Lőttek az átvilágításnak

A taláros testület az átvilágítók által elmarasztalt Dan Voiculescu üzletember-politikus keresete alapján vizsgálta meg a törvényt, és egyhangú szavazással hozta meg döntését. „A kormánynak vagy a parlamentnek a csütörtöki döntés közzétételétõl 45 nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy feloldja az alkotmányellenességet\" – nyilatkozta a Krónikának Puskás Bálint alkotmánybíró. Ha ez idõ alatt nem sikerül összhangba hoznia a törvényt az alkotmánnyal, megszûnik az Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) mûködésének a törvényes alapja. Puskás Bálint emlékeztetett arra, hogy a taláros testület 2005-ben egyszer már megvizsgálta a törvény egyes kifogásolt passzusainak az alkotmányosságát. Az akkori alkotmánybírák azonban nem találták alkotmányellenesnek a jogszabályt. Arra a felvetésre, hogy egy olyan testület mûködését lehetetlenítették el, amelyik többek között az alkotmánybírák esetleges politikai rendõrségi tevékenységét is vizsgálta, az alkotmánybíró megjegyezte, a taláros testület valamennyi tagját, így õt is sokszor átvilágították már. Puskás Bálint azonban a döntés bármilyen nemû kommentárjától elzárkózott.

„Megdöbbentett az Alkotmánybíróság döntése. Ezzel a döntéssel szemben sajnos nincsen fellebbezési lehetõség\" – jelentette ki Csendes László, a CNSAS elnöke. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a taláros testület némiképp a saját tavalyi döntésének mondott ellent. Ekkor ugyanis vizsgálta már a törvény bizonyos vonatkozásait, és megállapította, hogy a CNSAS elmarasztaló állásfoglalásai nem minõsülnek jogi szankcióknak.

Csendesnél jóval hevesebben reagált a döntésre Mircea Dinescu, az átvilágítótestület tagja. „Romániában nem létezett Szolidaritás mozgalom (mint Lengyelországban – szerk. megj.), és lám, mûködik a gazemberek szolidaritása – fakad ki Dinescu. – Nevetséges játékká vált az egész átvilágítósdi, mert a régi vágású legényekbõl álló Alkotmánybíróság megadta a kegyelemdöfést a CNSAS-nak.\" Dinescu ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság éppen a választási év elején lehetetlenítette el az átvilágítást, amikor a testületnek a majdani jelöltek múltját kellett volna megvizsgálnia. Constantin Ticu-Dumitrescu, az átvilágítási törvény egykori kezdeményezõje nemcsak sokkolónak, hanem elfogadhatatlannak és immorálisnak is tartotta egy olyan jogszabály kiiktatását, mely a magas tisztségeket viselõk „valódi arcát\" mutatta meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kapaszkodik a székébe, ha fölöslegesnek látja a munkát, kész távozni az átvilágítótestületbõl.

Az alkotmánybírósági döntés következményeit egyes jogászok és politikusok más-más módon értelmezik. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának az elnöke arra az alapvetõ jogelvre hivatkozott, amikor az alkotmánybírósági döntés következményeirõl kérdeztük, mely szerint valamennyi törvény következményei csak a jövõre vonatkozhatnak. „Az én értelmezésem szerint érvényes marad valamennyi olyan határozat, amelyet a CNSAS a törvényes procedúrát végigjárva hozott.

Azokban az esetekben, amelyekben a testület még nem jutott a procedúra végére, természetesen figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság határozatát\" – vélte Eckstein. A szenátor úgy vélte, a romániai társadalom alapvetõ igénye, hogy az átvilágítás ne torpanjon meg. „Valószínû, hogy a közvélemény a történteket úgy fogja értelmezni, hogy ez a befolyásos politikusoknak, üzletembereknek a konspirációja a valóság megállapítása ellen\" – értékelte Eckstein.

