással járnának a kért béremelések. Rámutatott, ennek ellenére egyik szakszervezet sem állt elő ilyen előrejelzéssel. „A szakszervezetekkel folytatott párbeszédnek a társadalom fejlődési irányát felvázoló felméréseken kell alapulnia. Ők azonban azt mondták, nincs értelme forgatókönyvekről beszélni, mivel a parlament forgatókönyv nélkül megszavazta az ötvenszázalékos béremelésről szóló törvényt” – számolt be Vosganian, leszögezve: nem hajlandó vállalni a rövid távú kompromisszumokat. Mint arról beszámoltunk, azt követően, hogy a kormány múlt kedden áprilisra halasztotta a béremelésről szóló törvény hatályba léptetését, a tanügyi szakszervezetek novemberre sztrájksorozatot helyeztek kilátásba, és a közalkalmazotti szféra további szegmenseit – hivatalnokokat, orvosokat – tömörítő érdekképviseletek is jelezték: csatlakoznak a tiltakozó akciókhoz. A Spiru Haret szakszervezet több tízezer tagja már ma figyelmeztető sztrájkba lép.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.