
Államfőválasztási ismeretlen. Nem kizárható, hogy meg kell ismételni a megmérettetés első fordulóját
Fotó: László Ildikó
Meg kell ismételni a romániai államfőválasztás első fordulóját a hatályos jogszabályok értelmében abban az esetben, ha a szavazatoknak az alkotmánybíróság által elrendelt újraszámlálása következtében megváltozik a jelöltek sorrendje. Mindez a második helyen végzett Elena Lasconi és a harmadik Marcel Ciolacura vonatkozhat.
2024. november 28., 16:472024. november 28., 16:47
2024. november 28., 17:242024. november 28., 17:24
Előzmény nélküli helyzetet vonhat maga után a román alkotmánybíróság csütörtöki határozata, amelyben a taláros testület elhalasztotta az államfőválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését, és elrendelte a november 24-én leadott csaknem 9,5 millió szavazat újraszámolását. Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybírák egyöntetű döntéssel elrendelték a vasárnapi első fordulóban leadott érvényes és érvénytelennek nyilvánított voksok újraszámolását, amit a Központi Választási Irodának (BEC) pénteken 14 óráig kellene lebonyolítania.
Mindamellett, hogy a bukaresti taláros testület határozata precedens nélküli Romániában, olyan következménye lehet, amelyre szintén nem volt még példa az országban, mióta szabad választásokat rendeznek. Az államelnök-választás megrendezéséről szóló 2004/370-es számú törvény kimondja ugyanis, hogy meg kell ismételni az államfőválasztás első fordulóját, ha változik a jelöltek sorrendje a szavazatok újraszámolása nyomán.
„Az alkotmánybíróság érvényteleníti a választásokat, ha a szavazás és az eredmények megállapítása olyan jellegű csalás útján történt, amelynek következtében lehetővé vált a mandátum kiosztásának módosítása vagy, adott esetben, ama jelöltek sorrendjének a megváltoztatása, akik részt vehetnek a második fordulóban. Ebben az esetben az alkotmánybíróság elrendeli a választási forduló megismétlését a választások érvénytelenítésének időpontjától számított második vasárnapon” – szerepel az államelnök-választás megrendezéséről szóló törvény 52. cikkelyének első bekezdésében.
A szavazatok újraszámlálása nyomán megváltozhat a jelölteknek a szavazás során kialakult sorrendje
Fotó: Képernyőmentés
Márpedig a vasárnapi első forduló eredményeinek ismeretében ez a forgatókönyv egyáltalán nem lehetetlen. Călin Georgescu pozícióját az újraszámolás nem befolyásolja, hiszen a szélsőjobboldali, legionárius eszméket valló politikus 2,1 millió szavazattal (22,9 százalék) az első helyen végzett, míg a második helyet megszerző Elena Lasconi közel 348 ezer vokssal kevesebbet (19,14 százalék), 1 772 500-at.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje 1 769 760 voksot szerzett, 2740-nel kevesebbet, mint az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) jelöltje, és esetükben döntőnek bizonyulhatnak a Ludovic Orbanra leadott szavazatok. A Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) közös jelöltje hat nappal az államfőválasztás első fordulója előtt visszalépett a versenyből, és bejelentette, hogy Elena Lasconit támogatja. Ennek ellenére a volt miniszterelnök neve ott maradt a szavazólapokon, ezeket ugyanis már korábban kinyomtatták, és Ludovic Orban 20 089 szavazatot kapott (a voksok 0,21 százalékával a 11. helyen végzett a 14 jelölt közül), holott a politikus a választás reggelén felszólította a választópolgárokat: ne szavazzanak rá. Orban akkor azt állította, hogy szavazókörzeti elnökök olyan információt terjesztenek, miszerint az elnökválasztáson szerzett szavazatait automatikusan megkapja az a jelölt – esetünkben Elena Lasconi –, akinek a támogatására buzdította a választókat az első forduló előtt. A volt kormányfő mindezt diverziónak nevezte.
„Ha pedig ennek nyomán esetleg Lasconi Marcel Ciolacuval szembeni előnye eltűnik, akkor Ciolacu jut Călin Georgescuval a második fordulóba” – szögezte le lapunknak nyilatkozva Puskás Bálint.
Megfigyelők szerint az alkotmánybíróság csütörtöki határozata nyomán kialakult helyzet precedens nélküli, és beláthatatlan következményekkel járhat. Ionuţ Moşteanu, az USR képviselőházi frakcióvezetője szerint „egyesek mindenáron, még a demokrácia feláldozásának árán is ragaszkodnak a hatalomhoz”. Moşteanu szerint a vasárnapi választás eredménye a román állampolgárok akaratát tükrözi, és a második forduló kampányának a késleltetése veszélyezteti a demokráciát. Máris elhangzanak olyan vádak, hogy a taláros testület Marcel Ciolacu kormányfőnek, a PSD államfőjelöltjének kíván kedvezni, hogy bejusson a második fordulóba.

Az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában leadott szavazatok újraszámolását kéri az alkotmánybíróság a Központi Választási Irodától (BEC) – derült ki csütörtökön a taláros testület ülése után.
Ludovic Orban csütörtökön úgy reagált az alkotmánybíróság döntésére, hogy „az alkotmánybíróság politikai eszközként működik és a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezére játszik”. A Jobboldal Erejének vezetője úgy véli, a PSD „antidemokratikus és alkotmányellenes” kísérletéte a választói akarat megmásítására irányul, és a végső célja, hogy az USR jelöltje, Elena Lasconi helyett Marcel Ciolacu jusson be a második fordulóba.
Orban szerint nincs jogalapja a CCR döntésének, ráadásul olyan feladatot ró a BEC-re, amelyet lehetetlen elvégezni 24 óra alatt, ahogyan kérték. Ugyanakkor a szavazatok újraszámolása lehetőséget ad a csalásra. „Az alkotmánybíróság a PSD kezére játszik, amelyiknek 1989 óta először nincs jelöltje a második fordulóban” – summázta a volt miniszterelnök.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) központi székhelyén az újságírók azt kérdezték tőle, mi a véleménye az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott voksok újraszámlálására vonatkozó döntéséről. „Nincs semmi véleményem. Amint azt már elmondtam önöknek a választások másnapján: gratuláltam a második fordulóba bejutott két jelöltnek, és kijelentettem, hogy a PSD nem fogja kérni a Központi Választási Irodától (BEC) a szavazatok újraszámolását” – válaszolta Ciolacu. Hozzátette: ő nem kíván ez ügyben semmit, és szerinte jelenleg fontosabbak a december 1-jei parlamenti választások.
„Én hibáztam, ezt vállalom, semmi gondom nincs ezzel, de vasárnap már nem Marcel Ciolacuról lesz szó, vagy valaki másról, hanem mindannyiunk jövőjéről. Romániáról és az ország stabilitásáról és demokráciájáról” – mondta Ciolacu, hozzátéve, hogy egyébként sem kommentálta soha az alkotmánybíróság döntéseit, mert ez nem az ő dolga.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!