Fotó: Haáz Vince
Romániában 1,85 millió lakásra, vagyis a lakások alig húsz százalékára kötötték meg a tulajdonosok a törvény által előírt kötelező biztosítást, ennek ellenére senkit sem bírságoltak meg a mulasztásért, mert a polgármesterek nem akarják magukra haragítani a szavazókat – írta kedden a Hotnews.ro hírportál.
2023. február 07., 23:112023. február 07., 23:11
2023. február 07., 23:122023. február 07., 23:12
A román hatóságok 2010-ben vezették be a kötelező lakásbiztosítás (PAD) rendszerét. A 12 biztosítótársaság által létrehozott Országos Katasztrófavédelmi Alaphoz (PAID) befizetendő, szilárd építőanyagú lakásért évi 20 eurós, vályogházakért évi 10 eurós biztosítást három természeti csapás – árvíz, földcsuszamlás és földrengés – által okozott károk megtérítésére lehet felhasználni, de a kártérítés összege nem haladja meg a 20 ezer (vályogházak esetében 10 ezer) eurót.
A PAID adatai szerint a romániai kötelező lakásbiztosítások 75 százalékát városi lakásokra kötötték meg, csaknem kétharmaduk pedig Erdélyből, Bukarestből és Munténiából származik, míg a moldvai országrész a PAD-biztosítások alig 11 százalékát, Olténia pedig alig 5,8 százalékát mondhatja magáénak.
A témával szintén foglalkozó StudiiFinanciare.ro gazdasági portál szerint az európai földrészen csak Törökországban és – a földrengések által ugyancsak veszélyeztetett – Romániában tették kötelezővé a természeti csapások elleni lakásbiztosítást, Törökország azonban pénzügyi szempontól „védettebb”, hiszen ott a lakások legalább felét bebiztosították, a romániai 20 százalékhoz képest.
A portál egy friss közvélemény-kutatás adatait ismertetve hozzáteszi: Romániában a lakosság 28 százaléka készített elő magának földrengés esetére „túlélő-csomagot”. Ennek ellenére a lakását fenyegető veszélyforrások között a megkérdezettek 50 százaléka második helyen jelölte meg a földrengést, míg 55 százalékuk tűzvésztől, 35 százalékuk pusztító vihartól, 27 százalékuk robbanástól, 24 százalékuk árvíztől, 20 százalékuk betöréstől és 14 százalékuk földcsuszamlástól félti lakását.
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma.
Az augusztus 25–31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Új tanév, új bérletek és jegyek: a CFR Călători közölte, milyen feltételekkel utazhatnak ingyen a diákok a romániai vonatokon.
Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.
Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) több déli, délkeleti, nyugati és délnyugati megyére.
Újabb figyelmeztető üzenetet küldött a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) keddre virradóra Tulcea megye lakosságának a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások miatt. Idén ez már a hatodik eset.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
szóljon hozzá!