Fotó: Krónika
A november 10. és 15. között 1424 fős reprezentatív mintán végzett kutatásból kiderül: a szükséges 5 helyett a megkérdezettek mindössze 4 százaléka voksolna a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre, Tőkés László egyéni jelölt neve mellé pedig a válaszadók 2,1 százaléka ütné a pecsétet az egyéni jelölt mandátumhoz jutásához szükséges 2,83 helyett. A kérdés egyébként arra vonatkozott: a listák első öt helyezettjének ismeretében kire voksolnának a november 25-i európai parlamenti választásokon?
A pártok versenyében az elmúlt évek tendenciáit folytatva továbbra is a Demokrata Párt (PD) vezet 35 százalékkal, őket a Szociáldemokrata Párt (PSD) követi 23, a Nemzeti Liberális Párt 14 és az Új Generáció Pártja (PNG) 5,6 százalékkal. A többi alakulat nem jutna mandátumhoz: a Liberális Demokrata Párt (PLD) 4,7, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) egyaránt 4, a Konzervatív Párt (PC) pedig 3,3 százalékos támogatottságot mondhat magáénak.
A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a választópolgárok jelentős részéhez nem jutottak el az EP-választásokkal kapcsolatos információk. A megkérdezettek elsöprő többsége, több mint 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a pártok választási szlogenjeit. Ennél jobb az arány a tekintetben, hogy látták-e a megkérdezettek a pártok választási plakátjait. Erre a kérdésre 69,5 százalék válaszolt igennel. Választási tévéműsorokat 69,1 százalék követett figyelemmel, 41,7 százalék az írott sajtóban olvasott a voksolásról, 37,2 százalék pedig szórólapot is kapott.
Ennek fényében a választási hajlandóság sem magas: a megkérdezettek mindössze 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt vesz az EP-választáson, ebből 41 százalék biztosan tudja, kire voksol, míg 17 százalék még nem tudja, kire ütné a pecsétet. A biztos pártválasztók körében egyébként az RMDSZ támogatottsága 3,2, a Tőkés Lászlóé pedig 1,4 százalékos. A bizonytalanok körében a támogatottság 5, illetve 3 százalék. A valós részvételi arány ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján 58 százaléknál várhatóan kisebb lesz, mivel arányaiban rendszerint kevesebben jelennek meg az urnáknál, mint amennyien a közvélemény-kutatás során ezt jelzik.
A szintén vasárnapra meghirdetett népszavazás kapcsán feltett kérdésekből kiderül: a megkérdezettek 71 százaléka nem érti, mit jelent a kétfordulós, egyéni választókerületes parlamenti választás, ám „igen”-nel voksolna annak bevezetésére. Nagyjából egyformán oszlanak meg ugyanakkor a vélemények arról, hogy a kormány felelősségvállalásával elfogadott egyéni választókerületi törvény megszületése nyomán szükséges-e még az államfő által kiírt népszavazás: 37,2 százalék szerint igen, 36,1 százalék nem, a többiek pedig nem tudják. A felmérés hibahatára egyébként plusz-mínusz 2,8 százalékos.
B. L.
CSOP: 4,6 százalékon az RMDSZ
A CSOP közvélemény-kutató is csütörtökön tette közzé felmérését. Eszerint a PD 38,2, a PSD 19,5, a PNL 12,9, a PNG 7,3, a PLD 6,2, a PRM 4,8, az RMDSZ 4,6, a PC pedig 2,2 százalékos támogatottságot jegyez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.
A Román Orvosi Kamara (CMR) fegyelmi kivizsgálása a bukaresti fogászati klinikán elhunyt kislány ügyében azt is ellenőrizni fogja, hogyan végezték el a gyermek állapotfelmérését a mélyaltatást megelőzően – jelentette be szerdán a kamara elnöke.
Látogatottsági adatok