
Politikai nyomás? A legfelsőbb bíróság szóvivője súlyos vádakat fogalmazott meg a kormánypártok egy részével szemben
Fotó: Pál Árpád
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
2026. szeptember 15., 12:382026. szeptember 15., 12:38
A legfelsőbb bíróság illetékese hétfőn este a România TV-nek nyilatkozva beszélt a példátlan nyomásgyakorlásról.
Mint kifejtette, az mind politikai üzenetek, mind pedig – szerinte – hamis vagy manipulatív információk formájában nyilvánult meg az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatban.
– mondta Victor Alistar.
Példaként hozta fel a büntetőjogi felelősség elévülési idejéről szóló vitát.
„A büntetőjogi felelősség elévülési ideje, illetve annak alkalmazása a parlament hibája. Amikor az alkotmánybíróság kijelentette, hogy egy bizonyos cikk alkotmányellenes, és hogy azt rendbe kell hozni, a parlament négy éven át semmit sem tett. Ezt követően az alkotmánybíróság közölte: a büntetőjogi rendelkezés hatályát az első ítéletünkkel megszüntetjük, tekintettel a parlament vétkes tétlenségére” – idézte fel Alistar.

Egyre nagyobb hullámokat vet az alkotmánybíróság elnöke, Elena-Simina Tănăsescu, és az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan közötti találkozó: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) magyarázatot kér a titkos megbeszéléssel kapcsolatban.
A szóvivő szerint
„Egy másik csatornát azok a médiatermékek jelentettek, amelyeket a kormány részéről érkező politikai támadásokkal párhuzamosan szerveztek meg, és amelyek üzenete pontosan egybeesett a politikai pártokéval, a PNL Bolojan-szárnyával és az USR-rel, amelyek közvetlenül támadták az igazságszolgáltatás vezetőit, de az igazságszolgáltatás hatóságait is összességükben. Általánosságban véve azokat az intézményeket, amelyek kapcsolatban állnak a politikusokkal” – állította Alistar.
Azt is kijelentette, hogy
„Ez az egész ügy pontosan abból a szándékból indult, hogy teljes mértékben módosítsák a törvényeket, valamint az intézmények vezetését és esetlegesen azok hatásköreit is” – jelentette ki.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) pénteken bírálta a kormánykoalíciót, amiért elhalasztotta a bíráknak és ügyészeknek járó, bírósági ítéletekben megállapított bértartozások kifizetését.
Szerinte az igazságügyi rendszer képviselői éppen azért váltak a támadások célpontjává, mert ellenezték a politikai beavatkozást.
„És éppen ezért támadták őket olyan hevesen a politikai körök, a politikai élet bizonyos szereplői, Ilie Bolojan úr csapata és az USR, mert nem fogadták el azt az elképzelést, hogy átadják az igazságszolgáltatás kulcsait. A függetlenség védelmével az első számú ellenséggé váltak. És amikor valaki megakadályoz abban, hogy rátedd a kezed arra, ami az alkotmányos rend szerint nem a tiéd, akkor azokat az intézményeket támadjátok meg: a Legfelsőbb igazságszolgáltatásii Tanácsot, az ország főbb táblabíróságait, a legfelsőbb bíróságot” – mondta Victor Alistar.
A szóvivő egyúttal
miután az alkotmánybíróság előtt még folyamatban van a kormány és a legfelsőbb bíróság közötti jogvita rendezése.
Július 2-án Ilie Bolojan bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordult a kormány és a legfelsőbb bíróság közötti alkotmányjogi jellegű jogvitának rendezése érdekében, amely az igazságügyben felhalmozódott bérhátralékok kifizetésével kapcsolatos. Az alkotmánybíróság még nem döntött az ügyben, az ítélethozatalt szeptember 23-ára halasztották.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
„A hatalmi ágak közötti alkotmányos jellegű konfliktust nem a kormány, hanem a miniszterelnök – mint tisztségviselő – hirdeti ki, ő a kérelem benyújtója (…) Tehát a konfliktus kirobbanásakor a kérelem benyújtója jelen esetben Ilie Bolojan úr. Július 2-án nyilvánosan bejelentette a legfelsőbb bírósággal fennálló konfliktus kirobbanását. Az eljárás előadója Tănăsescu asszony volt. Augusztus 14-én találkoztak” – mutatott rá Victor Alista.
Kifejtette, hogy a legfelsőbb bíróság nyilvános magyarázatot kért a találkozóval kapcsolatban.
A román kormány és az igazságszolgáltatás közötti jelenlegi konfliktus elsősorban a bírák és ügyészek nyugdíja, bére és a hozzájuk kapcsolódó költségvetési kifizetések miatt alakult ki, de mögötte szélesebb hatalmi vita is húzódik.
Mint ismeretes, Ilie Bolojan kormánya magasabb nyugdíjkorhatárt és alacsonyabb, a fizetéshez képest kisebb nyugdíjat kívánt bevezetni a bírák és ügyészek esetében. A reformot az alkotmánybíróság 2026 februárjában végül, több hónapos huzavona után alkotmányosnak találta.
az igazságszolgáltatás vezetői úgy érvelnek, hogy a kormány a költségvetési eszközök felhasználásával nyomást gyakorolhat a bírói hatalomra.
Külön vita alakult ki az elmaradt bérek kifizetéséről.
A bíróságok korábbi ítéletei alapján jelentős összegek járnak a bíráknak, ügyészeknek és az igazságszolgáltatás alkalmazottainak.
A Bolojan-kormány ezeknek a kifizetéseknek egy részét elhalasztotta/átütemezte, ami tovább élezte a konfliktust.
Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke jogi úton is fellépett a kormány intézkedései ellen, és Bolojan miniszterelnököt, illetve a pénzügyi tárcát is támadta az elmaradt kifizetések miatt.
A konfliktus nem pusztán pénzügyi vita, hanem arról is szól, hogy hol húzódik a határ a kormány költségvetési hatásköre és az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége között.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
szóljon hozzá!