Fotó: Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI)/Facebook
A nyugdíjak 13,8 százalékkal, a közalkalmazotti alapbérek pedig 5 százalékkal nőnek 2024. január 1-jétől, kivéve a tanügyi alkalmazottak fizetése, ami két részletben 20 százalékkal emelkedik – derül ki a 2024-es állami költségvetés bizonyos mutatóinak jóváhagyásáról szóló, szerdán közzétett törvénytervezetből.
2023. december 13., 16:502023. december 13., 16:50
2023. december 13., 16:512023. december 13., 16:51
Adott pillanatban zűrzavarba torkollt a bukaresti kormányzati kommunikáció a pedagógusoknak szánt béremelések kapcsán. Bár az oktatási minisztérium eredetileg azt közölte, hogy 2024. január elsejétől 13 százalékkal emelkedik a tanügyi dolgozók bére, a pénzügyminisztérium által közzétett rendelettervezetben az szerepelt, hogy a januári indexálás csak 8 százalékos lesz. Mindez felháborodást váltott ki a pedagógusok körében, mire Marcel Boloș pénzügyminiszter elnézéskérések közepette úgy nyilatkozott, hogy „tárgyi tévedés” történt, amit utólag kijavítottak.
A jogszabályjavaslat szerint a közalkalmazottak túlórái, illetve a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon végzett munkájuk – a törvényekben előírt bizonyos kivételektől eltekintve – csak szabadidővel kompenzálható. A tervezet szerint jövőre csak a nettó 8000 lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak részesülnek üdülési utalványban és étkezési támogatásban. Az üdülési utalvány értéke az évi 1450 lejről 1600 lejre nő a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) bevezetése miatt.
Az ártalmas munkakörülményekért járó pótlék az alapbér 15 százaléka lesz a közszférában, de nem haladhatja meg a havi bruttó 1500 lejt. A tervezet előírja a betöltetlen álláshelyek felszámolását és azt is, hogy az önálló költségvetésű közintézményekben a vezető beosztású személyek aránya az alkalmazottak körében 12 százalékról 8 százalékra csökken. Emellett legkevesebb 25 százalékkal csökkentik az államtitkárok, helyettes államtitkárok és államtanácsosok számát a kormányzatban.
A jogszabályjavaslat szerint jövőre a GDP-arányos költségvetési hiány nem haladhatja meg az 5 százalékot, a személyzeti kiadások felső határát pedig a GDP 8,5 százalékában állapították meg. A tervezet megszabja azt is, hogy 2025-ben a deficit 4,7 százalékos lesz, a személyzeti kiadások pedig nem haladhatják meg a GDP 8 százalékát.
Hétfőn a szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvényterveztéért vállalt rendre felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
szóljon hozzá!