
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
2026. február 20., 15:572026. február 20., 15:57
2026. február 20., 16:212026. február 20., 16:21
A CSM pénteki közleménye szerint a romániai bírák ügyterhelése négyszerese az európai átlagnak. Ennek részben az az oka, hogy az összesen 5071 bírói álláshely közül jelenleg 759 betöltetlen, ami 15 százalékos személyzethiányt jelent. Emellett az országosan jóváhagyott 283 úgynevezett tartalékálláshely közül 51 szintén betöltetlen.
A legtöbb betöltetlen bírói állás a törvényszékeken (397) és a bíróságokon (324) van. Ez összesen 721 üres posztot jelent, ami azt jelenti, hogy a betöltetlen álláshelyek 95 százaléka az elsőfokú bíróságokon van – ismertették az adatokat a CSM képviselői.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben rámutattak arra is, hogy 2019-től a bíróságok munkaterhe jelentősen megnőtt, a kisegítő személyzet létszáma azonban változatlan maradt.
Az adatokat ismertették az illetékes kormányzati munkacsoporttal, és az a megállapodás született, hogy fokozatosan növelik a jegyzői álláshelyek számát. Ez évente 200 új álláshely létrehozását jelentette volna, de csak 2020-ban hoztak létre 225 új jegyzői álláshelyet. A tárgyalások 2023-ban újraindultak, amikor az igazságügyi minisztérium vállalta a 2021–2023 közötti időszakra eső 600 jegyzői állás létrehozását.
A CSM azóta havonta kérte a felsőfokú végzettséget igénylő 600 állás létrehozását, legutóbb 2026 februárjában, de ez nem vezetett eredményre. Az igazságszolgáltatási tanács emlékeztetett: februárban a kormány jóváhagyta 165 bírói asszisztensi álláshely létrehozását, ahhoz azonban, hogy három bíróra jusson legalább egy asszisztens, további 712 ilyen álláshelyre lenne szükség.
A CSM mostani állásfoglalása azzal áll összefüggésben, hogy a bukaresti alkotmánybíróság szerdán kimondta: nem sérti a román alkotmányt a kormány igazságügyi nyugdíjreformjának tervezete, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a szolgálati nyugdíjakat a bírák és ügyészek esetében. A nyugdíjreform ellen (amelynek bevezetésére Románia a nemzeti helyreállítási tervben is kötelezettséget vállalt) a legfelsőbb bíróság emelt alkotmányossági óvást. A legfőbb instancia szerint az intézkedés az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti, és valójában „teljesen felszámolná” a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.
A GDP 8 százaléka körüli költségvetési hiány lefaragása érdekében számos megszorító intézkedést hozó bukaresti kormány az igazságügyi nyugdíjreformmal azt akarja elérni, hogy a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedjen a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is, szolgálati nyugdíjuk nettó értéke pedig ne haladja meg utolsó nettó bérük 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett.

Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
Hétfőn délután öt órakor dönti el a bukaresti kormánykoalícióban a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy Ilie Bolojan liberális párti miniszterelnökkel, vagy nélküle akar tovább kormányozni – közölte pénteken a párt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Nincs értelme tárgyalni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) a koalíció folytatásáról, ha megbuktatja a jelenlegi kormányt, Nicuşor Dan elnök pedig közvetítőként viselkedik a jelenlegi politikai válságban – jelentette ki Radu Miruţă védelmi miniszter.
A PSD, a AUR és a PNL álló koalíciót látna szívesen az ország élén Călin Georgescu volt államfőjelölt, az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulójának győztese.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtök éjjeli orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott péntek reggel a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
szóljon hozzá!