Lidia Bãrbulescu, a Legfelsõbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke úgy látta, hogy az alkotmánybírósági határozat a CNSAS valamennyi döntését semmissé teszi. „Téves az a megállapítás, hogy a határozat csak a jövõre nézve kötelezõ. Ha egy törvényszövegrõl megállapítják, hogy az nem alkotmányos, azt úgy kell tekinteni, mintha ezek a szövegek nem is léteztek volna\" – jelentette ki Bãrbulescu. Szerinte nem vonatkozik az alkotmánybírósági határozatokra az az általános jogelv, hogy a törvényeknek nem lehet visszamenõleges hatályuk. „Ebben az esetben arról van szó, hogy a CNSAS megalakulása óta az alaptörvény hatályán kívül mûködött\" – jelentette ki a CSM elnöke.

Felix bosszúja?

Az átvilágítási törvény alkotmányellenességérõl hozott döntés mögött Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt alapító elnökének tavaly benyújtott bírósági keresete áll. A többek között az Antena tévécsatorna-hálózatot mûködtetõ, valamint a Jurnalul Naþional napilapot megjelentetõ Intact médiabirodalom tulajdonosáról két évvel ezelõtt a CNSAS megállapította, hogy együttmûködött a politikai rendõrséggel, és Felix fedõnéven jelentett a Szekuritáténak. Az annak idején szenátorként tevékenykedõ Voiculescu megfellebbezte az átvilágító bizottság döntését, amelyet a testület 2006 augusztusában elutasított. A politikus ezután bíróságon támadta meg a határozatot, és mivel a per során ügyvédje alkotmányossági kifogással élt, tavaly júniusban a bukaresti táblabíróság felfüggesztette a tárgyalást, az ügyiratot pedig a taláros testület hatáskörébe utalta. Keresetében a Voiculescu jogi védelmét ellátó Sergiu Andon konzervatív szenátor azzal érvelt, hogy miközben a CNSAS-t önálló adminisztratív hatáskörrel ruházza fel a tevékenységét szabályozó törvény, az intézmény túllépi hatáskörét. „Az intézménynek mindössze biztosítania kellett volna a lakosságnak a Szekuritáté dossziéihoz való szabad hozzáférését, ehelyett önkényes módon hirdetett ítéletet különbözõ személyeknek a kommunizmus idején kifejtett tevékenységérõl. Ezáltal a CNSAS az állami intézmények fölé helyezkedett, hátrányosan befolyásolva a hatalmi ágak szétválasztását\" – indokolta alkotmányossági kifogását Sergiu Andon.

Új törvényt írnának a politikusok

Markó Béla szerint az Alkotmánybíróság döntése megbénítja az átvilágítótestület mûködését, pedig a CNSAS fontos szerepet tölt be a romániai társadalom megtisztulásában. Az RMDSZ elnöke közölte: azt javasolja a Tãriceanu-kabinetnek, hogy a következõ kormányülésen fogadjon el sürgõsségi rendeletet a CNSAS tevékenységének szabályozása és biztosítása végett, ezt követõen pedig a parlamentnek kell megvitatnia egy új átvilágítási törvényt. Mircea Geoanã, a Szociáldemokrata Párt elnöke úgy vélte: az alkotmánybírák tulajdonképpen azt állapították meg, hogy a CNSAS a parlamentnek alárendelt intézmény helyett igazságügyi szervként fejtette ki tevékenységét, és ezzel áthágta a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. ªerban Nicolae PSD-s szenátor ezek után indokoltnak nevezte tavaly beterjesztett törvénytervezetét, amely alapján a CNSAS a jövõben senkirõl sem lenne illetékes megállapítani, hogy együttmûködött-e a politikai rendõrséggel. Megdöbbenésének adott hangot, és az idei választási évvel magyarázta a döntést Radu Stroe, a titkosszolgálatok tevékenységét felügyelõ parlamenti bizottság liberális elnöke, aki szerint a CNSAS eddigi verdiktjeinek esetleges hatálytalanítása veszélybe sodorná a román társadalomnak az 1989-es forradalom után elindított erkölcsi megtisztulását. Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke úgy nyilatkozott: a parlamentnek 45 napon belül, az Alkotmánybíróság észrevételeit figyelembe véve, új átvilágítási jogszabályt kell alkotnia, hogy folytatódhasson az egykori szekusbesúgók leleplezése.