Fotó: Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI)/Facebook
A nyugdíjak 13,8 százalékkal, a közalkalmazotti alapbérek pedig 5 százalékkal nőnek 2024. január 1-jétől, kivéve a tanügyi alkalmazottak fizetése, ami két részletben 20 százalékkal emelkedik – derül ki a 2024-es állami költségvetés bizonyos mutatóinak jóváhagyásáról szóló, szerdán közzétett törvénytervezetből.
2023. december 13., 16:502023. december 13., 16:50
2023. december 13., 16:512023. december 13., 16:51
Adott pillanatban zűrzavarba torkollt a bukaresti kormányzati kommunikáció a pedagógusoknak szánt béremelések kapcsán. Bár az oktatási minisztérium eredetileg azt közölte, hogy 2024. január elsejétől 13 százalékkal emelkedik a tanügyi dolgozók bére, a pénzügyminisztérium által közzétett rendelettervezetben az szerepelt, hogy a januári indexálás csak 8 százalékos lesz. Mindez felháborodást váltott ki a pedagógusok körében, mire Marcel Boloș pénzügyminiszter elnézéskérések közepette úgy nyilatkozott, hogy „tárgyi tévedés” történt, amit utólag kijavítottak.
A jogszabályjavaslat szerint a közalkalmazottak túlórái, illetve a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon végzett munkájuk – a törvényekben előírt bizonyos kivételektől eltekintve – csak szabadidővel kompenzálható. A tervezet szerint jövőre csak a nettó 8000 lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak részesülnek üdülési utalványban és étkezési támogatásban. Az üdülési utalvány értéke az évi 1450 lejről 1600 lejre nő a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) bevezetése miatt.
Az ártalmas munkakörülményekért járó pótlék az alapbér 15 százaléka lesz a közszférában, de nem haladhatja meg a havi bruttó 1500 lejt. A tervezet előírja a betöltetlen álláshelyek felszámolását és azt is, hogy az önálló költségvetésű közintézményekben a vezető beosztású személyek aránya az alkalmazottak körében 12 százalékról 8 százalékra csökken. Emellett legkevesebb 25 százalékkal csökkentik az államtitkárok, helyettes államtitkárok és államtanácsosok számát a kormányzatban.
A jogszabályjavaslat szerint jövőre a GDP-arányos költségvetési hiány nem haladhatja meg az 5 százalékot, a személyzeti kiadások felső határát pedig a GDP 8,5 százalékában állapították meg. A tervezet megszabja azt is, hogy 2025-ben a deficit 4,7 százalékos lesz, a személyzeti kiadások pedig nem haladhatják meg a GDP 8 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!