Nagykoalícióra hajlik a PSD

Az 1989-es rendszerváltás után rendezett első szabad parlamenti választásokon hatalomra került Nemzeti Megmentési Front (FSN) újjáélesztését szorgalmazzák a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői. A vasárnapi parlamenti megmérettetésen a legtöbb szavazatot begyűjtő ellenzéki alakulat számos markáns politikusa tegnap úgy nyilatkozott: hasznosabb volna nagykoalíciót kötni a legnépesebb parlamenti frakcióra szert tett jobbközép Demokrata-Liberális Párttal (PDL). A két párt ezáltal 70 százalékos többséget tudna kialakítani a bukaresti törvényhozásban, négy százalékkal többet, mint a Ion Iliescu vezette FSN az 1990. május 20-i választások nyomán. (Mint ismeretes, a megmentési frontból 1992-ben, Petre Roman elnökké választása nyomán vált ki a jelenlegi PSD jogelődje. Egy évvel később a FSN Demokrata Pártra változtatta a nevét, Romant pedig 2000-ben Traian Băsescu váltotta az alakulat élén; a párt 2005-ben kilépett a Szocialista Internacionáléból, egy évre rá pedig az Európai Néppárt tagja lett).

Miron Mitrea képviselő, a PSD kampányfőnöke tegnap elismerte: a párt megyei elnökeinek jelentős része annak árán is a hatalomra kerülést javasolja, ha esetleg nem Mircea Geoană elnök tölti be a kormányfői posztot. \"Bár még semmi sincs leszögezve, jelenleg valószínűbbnek tűnik a PDL-vel, mint a liberálisokkal való együttműködés lehetősége. Tisztában vagyunk azzal, hogy az államfő a demokraták köré épülő kabinetet preferál, a választási eredmények ismeretében pedig mi is rugalmasak vagyunk, és nem ragaszkodunk drasztikusan Geoană kormányfőjelöltségéhez\" - állapította meg a Năstase-kormány szállításügyi minisztere.

Miközben a vasárnapi urnazárás után Ion Iliescu tiszteletbeli elnök, volt államfő még kizárta a demokratákkal való együttműködést, tegnap felsorakozott a PDL-párti Mitrea mögé Viorel Hrebenciuc, a képviselőház PSD-s frakcióvezetője és Ilie Sârbu, a szenátus szociáldemokrata elnöke is, Mircea Geoană pedig ugyancsak felvetette a német típusú nagykoalíció gondolatát. Nem zárható ki azonban, hogy a szocdemek mindössze a liberális párt (PNL) vérmes reményeit kívánják lelohasztani a nagykoalíció ötletével. A Călin Popescu-Tăriceanu vezette alakulat ugyanis jelenleg a kormányfői poszt megőrzéséhez és a liberális kormányprogram folytatásához köti hatalmon maradását, amit a PSD elfogadhatatlannak tart. A PDL mindeddig nem foglalt egyértelmű álláspontot a kormánytöbbség kialakításáról, mindössze annyit közölt, hogy a PSD-vel és a PNL-vel egyaránt tárgyalni kíván, de kizárólag azután, hogy Traian Băsescu konzultált a parlamenti pártokkal. Sokatmondó azonban Vasile Blaga főtitkár tegnapi megjegyzése, miszerint a demokratákat immár nem köti az az alapszabályzati kitétel, miszerint tilos együttműködniük Geoană pártjával.

Hírügynökségi értesülések szerint egyébként a PDL hajlik arra, hogy Theodor Stolojan helyett Blaga kerüljön a kormányfői székbe. Emil Boc PDL-elnök szerint az államfőnek \"erkölcsi szempontból\" demokrata politikust kell felkérnie kormányalakításra, miután a párt szerezte a legtöbb mandátumot. Eközben Markó Béla tegnap bukaresti sajtótájékoztatóján közölte: az RMDSZ mind a három parlamenti párttal elképzelhetőnek tartja az együttműködést, ha megfelelő közös programot tudnak kialakítani. \"Nem kívánunk mindenáron kormányozni, de a kampány során folytatott beszélgetésekből kiderült, a kormányzati szerepvállalás fontos lenne a romániai magyar közösség számára\" - hangsúlyozta a szövetségi elnök, a decentralizációt, az oktatási és egészségügyi rendszer reformját, az infrastruktúra-fejlesztést, az egyének és közösségek szociális helyzetének javítását, valamint a kisebbségi törvény elfogadását nevezve meg az RMDSZ prioritásaként. Markó pozitívan értékelte, hogy megújult az RMDSZ parlamenti frakciója: 22 képviselő közül tizenegyen, a kilenc szenátorból pedig öten szereztek először mandátumot, ugyanakkor értékelte, hogy bekerült két nő is az alsóházba. Különben azáltal, hogy a szavazat-visszaosztás nyomán az Arad megyének járó tíz parlamenti tisztségen túl mandátumhoz jutott Faragó Péter is, a képviselők számát eggyel többre, 316-ra növelte a központi választási bizottság.